112381. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés levegő megnedvesítésére és szárítására

— 3 — közül a két fölső a lakóhelyiség felé, a két alsó pedig a csatorna felé nyílik. A (29) csappantyúk könnyen mozgathatók, úgyhogy élénkebb légáramlás önműködően 5 zárja vagy nyitja őket. A (27) és (28) csatornák fölső kiszélesedő részében (30) víztartányok vannak; amelyeknek töltése a szoba felől megfigyelhető és kiegészíthető és amelyekbe (31) lyukacsos anyag-10 ból álló rudak vagy lemezek nyúlnak, amelyek teleszívják magukat vízzel. Továbbá az akna és a fal között (32) keskeny nyílás van, amely fölül nyitott és alul a (33) gázfűtőcsővel melegíthető, 15 amelyhez a (34) csővel kívülről friss levegőt vezetünk. A (21) és (24) akna fölül a szitákkal védett (35) nyílások révén közlekedik a külléggel. Különben a helyiség a melegnek vagy friss levegőnek ldvül-20 ről való behatolása ellen jól védve van, ha csak az utóbbit szabályozási célokra kis mennyiségben szándékosan be nem engedjük. A helyiség hűtését teljesen önműködően 25 a nap végzi, azonban pl. éjszaka a hűtést az aknák felváltott fűtésével is létesíthetjük. Délelőtt a nap a ház keleti oldalán lévő (21) aknára süt, felmelegíti annak tartalmát és az akna nyugati olda-30 Ián lévő (35) nyíláson át belépő levegőnek a (24) aknán át lefelé, majd a (28) csatornában fölfelé való áramlását okozza, amíg a levegő a keleti oldalon lévő (35) nyíláson át ismét a szabadba jut. A levc-35 gőt az árnyékban fekvő nyugati oldalon, a (24) aknában a csészékben lévő klórkálcium, továbbá a (26) kovasav-gel-töl-és majdnem annyira megszárítja, mint amennyire ezeket az anyagokat a megelőző 40 napsütés vagy mesterséges melegítés megszárította. Az így megszárított levegő a (28) csatorna fölső kiszélesedett részében lévő alsó (29) csappantyút bezárja, azután a (31) lyukacsos anyag nedvesen 45 tartott felületei fölött áramlik, kinyitja a fölső (29) csappantyút és belép a (22) helyiségbe. Ha pl. feltesszük, hogy a (28) csatornában fölfelé áramló levegőnek a hőmérséklete 35° és a (24) aknában harmat-50 pontja 0° lett, akkor a levegő hőmérséklete a nedves felületekkel érintkezve 20°-ra csökken, harmatpontja pedig 14°-ra emelkedik. Eközben a nedves felületek 17-18° hőmérsékletet vesznek fel. A levegőnek ez 55 az állapota kb. megfelel a helyiség levegője számára megkívánt feltételeknek. A csappantyúk megfelelő beállításával a hőmérséklet. némiképpen emelhető és a harmatpont csökkenthető. Az alsó (29) csappantyú kis mértékben való kinyitásával 60* például 25° levegő-hőmérsékletet és 10.5° harmatpontot kapunk. Ha a kiindulási harmatpont néhány fokkal eltér a 0°-tól, ez a végállapotot nem túlságosan befolyásolja. 7.5° harmatpontnál például a 35°-os 65-levegőt még mindig 25°-ra lehet hűteni 15° harmatponttal. Még magasabb kiindulási harmatpontot véve, mindenesetre ajánlatos volna hőmérséklet-váltót beiktatni a megnedvesített felületekhez áramló 70 levegő és a hűtött helyiséget elhagyó levegő közé, ha alacsonyabb harmatpont elérésére mesterséges előfűtést nem akarunk alkalmazni. Jó és szabályos napsütés esetén az alacsony kiindulási harmatpont el- 75 érése nem okoz nehézségeket. Ha a kiindulási harmatpontok 0° alatt vannak, akkor friss levegő hozzákeverésével a túlerős lehűlést és túl nagy szárazságot könynyen megakadályozhatjuk. 80 A hűtött és megszárított levegőjű helyiséget elhagyó levegőnek rendszerint még nagyobb a viszonylagos szárazsága mint a küllégnek. Ennélfogva a (20) fal (29) alsó csappantyúján át a (22) helyiségből tá- 85 vozó levegő a (21) aknában lévő kovasavgclt és klórkálcium-oldatot a napsugárzás egyidejű behatása alatt erősebben előszárítja mint ezt a légköri friss levegő tehetné és így előkészíti a levegő hathatós 90 szárítását, midőn ez délután, amikor a nap a (24) nyugati aknára süt, először a most árnyékban fekvő (21) aknába jut és ott lefelé áramlik. Ha a levegőnek az egész épületen 95 való átáramlását a légköri légáramokkal akarjuk létesíteni, vagy elősegíteni, akkor a (21) és (24) aknákhoz a tető fölé nyúló légvezetékeket kapcsolhatunk, amelyek diffuzorokhoz vezetnek; ezeknek azonban sza- 100 bályozhatóknak kell lenni, hogy mindenkor a kívánt irányú és erősségű légáramlás álljon rendelkezésükre. A két akna töltésének a választott példánál egyenként 5—6 óra időszaknak kell io5 megfelelnie. A melegítés és a lehűtés ebből természetesen megfelelő időt vesz igénybe és délben a periódus-változásnál bizonyos szünet áll be. Ha valamely alkalmazásnál ezeket a szüneteket megrövi- no díleni, vagy pedig például hordozható berendezéseknél a lehető legkisebb töltéssel dolgozni előnyös, ezt úgy érhetjük el, ha a hűtés és fűtés váltakozását önkényesen megrövidítjük. A fent leírt példában, mely- 115 ben a melegítést a nap, a hűtést pedig az árnyék létesíti, a berendezést pl. lassan megfordíthatjuk úgy, hogy az aknák, ame-