112435. lajstromszámú szabadalom • Távolságmérő

lyet az ismert rendszerű távolságmérőknél nem befolyásolnak, kitéríti úgy, liogy ez a sugárnyaláb, illetve az általa leterített kép a kollimálástól távolodik és pe-S dig ugyanakkor, de kisebb mértékben, r/iint ahogy az első sugárnyaláb, illetve az általa alkotott kép a kollimáláshoz törekedik, akkor a távolság nagyobb pontossággal mérhető, mint az ismert szer-10 kezeteknél. Ez a hatás nemcsak annak tulajdonítható, hogy a képek kollimálása végett az első sugárnyaláb kitérítő rendszerének nagyobb helyváltoztatást kell végeznie, 15 mint az ismert távolságmérőkben, hanem annak a körülménynek is, hogy fiziológiai okokból a műszert kezelő személy az új rendszerű készüléknél a kollimálás tényét nagyobb pontossággal képes megállapí-20 tami. A kollimáláshoz közeledő sugárnyaláb helyváltoztatásának sebessége és a kollimálástól eltávolodó sugárnyaláb egyidejű helyváltoztatásának sebessége közötti vi-25 szony a távolságmérő alkalmias megszerkesztésekor állandó és minél inkább megközelíti ez a viszony az egységet, annál nagyobb a távolságmérő pontossága. Ez a viszony kifejezhető az formulával, amelyben n jelenti annak a sugárnyalábnak a helyváltoztatását, amely a kollimáláshoz közeledik és n—1 annak a sugárnyalábnak a helyváltozta-35 lását, amely a kollimálástól távolodik, mi méllett n értékét a műszer tervezésekor a műszer egyéb karakterisztikádhoz hasonlóan választjuk meg. Anélkül, hogy a találmány kereteit el-40 hagynók, a távolságmérőt úgy is kiképezhetjük, hogy a fenti viszony tetszés szerint változtatható. A találmány természetesen számos kiviteli alakban megvalósítható, ami a. 45 fentiek után a szakmabelinek módjában van. A találmány alkalmazható a koincidenciával dolgozó távolságmérőknél épen úgy, mint pl. a sztereoszkópos távolságmérők esetében. A találmány tehát nin-50 csen egy bizonyos fajtájú távolságmérőre korlátozva. A. találmány példakénti kivitelét a rajz vázlatosan mutatja és pedig az 1. ábra fedéssel dolgozó rendszerű tá-55 volságmérő nézete és a 2. ábra mindkét fénysugár irányát mutatja a mérés előtt. Az 1. ábrán (A) és (A') két tükrös visszaverő rendszer. Az első rendszer (Ai) tükre a (b) csap körül forgatható 60 (B) emeltyűvel összekötött, míg a másik rendszer (A'i) tükre a (b') csap körül forgatható (B') emeltyűvel van összekötve. A (C) prizma a készülék beállításának helyesbbítésére való. A (D) és (D') két 65 lencserendszer, (E«) a központosító és (F) az okulár-rendszert jelenti. A (B, B') emeltyűk a (G) összekötő (K) és (K') végeihez csuklósan csatlakoznak. A (B) emeltyű hatékony (b, k) része és a 70 (B) emeltyű hatékony (b';

k') része pedig egymáshoz viszonyítva különböző hosszú. Ha a (G) összekötő tagot elmozdítjuk, akkor a (Ai, A'i) tükrök oly szöggel fordulnak el, melyek a (B) és (B') emeltyűk 75 hatékony hosszával fordítva arányosak. Az említett hatékony részek hossza kcín zötti arány - — ^ -ni egyenlő. (Z) rugó a (B') karnak a (H) csavaros részre való felfekvését biztosítja, amely 80 távolsági beosztással ellátott dobot hord. A (H) rész menetén (Q) csavaranya van, mely a (Q') tartón oly módon megerősített, hogy a (H) rész forgatása, mely (H') recézett fejjel történhetik, a (H) részt ten- 85 gelyirányban eltolja. A (H) csavarra erősített (H") beosztással ellátott dob külsején csavarvonal alakú horony van, melybe a (R) gyűrű kapaszkodik. A (R) gyűrűt az (S) rúd oly módon vezeti, hogy 90 az tengelyirányban elmozdulhat, forgását azonban megakadályozza. A (R) gyűrűn távolságindex van. A (H) rész forgatásával a (B') emelőt és a hozzátartozó (A'i) tükröt, valamint 95 a (G) összekötő tagon át a (B) emelőt és a hozzátartozó (Ai) tükröt elfordítjuk. Emellett a (B) és (B') emelők (b, k) és (b\ k') részeinek különbözősége folytán a (Ai) tükör elfordulási szöge (A'i) tükör 100 elfordulási szögétől különbözni fog. A (H) rész forgatásával a távolságindexet hordó (R) gyűrű hosszanti irányban tolódik el. A 2. ábrán, mely a sugár menetét a tü- 105 kör beállítása előtt mutatja. látható, hogy CAi) tükörre beeső sugár az alapvonal irányában lép ki, míg a (A%) tükörre beeső sugár az alapvonalhoz képest x szöggel elterelődik. 110 Ha a (H') recés fejet megfelelő irányban forgatjuk, akkor a (Ai) és (A\) tűk-