112435. lajstromszámú szabadalom • Távolságmérő

— 8 — rök oly módon fordulnak el, hogy az azokkal visszavert sugarak egymássalképezett szöge mindég kisebbedik és zérus a a lesz, ha a tükrök .j.n. illetve (n—1) > szöggel elfordultak. a. Látható, hogy a kis szögnek a mérése n-szer nagyobb szög mérésével történik, úgy, hogy a pontosság n-szer nagyobb, függetlenül a választott optikai és mecha-3 nikai rendszertől. Újból hangsúlyozzuk, hogy a találmány szerinti mérési elv bármely ismert szerkezettel is megvalósítható, amelyben a tükrök helyett két másnemű optikai rend-5 szert különbözőképen mozgathatunk, pl. két terelőrendszert, vagy diaszporametert, vagy párhuzamos felületű üveglapokat. Ezek a különböző kivitelű lehetőségek a találmány körébe esnek. 1 A csuklósan alkalmazott emelők helyett egyéb vonó vagy áttételi eszközöket, vagy hajtóműveket alkalmazhatunk, melyek a fent leírt különböző átvitelt teszik lehetővé. > A találmány keretébe tartozik még olyan szerkezet, mely lehetővé teszi, hogy a megfigyelő látási élességétől függő egyéni hibaforrást kiküszöbölhessük. Ez a szerkezet lehetővé teszi, hogy általában ) a tükröket, vagy a távolságmérő egyéb mozgatható részeit állíthassak, anélkül, hogy az index és a távolsági beosztás viszonylagosan elmozdulnának. A kiviteli példánál recézett fejű (I) , csavarral a (Q') tartót, a (H) csavart és a hozzá tartozó részeket hosszirányban eltolhatjuk, anélkül, hogy az index és dob viszonylagos helyzetét megváltoztatnánk. i A megfigyelő egyéni hibáját helyreigazító korrekciós szerkezetet a következőképen kezeljük: A távolságmérés befejeztével a megfigyelő az (I) csavart meghatározott ér, télckel az egyik vagy másik irányba csavarja, mimellett az elfordítás szögértéke a megfigyelő látási élességének felel meg. Eme új állások egyikében a beállítás megváltozik és a megfigyelőnek a (H) csavar i segélyével a készüléket ismét be kell állítani. Az új leolvasással oly távolságmérés lehetséges, mely gyakorlatilag a megfigyelő egyén hibájától mentes. A látási élességet figyelembe vevő kiigazító berendezés állandó szögének nagyságát meg kell határozni, ha a távolságmérő készüléket más megfigyelő használja. A leírt helyesbítést egyéb módon is, pl. helyesbítő prizma vagy ehhez hasonló hatású szervek különbözeti átvitelének be- 60 folyásolásával is elérhetjük, A találmány pl. hajlásszögmérőknél is használható. A leírt kiviteli alakon különböző változtatásokat eszközölhetünk, anélkül, hogy a találmány keretét túl- 65 lépnénk. Szabadalmi igények: 1. Optikai mechanikai rendszer szögek és távolságok mérésére, melyet az jellemez, hogy a megfigyelt tárgyról be- 70 érkező és a műszerben levő alapvonal végein elrendezett optikai egységekkel visszavetített sugarakat pályájuk tetszőleges pontjain meghatározott viszonyban, különböző mértékben kité- 75 rítjük, mimellett két sugárnyaláb kitérítése olyan, hogy a két sugárnyalábnak, a kolimációhoz való közeledési sebességei különböző nagyok. 2. Az 1. igényben védett optikai rendszer 80 kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy a két sugárnyalábot különböző mértékben kitérítő eszközök, különböző hosszúságú emelőkarok útján összekötő taghoz csatlakoznak, mimellett az 85 összekötő tagot ugyanaz a mechanikai készülék mozgatja, mint amely a távolságoszitáissial ellátott dobot hajtja. 3. Az 1. igénypontban védett optikai rendszer kiviteli alakja, melyet az jellemez, 90 hogy a két sugárnyalábot, két oly tükör téríti ki, melyek mindegyike a műszer egy-egy végén elrendezett reflektáló egységhez tartozik. 4. Az 1. igényben védett optikai rend- 95 szer kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy a két sugárnyalábot különböző mértékben kitérítő eszközök önmagukban ismert kitérítők vagy diaszporaineterek. íoo 5. Az 1. igényben védett optikai rendszer kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy a két sugárnyalábot kitérítő eszközök párhuzamos felületű üveglemezek. 105 6. Az 1. igényben védett optikai rendszer kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy a két sugárnyalábot kitérítő eszközök kitérítőkből és/vagy diaszpóra-