112255. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés városi gáz, illetve szénvízgáz előállítására barnaszénből és egyéb gyengébb fűtőértékű tüzelőanyagokból

— 3 — A találmány szerint a szénszárítóból a keletkező vízgőz jelentékeny részének a kibocsátásával tebát elejét vesszük nagy százaléknyi COa keletkezésének s ezen 5 rendszabály alkalmazásával a gázfejlesztő kemence szénmegterhelését is jelentékenyen fokozhatjuk és a nagy fűtőértékű gázaikat részek kímélése folytán a t-kénti gázhozadékot is a desztillációs tér alsó 10 gőzölésének fokozásával is nagymértékben fokozhatjuk. Az eljárás foganatosításához használt vertikális desztillációs kemencének ennélfogva két kivezető nyílása van, egyik víz-15 gőz kivezetésére (amellyel bizonyos menynyiségű gázt is kibocsátunk) és egy alsóbb gázkivezető nyílás, amelyen a szabványos összetételű városi gáz vagy szénvízgáz áramlik ki, míg a kokszot — ismert 20 módon — a desztillációs térből, folytonos áramban, kihordó készülékkel távolítjuk el. A fent ismertetett desztilláló eljárás foganatosításához való desztilláló kemence 25 lényegileg négy övre oszlik és pedig a szén szárítására való célszerűen vaslemezből készült övre, az ez alatt fekvő és a gázkivezető nyílásig terjedő kátránykrakkoló övre, mely alatt a magas hőmérsék-30 letű lepárlási öv foglal helyet ós végül az ettől az övtől a kemence fenekéig terjedő vízgázövre. Az így kapott gázt még természetesen meg kell tisztítanunk és pedig különösen 35 a szóbanforgó csekély fűtőértékű tüzelőanyagok rendszerint nagy kéntartalma folytán, a gázban levő nagy kénhidrogén tartalomtól és a szerves kénvegyületektől, ami az alábbiakban ismertetendő módon 40 történik. Az 1. ábrán (A) a gázfejlesztő kemence (a fűtőberendezés nélkül), (B) a gázhűtő, (C) a gázszivattyú, (D) a gázszűrő, (E) a kéntisztító, (F) a gázmérő és (G) a gází5 tartány. Ez az ábra sematikusan az egész gázgyári berendezést tünteti fel. A 2. és 3. ábrán az (A) gázfejlesztő kemence kiképzése látható, ahol is (1) a szénkészlettartány, illetve táplálótölcsér, 50 (2) az állítható széntolattyú, (3) az (5) 1 desztillációs tér fölé helyezett szénszárítótartány, amelybe a szenet az (1) tölcsérből a (2) tolattyún át időszakosan tápláljuk és amelynek alsó részében a szenet a desztillációs kamra fáradt fűtőgázaival a (6) csövön át táplált (4) fűtőkígyó útján indirekt melegítjük, illetve szárítjuk. A kihasznált fűtőgázok a (6') csövön át távoznak. A (3) szénszárítótartán y, mint a rajzból látható, közvetlenül közlekedik az 60 (5) desztillációs térrel. A kátránykrakkoló öv a (3) szénszárító öv alatt kb. az (L) vonalig, a nagy hőfokú lepárlási öv ismét kb. az (M) vonalig, a vízgázöv ismét a kemence fenekéig terjed. 65 A szén folytonos áramban vonul a (3) szárítón keresztül a tűzálló téglákból épült külső tüzelésű (5) desztillációs térbe. A desztillációs tér külső tüzelési módja különböző lehet és elvileg a találmány lé- 70 nyegét nem érinti, de adott esetben fontos lehet a desztillációs tér (kamra) fűtésének oly keresztülvitele, amelynél a kamra alsó része erősebben fűthető, mint felső része, amikor is a kamra fűtőhuzatai 75 (a)-nál segédlevegőbevezetéssel szerelhetők fel. Ennek különösen abban az esetben lehet jelentősége, amikor a szabványos városi gáznál gyengébb fűtőértékű ú. n. szénvízgáz előállításáról van szó, 80 amikor is a szén (O)-je rovására a kamra alsó részében termelt vízgáz mennyisége aránylag nagyobb. A koksz kivezetése a kamrából, folytatólagosan, magában véve ismeretes módokon 85 történik, pl. a rajzon ábrázolt (7) lapátos szerkezet útján, amely a szabadalom tárgyát nem képezi és így ismertetése felesleges. A gőzbevezetés a (b)-vel jelölt helyen történik — a legcélszerűbb túlheví- 90 tett gőz alkalmazása —, míg a termelt gáz kivezetésére a kamrán alkalmazott (c') nyílás a (3) szénszárítóból való gőzkivezetésre pedig a szárító tetején alkalmazott i(d) nyílások valók. 95 A gázfejlesztő berendezés tartozékaként lényeges még a gőztermelő berendezés, amely a gázkamrából távozó meleg gázok önmel egének hasznosításán alapszik. A (c') gázkivezető nyíláshoz e célból az 100 indirekt hűtésű melegvíz-gázelőhűtő csatlakozik, amely a gázok önmelegét célszerűen kb. 150 C°-ig elvonja. (4. ábra.) A többkamrás egységbe csoportosított gázfejlesztő berendezés egyes kamráinak 105 gázkivezető nyílásain alkalmazott melegvíz gázelőhűtők, amint az 5. ábrán részletesebben van feltüntetve, egy közös rendszert alkotnak oly módon, hogy közös (9) vízhozzávezető és közös (10) vízelvezető 1 tocsővezetékük van, amelyek a rendszer felett elhelyezett (11) melegvíztároló edénybe torkolnak, míg a nyomás alatti rendszerből, a (11) melegvíztartó edény gőzkúpjából, a gőzt a (12) csővezetéken vesszük el. 115 A gőzelvétel folytán a melegvíztartó edény víztartalmából állandóan meleget vonunk el, aminek következtében termé-