112381. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés levegő megnedvesítésére és szárítására

(9) tartóléceken (12) kocsonyás kovasavtöltés (kovasav-gel) van, még pedig a felső csészékben előnyösen nagylyukacsú és az alsó csészékben fínomlyukacsú gel-5 fajta. A (13) vízcsap lehetővé teszi, hogy az állandóan árnyékban fekvő (4) gyűjtőedényből vizet engedjünk ki. A (15, 16) keskeny szélcsatornák csoportja szélroham esetén a szélnyomás bizonyos kiegyenlílő-10 dósét teszi lehetővé, hogy a szélroham a levegőnek a (2) és (6) csatornákon át való áramlását szándékolt erősségében és irányában ne befolyásolja. A légbebocsátó nyílásokra szitákat szerelhetünk, hogy a 15 berendezés belsejét nem kívánatos idegen anyagok behatolása ellen megvédjük. A berendezés a következőképpen működik: délelőtt a nap a (8) külső falra sül. viszont a (14) külső fal az (1) ketlősfal 20 árnyékában fekszik. A hő a (2) aknában lévő levegőnek és gelnek adódik át. A levegő jelentős nedvességmennyiséget vesz föl a gélből és zeg-zugosan fölfelé áramlik. Ezután a levegő a (3) és (5) csatornán 25 és a közöttük lévő (4) gyüjtőtartályokon való átáramlása közben az (1) falak között fölfelé áramló levegő hatására gyorsan lehűl, majd a (6) aknába jut. Itt a (2> aknában fölvett nedvességet főleg a fölső 30 gelrétegeknek ismét leadja és azután a (7) nyíláson át a szabadba áramlik. Az üzem megindításakor a víz még nem kondenzálódik a (4) gvüjtőtartányban, minthogy a gel a (2) meleg berendezés-részben még 35 nem elég nedves. Délután már most a (14) külső falra süt a nap. A gelben a vízgőz nyomása a hőmérsékletemelkedésnek megfelelően emelkedik. Tehát ha a gel nedvességét a (6) aknában most fölfelé áramló 40 levegőnek ismét átadja, akkor 9 vízgőz parciális nyomása a levegőben megfelelően magasabb lesz, mint a (2) aknában megelőzően elért részleges gőznyomás. Ennek következtében a (2) akna fölső csé-45 széiben lévő gel erősebben telítődik, mint megelőzően a (6) akna megfelelő csészéiben lévő gel. Eközben a levegő a (2) aknát (7)-nél szárazabban hagyja el, mint ahogyan a berendezésbe belépett, mivel a 50 gel alsó részmennyiségei megelőzően a magasabb hőmérsékletnél nedvességüket a frissen belépő levegőnek átadták és most az alacsonyabb árnyék-hőmérsékletnél erősen abszorbeálnak. Tehát ha a levegő 55 mennyiségéhez képest elegendő gelt használunk, akkor mindig marad vissza nedvesség a berendezésben. A berendezés úgy «form.álódik», hogy a gel felső részmenynyiségei és a fölöttük áramló levegő mind nedvesebb lesz, míg végül a vízgőz a (4) 60 gyűjtőtarLányban cseppfolvósodik. A máinem cseppfolyósodé vízgőz mindenkor telíti a hidegebb akna felső részeit, úgy, hogy átváltáskor mindenkor az árnyékban megsűrüsödésre vezető nedvessegmennyi- 65 ségnek kell az átáramló levegőnek átadódnia. Ha ezt az állandó (egyensúlyi) állapotot elértük, akkor átlag mindig éppen annyi nedvesség sűrűsödik meg, mint amennyi nedvesség az átáramló levegőből 70 a berendezésben visszamarad. Túlságosan kis gelniennviség alkalmazásakor a hősugárzási időszak vége felé a levegő nedvességet vinne magával a berendezésből úgy, hogy e berendezés hatásfoka kisebb 75 lenne. Ha pedig az átáramló levegő-menynyiséget a használt gel-mennyiségliez képest túlságosan csökkentjük, akkor a berendezés ugyancsak kevesebb vizet sűrít meg. A levegő köráramlásának megfelelő 80 fojtásával minden adott berendezésnél optimális hasznot érhetünk el és adott esetben a változó éghajlati viszonyokkal is összhangba hozhatjuk. E megoldási alaknál a nedvszívó anya- 85 gok részmennyiségeit közterek választják el egymástól, hogy az egyes anyagmennyiségek különböző nedvességtartalmának a kiegyenlítődéséi még hosszabb üzemszünetnél is lehetőleg késleltessük. E célból köz- 90 falakat is alkalmazhatunk. A felhasználás céljának megfelelően a leírt példaképpeni megoldási alaknál a levegő először a melegebb anyagmennyiségeken és azután a hidegebbeken áramlik 95 át. Ha azonban először a hidegebb és azután a melegebb anyagrétegeken át áramoltatjuk a levegőt, akkor nagyobb nedvességtartalommal kerül vissza a küllégbe, mini amilyen nedvességtartalma a beren- 100 dezésbe való belépéskor volt. Ez a légvezetés különösen alkalmas nagy szárazsági fokok elérésérc, amint azt a következő megoldási példa mulatja. A (22) lakóhelyiség szárítását cs hűté- 105 sét feltüntető 2. ábrán (20) jelöli a ház keleti falát, amellyel kívül a (21) akna határos. (23) a ház nyugati fala a hozzá kívülről csatlakozó (24) aknával. A fölső tartóléceken (25) lapos csészék vannak. 110 amelyekben kis magasságig vízgőzt elnyelő folyadék, pl. klórkálcium oldat van. A többi tartólécen fínomlyukacsú (26) kovasav-gellöltés van. A (21) akna alsó végét a (27) csatorna, a (24) akna alsó végét 115 pedig a (28) csatorna köti össze a hűlendő helyiség fölső részével. A két csatorna torkolatait (29) csappantyúk fedik, amelyek