112333. lajstromszámú szabadalom • Egymásba tolható székek, asztalok és hasonlók

hoz párhuzamosan fekvő keresztmetszete, pl. mint az (E—E) síkban fekvő keresztmetszet. Az ábrázolt kiviteli példáknál az (1, 2) lábak közötti (a) beltávolság azo-5 nos nagyságú, vagy nagyobb is lehet, mint az ülőke (b) szélessége, illetve a (3, 4) lábak egymástóli külső távolsága. Ily módon lehetséges, hogy alakjukra és formájukra nézve teljesen azonos székek, 10 mint ezt a 4., 15., 16. ábrák szemléltetik, vízszintesen egymásra, illetve egymásba tolva tömegbe rakhatók legyenek, amenynyiben az egyik szék az (1, 2) lábakkal és a (9) keresztrúddal alkotott (16) szabad 15 nyílásba, az 1. ábrában látható módon tolódik egy másik székre. Mint a 4., 15. és 16. ábrákból kitűnik, a tömegberakott székek az ülőkerészükkel közvetlen egymásra támaszkodnak, minek következté-20 ben a legkisebb térfogatú tömbbe való szorítás lehetséges. Különösen lehetővé teszi ezen alapforma azt, hogy a székek alacsonyabb helyiségben is tömegbe rakhatók legyenek, illetve hogy a helyiség 25 magassága a tömegberakás céljaira teljes mérvben kihasználható legyen. A vázolt kiviteli, példában a szék szilárdságának emelésére a székek (1, 3) és (2, 4) lábai a (20, 20) hosszösszekötővel 30 vannak összeerősítve. Ezek célszerűen a lábak végei körül vannak elhelyezve és a rajzban adott kiviteli példánál az (1, 2) lábakkal egy darabból készülnek. A tömegberakott székek ezen (20, 21) liossz-35 összekötőkkel is egymáson fekszenek. Az 5,, 7. ábrákban bemutatott asztalnál a (25) asztallap (21, 22, 23) és (24) asztallábai: a (21. 22) lábak és a (25) asztallap szabad nyílást alkotnak, melynek ltörvo-40 nala azonos nagyságú, vagy nagyobb, mint valamely a (26) szabad nyílással párhuzamos keresztmetszetben, pl. az E—E síkban fekvő keresztmetszetben a (25) asztallappal és a többi (23, 24) lábak-45 kai alkotott körvonal, úgyhogy alakra és nagyságra nézve egyenlő asztalok, mint ezt a 17. ábra mutatja, vízszintesen egymásra, illetve egymásba tolva tömegbe rakhatók. 50 A rajzban vázolt kiviteli példánál az (a) távolság a két (21, 22) lábnál ugyanoly nagyságú, vagy nagyobb, mint a (b) asztallap szélessége, ill. a (23, 24) lábnál a külső (b) méret. A (21, 22, 23) és (24) 55 lábakat az TJ-alakban hajlított cső ágai alkotják. A (21, 22), valamint a (23, 24) lábak végeiken a (30) hosszkötéssel vannak összekötve, melyek az (1, 2) lábakkal egy darabból készülnek. Arra az esetre, ha az asztallap alatt lévő üres tér bel- 60 szélességét megfelelő nagyságúra méretezzük, az asztallap alatt lévő üres térbe székeket halmozhatunk fel, miáltal a felhalmozott tömeg térfogata, különösen az asztal- és székgarnituráknál, a legkisebbre 65 csökkenthető. A 8—-10. ábrákban bemutatott és fából készült székek kiviteli néldáját tünteti fel, melynél (31, 32, 33) és (34) a szék lábai, míg a (35) a szék ülőlapja. A széknek 70 a (31, 32) lábakkal és a (35) ülőlappal határolt (36) szabad nyílása van, melynek körvonalát és nagyságát úgy válasszuk meg, hogy az alakra és nagyságra egyforma székek, mint ezt a 11. ábra mutatja, 75 vízszintesen egymásra, illetve egymásba tolva halmozhatok legyenek. A (31, 32) lábak (a) beltávolsága ugyanoly nagyságú. vagy nagyobb mint a (35) ülőlap (b) szélesség, ill. a (33, 34) lábak (b) külső 80 távolsága. A (31, 33), valamint a (32, 34) lábak végei hosszkötésekkel, pl. a (40) rudakkal vannak egymással összekötve. A (36) szabad nyílás területén lévő (31, 32) lábak folytatását a (38) széktámla 85 alkotja. A 8—10. ábrák szerinti székek tömeg- • behalmozásának módja világosan látható a 11. és 18. ábrákból. Célszerű, hogy a (c) távolság egyenlő legyen a (35) ülő (d) 90 vastagságával, hogy — mint azt a 11. ábra mutatja, — a székek a tömegbe való halmozásnál (35) ülőlapjukkal közvetlenül egymásra feküdjenek és hogy a széklábak végei ugyancsak a (40) hosszkötésekre 95 támaszkodjanak. A (c) méret azonban, magától értetődőleg, nagyobb vagy kisebb is lehet, mint a (35) ülőlap (d) vastagsága. Mindenesetre az első esetben a rendelkezésre álló lialmozási-tér nem használható io( ki a leggazdaságosabban, mivel ekkor az ülőpadok között hézagok maradnak. A 12—14. ábrák szerinti kiviteli példáknál a (41, 42, 43, 44) jelentik a szék lábait, melyek vas- vagy acélcsőből van- 10! nak és alsó részük ugyanolyan, mint az 1—4. ábrák szerinti széké, mig (48) a széktámla, a (41, 42) lábak folytatása. A széknek ezenkívül (52) kartámasza is van. A (41, 42) lábak és a (45) ülőke oly (46) 111 szabad nyílást alkotnak, amely lehetővé teszi, hogy egy széket e szabad nyílással egy másik székbe tolhassuk. A hátsó (41, 42) lábak az (a) távolságban vannak elrendezve, mely azonos nagyságú, vagy 11 nagyobb, mint a (43, 44) lábak egymástóli (b) külső távolsága, illetve a (45) ülőrész (b) szélessége. A (41, 43), valamint a (42,