112383. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas szövet és előállítására való eljárás

— 6 — íhogy hosszirányban rugalmasságuk na­gyon jelentős. Ebből a célból a szövetet gumizása után a szíj keresztirányában (a szövet 5 vetülékirányában) oly húzóerőnek vetjük alá, melynek hatása alatt a szövet ru­galmassága eltűnik és a szövet eredeti méretét visszanyeri, sőt esetleg nagyobb lesz, mint amilyen volt és ezután a szö-10 Vetet megszárítjuk. Ily módon a szövet rugalmassági tulajdonságait beszabályoz­tuk. Szárítás után az egyes szöveteket ismert módon egyesítjük és annyi szövet­réteget alkalmazunk, amely a kívánt 15 vastagságot kiadja. A szöveteket egyesí­tés után egyszerre préseljük és vulkani­záljuk. Azt is megtehetjük, hogy préselés előtt beszabályozzuk a láncirányú rugal­masságot, amint azt a fentiekben már ki-20 fejtettük. Ha ruházati vagy egyéb hasonló cé­lokra szövetszalagokat akarunk készí­teni, előnyösen minden feszültség nélkül szabályozzuk a rugalmasságot, ami ebben 2ó az esetben alapvető fontosságú. Szabadalmi igények: 1. Eljárás rugalmas szövet készítésére, melyet az jellemez, hogy oly szálas textilelemekből, amelyekben az egyes 30 szálak nem szorulnak egymáshoz ke­resztirányban és valamely feszültség nélkül alkalmazott kezelés hatása alatt megduzzadhatnak, AT alamint ösz­ázehúzódhatnak összeszorulás nélkül, 85 oly szövetet készítünk, amelyben az egyes textilelemek között elég nagy hézagok maradnak ahhoz., hogy a szö­vet a szálak duzzadását és összehúzó­dását okozó hatóanyaggal, pl. nátron-40 lúgoldattal való kezelés után szorosan szőtt szövet szerkezetét vegye föl anél­kül, hogy az egyes textilelemek, ame­lyek a szövetet alkotják, keresztirány­ban számottevően egymáshoz szorul-45 nának, majd ezt a lazán szőtt szövetet duzzadást és összehúzódást okozó ható­anyaggal kezeljük olykép, hogy a szö­vet sűrű szövésűvé váljék egyes szá­lainak és textilelemeinek egymáshoz 50 szorulása nélkül. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás válto­zata, melyet az jellemez, hogy a. szö­vetet alkotó (szálas) elem cérnázott fonal, amely két előfonatból készül, 55 amelyek mindegyike bizonyos fordu­latszámmal ugyanabban az irányban van megsodorva, majd egyesítés után ellenkező irányban ugyanazon sodrat­számmal cérnázva. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljá- 60 rás változata, melyet az jellemez, hogy a szövetet feszültség és össze­nyomás nélkül impregnáljuk rugalmas vagy képlékeny anyaggal, majd a szö­vetet megszárítjuk és esetleg vulkáni- 65 záljuk pl. nyomás alatt. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás válto­zata, melyet az jellemez, hogy az, eset­ben, ha a tnlaj.dönképein impregnáló anyag oldóközege (hordozója) eltér a 70 kezelésnél használt anyag oldóközegé­től, a kezelésnél használt anyag oldó­szerének a szövetben visszamaradt mennyiségét az impregnáló kezelés előtt elgőz.ölögtetjük. 75 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás válto­zata, amelyet az, jellemez, hogy a szö­vetet alkotó szálas elemek visszafelé cérnázott fonalakból állanak, amelyek több ugyanabban az irányban meg- 80 sodrott előfonatból készülnek, melye­ket ugyanolyan sodratszámú és ellen­kező irányú csavarással egyesítettünk, 6. Az 1. igénypont szerinti eljárás válto­zata, amelyet az jellemez, hogy a szö- 85 vet szálainak cellulózáját hidrocellu­lózzá alakítjuk át, pl. 30° Bé sűrűségű higos oldattal foganatosított 15 percig tartó kezeléssel kb. 18° C-on. 7. Az 1. igénypont szerinti eljárás váltó- 90 zata- amelyet az jellemez, hogy az impregnált szövetet egy irányban, vagy mindkét irányban feszítjük akár a szárítás, akár a vulkanizálás ideje alatt olykép, hogy a kifeszítés a szö- 95 vetnek a duzzasztási és összehúzódás] kezelés előtti eredeti nagyságánál nagyobb méreteket adhat. 8. Az 1. igénypont szerinti eljárással ké­szített szövet változata, melyet az jel- 100 lemez, hogy az őt alkotó elemek na­gyon nyitottak (lazák) és hogy egyes elemei közötti hézagok akkorák, hogy ha ezt a szövetet erős savval vagy erős lúggal kezeljük, lineáris alkotó 105 elemei nyitottak maradnak. 9. Az 1. és 2. igénypont szerinti eljárás­sal készített szövet változata, melyet az jellemez, hogy a szövés előtt alkal­mazóit irányváltoztatásnál minden. 110 egyes szálas elem olyan szerkezetű, hogy a szálak úgy vannak párhuza­mosan egymás mellett, mintha egyenlő átmérőjű és párhuzamos hengerekre ugyanazzal az emelkedéssel felcsavar- 115 tuk volna, őket és így gyakorlatilag nem hatolnak egymásba. 10. A 8. vagy 9. igénypont szerinti szövet kiviteli alakja, melyet az jellemez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom