112381. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés levegő megnedvesítésére és szárítására
_ 4 — Iveknek ilyen körülmények között különösen kis hőkapacitással kell rendelkezniük, lényegesen rövidebb idő alatt és a nap állásától függetlenül melegedjenek fel 5 és hűljenek le. A 2. ábrával kapcsolatosan leírt foganatosítási módnál a lakóhelyiség hathatós hűtésének a feladatát nagyon egyszerű, mozgó részeket nem tartalmazó berendezéssel va-10 lósíthatjuk meg, amely nedvszívó anyagokon (kovasav-gelen) kívül csak levegővel és vízzel dolgozik, amely továbbá csak a légköri nyomás alatt áll és a levegő szárítását, valamint hűtését alacsony hőmér-15 sékletek keltése nélkül csupán kis, pl. már a napsütés nyújtotta hőmérséklet-különbségeknek a kihasználásával, tehát üzemköltségek nélkül létesíti. A legerősebb szárítás a berendezés kö-20 zepén áll elő, a hideg anyagmennyiségről a melegebb anyagmennyiségre való átmenetnél és pedig mind a nedvszívó anyagokban, mind az ott áramló levegőben; ezért a 2. ábra szerinti megoldási alaknál 25 a szárazon és hűvösen tartandó helyiségek a hideg és a meleg anyagmennyiségek között vannak. Azonban a nedvszívó anyagok egy részét az alacsonyabb hőmérsékletről a ina-30 gasabbra való átmenet helyen nagyon száraz állapotban kivehetjük és a kivett mennyiséget pótolhatjuk úgy. hogy a nedvszívó anyagoL többé-kevésbbé nedves állapotban a levegő kilépési helyénél visszük 35 be a berendezésbe. Ugyancsak az átmenet helyén a megszárított levegőnek egy (kis) részel Lelszésszerinti felhasználásra kivehetjük. A levegő főrésze a berendezés meleg oldalán át a légkörbe tér vissza. 40 Minlhogy az üzemenergiát kizárólag a hőmérsékletkülönbségek adják, nem szükséges a berendezés melegebb részéL a környezet hőmérséklete l'ölé melegíteni, ha pl. párolgási-liűtéssel a hidegebb berende-45 zésrészt 'lehűlhetjük, vagy ha ehhez pl. a légköri levegőnél hidegebb kútvíz áll rendelkezésünkre. Ekkor már a hidegebb rész lehűtése elegendő a berendezésen átáramló levegő otyan mérvű megszárítá-50 sára, amely szárazság tetszésszerint a légköri levegő telítési foka alatt van. A hatás azonban természetszerűleg annál erősebb, mincl magasabbra emeljük a berendezés meleg részének a hőmérsékletét a •55 környezet liőmérsékleLe fölé és minél mélyebbre hűtjük a hidegebb rész hőmérsékletét a környezet hőmérséklete alá. Mindkét eszköz felhasználásakor már kisebb berendezésekkel is nagy helyiségeket hűlhetünk és száríthatunk. 60 A nedvszívó anyagok megnedvesílésének és szárításának szükséges váltakozása azonban úgy is létesíthető, hogy az anyagmennyiségeket az áramló levegőben annak áramlásával ellentétes irányban is- 65 mé lel len lassan körülvisszük úgy, hogy ezek az anyagmennyiségek egymásután magasabb hőmérsékletű, majd ismét alacsonyabb hőmérsékletű légkörbe julnak. Ennek az az előnye, hogy a nedvszívó 70 anyagok összes mennyiségén belül minden részmennyiséget lényegileg állandó hőmérséklet mellett legnagyobb víztartalmától legkisebb víztartalmáig kihasználunk és az anyag csupán egy másik összmeny- 75 nyiségre való állérésnél van crősebb hőmérsékletváltozásnak kitéve. E berendezéseknek egyik példaképpcni megoldási alakját az 5. és 6. ábra kapcsán az alábbiakban írtam le. Ezt az előnyt nyugvó anyag- 80 mennyiségekkel is elérhetjük úgy, hogy a most leírt eljárást kinematikailag fordítjuk meg olyképp, hogy a légbevezető és légkibocsátó nyílásokat a nyugvó nedvszívó anyagokhoz képest úgy toljuk cl, 85 hogy a különböző nedvességtartalmú zónák vándoroljanak. A hőbevczclésnek a zónákkal együtt kell vándorolnia. A következőkben leírt megoldási példánál azonkívül még' egy műveletet végzünk, 90 amely minden esetben hasznos, amikor az üzemfeltételek nem maradnak egyenletesek. Ha például a napsütés melegét használjuk fel, akkor az üzem szabálytalanul működik, minthogy éjjel avagy nappal is 95 a változó felhőzet miatt a melegítés elmarad. I)e a száraz levegő vagy száraz áru szükséglete is ingadozhat, sőt hirtelen változások is felléphetnek. Ezeket a szabálytalanságokat a következő megoldási 100 alaknál úgy egycniílheljük ki, hogy a berendezésnek a szükségletet meghaladó teljesítményénél bizonyos számú anyagrészletet, amelyek a legkevésbbé nedves levegővel érintkeznek, mindaddig kivonunk a 105 munkalevegőből, amíg a szükségleL ismét emelkedik. A 3. ábra szárítóberendezés Lávlati rajza, amely pl. turfa, vagy agyaglégiák szárílására való. A 4. ábra a berendezés felső no részének vízszinLes metszete. A berendezés alsó része raktározó teret alkot, melynek külső falát (101) jelöli és amely a (102) ajtón át közelíthető meg. (103) a szárítólér külső fala, amely tér a (104) 115 ajtókon át közelíthető meg. A nedvszívóanyag, pl. a kovasav-gel a (106) légcsator-