112333. lajstromszámú szabadalom • Egymásba tolható székek, asztalok és hasonlók

Megjelent 1935. évi junius lió 109-én. MAGTAR KIEALYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 1123H3. SZÁM. — VIII/C. OSZTÁLY. Egymásba tolható székek, asztalok és hasonlók. Pollák Brimó főiskolai hallg-ató Wien. A bejelentés napja 1930. évi február hó 1-je. Ausztriai elsőbbsége 1929. évi február hó 1-je. A találmány tömegbe rakható és egy­másba tolható székekre, asztalokra és hasonlókra vonatkozik, melyek a legegy­szerűbbtől a legtetszetősebb készítési mód-5 dal állíthatók elő. Ezek a legegyszerűbb módon tömegbe rakhatók és összerakva a legkisebb térfogatú tömeget alkotják. A találmány szerint ez úgy érhető el, hogy a megfelelő bútordarab (szók, asztal stb.) két 10 lábbal és az ülőlappal, illetve asztallappal határolt szabad nyílásának körvonala azo­nos vagy nagyobb, mint az akármelyik, a szabadon maradó nyíláshoz párhuzamosan fekvő keresztmetszetben az ülőlappal 15 vagy asztallappal és a többi lábakkal al­kotott határvonal, úgy hogy ezen bútor­darabok egymásra, illetve egymásba víz­szintesen tolva tömegbe rakhatók. A mellékelt rajzokban a találmány kii-20 lönféle kiviteli alakjai vannak bemutatva, az 1. ábra egy széket ábrázol oldalnézet­ben, a találmány szerinti elgondolásban, a 2. ábra ugyanazt a széket felülnézetben 25 szemlélteti, a 3. ábra ugyanazt a széket mutatja be elölnézetben, a 4. ábra az 1—3. ábrák szerinti két szék összerakásának módját adja, oldalnézet-30 ben, az 5. ábra az asztalt felülnézetben, a 6. ábra az asztalt elölnézetben, míg a 7. ábra ugyanezt oldalnézetbetn adja. A 8., 9., 10. ábrák a találmány szerinti szé-85 keknek egy további foganatosítási mintá­ját szemléltetik, úgy elől-, mint oldal- és felülnézetben. A 11. ábra két széknek a 8—10. ábrák sze­rinti egymásbarakásának módját mu-40 tatja, a 12., 13., 14. ábrák a harmadik foganato­sítási alakot tüntetik fel, elől-, oldal- és felülnézetben. A 15., 16. ábrák az 1—3. ábra szerinti szé­kek tömegberakását mutatják. A 45 17. ábra ugyanezt mutatja az 5—7. ábrák szerinti kivitelben készült asztalokra vo­natkozólag. A 18. ábra a 8—10. ábrák szerinti székek tömegberakására, míg a 50 19. ábra a 12—14. ábrák szerinti székekre vonatkozik. Az 1—3. ábrákban bemutatott vasesőből vagy hasonlóból álló széknél az (1, 2, 3, 4) a szék lábait jelzik, míg az (5) az ülőrészt 55 jelenti. Az (1, 2) lábak az U-alakban haj­lított (8) eső alsó részéből képeztetnek az (5) ülőke magasságában. Az (1, 2) alak­rész a (9) keresztrúddal van összekötte­tésben. A (3, 4) lábak két (12) szöglet- 60 darabnak egyik ágából vannak kiala­kítva, amelyeknek másik (13) ága a (9) keresztrúdon van megerősítve. A két (12) szögletdarabot a (15) keresztrúd köti egymással össze. A (9, 13, 15, 13) négy- 65 szög, mely a rajzolt kiviteli alaknál az (5) hevederszövedékkel van bevonva, a szék ülőlapját alkotja. Amennyiben szük­séges, úgy a (3, 4) lábak a (17) kereszt­rúddal köthetők össze. Az (1, 2) láb^k 70 folytatása a széktámla, mely pl. szintén a (18) hevederszövedékkel bevonható. A találmány szerint a bútordarabnak az (1, 2) lábakkal és az ülőkéhez tartozó keresztrúddal határolt (16) szabad nyílása 75 van, melynek belső körvonala ugyanoly nagyságú, vagy nagyobb, mint az ülőke, illetve a többi (3, 4) lábakkal alkotott körvonalnak valamely, a szabad nyílás-

Next

/
Oldalképek
Tartalom