112255. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés városi gáz, illetve szénvízgáz előállítására barnaszénből és egyéb gyengébb fűtőértékű tüzelőanyagokból
_ 4 — szetes vízcirkuláció áll elő a rendszerben, — az elpárolgott víz pótlására való tápvizet a melegvíztároló edény lefolyó vezetékébe a (13) csövön át szivattyúzzuk be. 5 Mivel a gázfejlesztő üzemhez maximálisan 2 atm. nyomású gőz szükséges, könynyen lehetséges távozó gázoknak 150 C°-ra való lehűtése. A lehűtött gázt már most szűrni és kén-10 tartalmától kellőképpen megtisztítani kell. A barnaszénnek és egyéb gyengébb fűtőértékű tüzelőanyagok desztillációs gázaiban, mint már említettem, rendszerint jelentékeny mennyiségű kénvegyületek 15 foglaltatnak. Ezeket a kénvegyületeket két csoportba szokták sorozni, az egyik csoportba tartozik a ÍIsS, míg a többieket szerves kénvegyületek néven szokták összefoglalni. Ez utóbbiak közül rendsze-20 i'irit a CS> van túlnyomó mennyiségben jelen. A gázipari szabványok szerint a gáz ILS tartalma legkisebb nyomokig, 0.5 g/100 nr, eltávolítandó, míg az orgenikus kénből 100 nr'-ként max. 35 g van meg-25 engedve, — jó kokszolódó gázszén desztillálásánál az org. kéntartalom ritkán lépi túl a 15—20 g-ot 100 m3 -enként. A kőszéngázgyártásnál szokásos kénhidrogéntisztítási eljárásokat rendkívül 30 megnehezíti azonban a jelen eljárásnál alkalmazott tüzelőanyagoknak rendszerint igen nagy kéntartalma, aminek következtében a belőlük előállított gázok kénhidrogén és szerves kéntartalma igen nagy. Ez 35 a körülmény a barnaszenekből és ehhez hasonló tüzelőanyagokból a tisztított városi gáz előállítását műszakilag nagyon megnehezíti és gazdaságosan lehetetlenné teszi. 40 Ezeknek a nehézségeknek elhárítását azonban lehetővé tette az a felismerésem, hogy a barnaszenek és egyéb gyengébb fűtőértékű tüzelőanyagokból terhelt koksz általában alkalmas a gáz kénhidrogén-45 tartalmának elvonására, ha a tisztítandó gázhoz a HaS oxidálásához szükséges levegőt vagy oxigént hozzávezetjük, úgyhogy a kénhidrogén eltávolítására a gáziparban használatos kéntisztító berende-50 zést, a barnaszéngáz esetleges nagy kénhidrogéntartalma ellenére, igen olcsó berendezéssel helyettesíteni lehet, amelynek üzemköltsége is minimális, mert a kéntisztításra felhasznált koksz —• e felhasz-55 uálása után — tüzelési célokra ugyanolyan eredménnyel felhasználható, mint friss állapotában. Ezenfelül kitűnt, hogy a barnaszén gázgyártásnál kapott koksz a gáz szerves kéntartalmának adszorpciójára is rend- 60 szerint alkalmas. A két csoportba tartozó kénvegyületek eltávolítása, tehát rendszerint egy és ugyanazon készülékben foganatosítható. Mivel a barnaszénből való gázelőállítás- 65 nak gazdaságossági szempontból az a hátránya, hogy a kőszéngázgyártással ellentétben nem ad összeálló tömör kokszot s amellett a koksz rendszerint nagyobb hamutartalmánál fogva is értéktelenebb a 70 kőszénkoksznál, a termelt kátrányt pedig — a fentebb előadottak szerint — ugyancsak a gázgyártásnál kell hasznosítani, ammóniák — mint melléktermék — pedig csekélyebb mennyiségben jelentkezik, mint 75 a kőszéngyártásnál, továbbá arra való tekintettel, hogy a termelt koksz durvább részére a gázfejlesztő kemence fűtéséhez van szükség —• a barnaszéngázgyártásnál azzal kell számolnunk, hogy a mellékter- 80 mékek, mint jövedelmi, forások, alig jönnek tekintetbe. A gáztisztítást tehát ezekből az okokból is a lehető legegyszerűbben és üzemileg a legtakarékosabban kell megoldani. Fen- 85 tebb előadott felismerésem alapján jelen eljárásnál ennélfogva a termelt kokszot hasznosítjuk nemcsak a kéntisztításra, hanem a gáz előtisztítására is. Ez utóbbi azért válhat szükségessé, mert bár a 90 barnaszéngáz előállításánál a kátrány elgázosítása gyakorlatilag tökéletesen keresztülvihető, mégis kátránynyomok maradhatnak a gázban, amelyeket a gázhűtőberendezésben sem tudunk teljesen 95 visszatartani és így a kátránynyomok kiszűrésére is kedvezően felhasználhatjuk a kéntisztításra már kihasznált kokszot. A gáz ammoniáktartalmának kivonásánál pedig, ha annak a gáziparban szokft- 100 sos módokon való kitermelése rentábilis nem volna, ugyancsak a koksznak juttathatunk szerepet, mint az a továbbiakban kitűnik. Ezek szerint a 1LS és szerves kéu el- 105 távolítására a következőképpen járunk el. A vasból készült (E) akna (6. ábra) összeköttetésben áll a (15) adagoló szerkezet útján a (14) koksztartánnyal, illetve tölcsérrel, míg a kokszeltávolítást az (E) ak- UO nából a (15) adgoló szerkezettel azonos, vagy niáskivítelű (15') kiürítő szerkezet végzi, amely a kokszot az alatta elhelyezett (B) gázszűrő aknába üríti. A (D) gázszűrő akna szerkezetileg teljesen azo- 11c nos lehet az (E) kéntisztító aknával. A gázbeömlést a gázszűrőbe (x), a kiömlést a kéntisztítóból (y) jelzi, míg a
