112383. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas szövet és előállítására való eljárás

— 5 — a csavarmenetek száma) és azt találjuk, hogy D = 0.4 mm. Tekintettel arra, hogy lúggal foganatosított kezelés révén a fent megadott sűrűség, hőmérséklet és kezelési 5 időtartam alkalmazásával 80% duzzadást érhetünk el, nyilvánvaló, hogy D = 0.52 mm-es végleges átmérőre kell számítani. Mivel a lánc- és vetülékfonalak egymásra feküsznek, a szövet vastagsága 10 0.52 X 2 = 1.04 mm lesz, de tekintettel az anyag összenyomhatóságára és mivel tapasztalatból tudjuk, hogy a vastagságot a teljes kész szövet utólagos összenyomásával 50%-kal csökkenthetjük az impreg-15 nálás után, végeredményben a szövet vas-1.04 tagsága a kívánt -^r— = 0.52 mm lesz. Ez Li az összenyomás az egyes szálak minőségét egyáltalában nem rontja, tekintettel arra, hogy a szigorúan vett gyártás mű-20 veletei alatt a szövet alkotórészeit nem szorítottuk egymáshoz. A 14/2 finomságú amerikai pamutból készült szál szakítási szilárdsága kb 700 g. Mivel minden egyes szál erőssége, amint 25 tudjuk, a fenti eljárással 50%-kal növekedett, olyan szálakat kapunk, melyeknek szakítási szilárdsága 1050 g. Ebből az adatból a centiméterenként elhelyezendő szálak számát a következőkép szá-75 30 míthatjuk kirj-^Q = 71 szálnak kell lenni az 5 cm széles szalagban, tehát minden cm-re 14 szál jut. Mivel a szövetben lévő lánc-, valamint vetülékfonalak száma 50%-kal növekedik 35 a 30%-os duzzasztási és összehúzódási eljárás folyamán, a szövetet kezdetben úgy szőjjiük meg, hogy kilenc lánc- és kilenc vetülékfonala legyen centiméterenként. 40 A fentemlített feltételek mellett végrehajtott műveletekkel létesített 30%-os duzzasztás és összehúzódás tehát végeredményben olyan szövetet ad, melynek 14 lánc- és 14 vetülékfonala van 45 centiméterenként. Ezt a szövetet azután gumizzuk, vagyis a fentemlített módon impregnáljuk, majd szárítjuk, a maradandó rugalmasságot esetleg beszabályozzuk és a kívánt vastagságot összenyomás-50 sal hozzuk létre, végül a szövetet vulkanizáljuk. A fentiekben általában véve gumiról beszéltünk, de hangsúlyozzuk, hogy hasonló eredményeket érhetünk el más ru-55 gaknas vagy képlékeny anyagokkal is, így pl. balatával vagy egyéb efóle anyagokkal. A találmány szerinti szövet erősségénél és rugalmasságánál fogva különösképen alkalmas járművekhez való lég- 60 abroncsok készítésére. Míg az eddig ismeretessé vált gumizott szövetek nem alkalmasak arra, hogy a légabroncsok köpenyének olyan külső részét (futófelületét) készítsük belőlük, 65 amely a kopással szemben ellenállóbb és ugyanolyan hajlékony, mint a köpeny gumianyaga, a találmány szerint készített rugalmas gumizott textilszövetek nagyon alkalmasak az ilyen külsőrész ké- 70 szítésére olyképen, hogy ezt íí szövetet a köpeny futófelületén alkalmazzuk, úgy hogy az a talajjal érintkezésbe kerül és a futófelületnek kopással szemben tanúsított ellenállását növeli. Mivel a találmány 75 szerinti gumizott szövetben a textilanyag és a gumi rendkívül erősen tapadnak egymáshoz, mivel továbbá minden egyes szál gumival be van vonva és át van itatva egészen legbelső részéig, ami a szálat a 80 külső nedvesség ellen megvédi, nem következhetik be a futórész szétmálása, sem pedig textilrészeinek elrothadása. A találmány szerinti gumizott szövet rugalmassága folytán, a légabroncsok köpenye- 85 nek futófelülete, melynek ez a szövet szerves része, nagyon könnyen veszi fel a megkívánt alakot és alkalmazkodik mindazokhoz az alakváltozásokhoz, amelyeket a köpenynek el kell szenvednie. Emellett 90 ezek a szövetek mechanikai ellenállóképességük folytán erősen ellenállnak az út mélyedéseiben vagy bevágásaiban lévő részek leszakadásának, illetve a futófelület egyes részei leválásának. 95 Másrészt, ha a légabroncsok köpenyének védő kanavászát (vászonbetétjét) a találmány értelmében készítjük, ez az alkatrész rugalmasabb, ellenállóképesebb és jobban tapad, mint az eddig ismert 100 szalagok, mimellett egyáltalában nem rothadó. Szíjak vagy hajtőszíjak készítése céljából a találmány szerinti szöveteket a szíjak készítésénél már eddigelé is alkal- 105 mázott módszerek szemelőtt tartásával készíthetjük. Tény az, hogy a szövet nagy rugalmassága és az a könnyűség, amelylyel maradandó rugalmasságát rögzíthetjük, továbbá az a körülmény, hogy a szíj no keresztirányában rugalmasság nem szükséges, lehetővé teszik a találmány értelmében készített szövettel oly szíjakat készíteni, melyeknek rugalmassága keresztirányban úgyszólván nulla, amellett, 115