112072. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés anyagok melegítésére és szárítására

3I.eg.ielent 11)35. évi május hó 1-én. MA fi YAR KIRÁLYI ^^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 113072. SZÁM. — XVII/d. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés anyagok melegítésére és szárítására. Middelboe Kristian mérnök Frederiksberg Koppenhága mellett. A bejelentés napja 1934. évi március hó 26-ika. Nagybritánniai elsőbbsége 1933. évi április hó 8-ika. E találmány eljárás és berendezés anyagok, például akár nedvesen, akár szárazon előkészített cementnyersanyag előmelegítésére és szárítására, ö Ismeretesek már hasonló eljárások, melyeknél iszapszerű anyagot hordfelületeken. elosztva, vetnek alá forgókemencéből távozó forró gázok hatásának, hogy az anyag a hordfelületeken megszáradjon. A 10 hordfelületeket alkotó testeket eddig folytonos mozgásban tartották, mikor a gázok e testek képezte rétegen keresztülhaladtak. Ez az eljárás azzal a hátránnyal járt, hogy a mozgó testek a szárítandó anyag 15 nagy részét porrá törték, pedig a forgó kemencékben kezelendő anyagoknál kivánatos, hogy azok lehetőleg por nélküli szemcsékben kerüljenek a kemencébe. Másrészt fontos az, hogy az eljárás foly-20 tonos legyen, vagyis hogy az anyag egyenletesen vezettessék a szárító készülékbe és a száraz anyag ugyancsak egyenletesen és folytonosan kerüljön a kemencébe. 25 E találmány szerint a hordfelületet alkotó testeket rétegesen rendezzük el és e testeket vagy a szárítandó anyagot rájuk teregető szerveket úgy mozgatjuk egymáshoz képest, hogy a szárítandó anyag 30 egyenletesen oszoljon el a hordfelületeken és a megszárított anyag folytonosan legyen eltávolítható, mi mellett a hordfelületet alkotó testek útjuk nagyobbik részében egymáshoz képest viszonylagos nyuté galomban maradjanak. Ez eljárás egyik célszerű gyakorlati foganatosításánál a hordfelületet alkotó testréteget gázáteresztő fenéklapon rendezzük el és a szárítandó anyagot egy ponton folyatjuk ki, melyhez a réteg 40 többi részét folyvást közelítjük. A forró gázokat a (fenéklap nyílásain át vezetjük el. A hordfelületet alkotó testrétegnek a szárítandó anyag beömlési helyének közelében levő részét felkavarjuk, többi részét 45 pedig nyugton hagyjuk, míg a szárított anyag leeresztő helyéhez ért, ahol a réteget, a szárított anyag leválásának elősegítése végett, ismét felkavarjuk. Célszerű a forró gázokat felülről lefelé 50 vezetni a szárítandó anyagot hordó rétegen át, nehogy a fenéklap a gázok hasznosítandó melegéből valamit elvonjon. A hordfelületet alkotó testek készülhetnek például vasból, hőálló ötvözetekből, 55 égettet agyagból vagy porcellánból. Alakjuk lehet golyó, kocka vagy más szabályos sokszögtest, henger vagy rövid idomvasdarabok is használhatók, mint például szögvasak, T-vasak, kettős T-vasak, Z- 60 vasak, U-vasak, csövek, stb. A csatolt rajzokon a találmány szerinti eljárás foganatosításánál alkalmazható berendezésnek két példaképem változata van vázolva. Az 65 1. ábra az egyik kiviteli alak függélyes metszete, a 2. ábra vízszintes metszet az előbbi ábra II—II vonalán, a 3. ábra a berendezés másik kiviteli 70 alakjának függélyes metszete. Az 1. és 2. ábra szerinti berendezésben a forgó kemencének csak felső (1) vége látható, melyből a forró gázok a (2) kamrába áramolnak a nyilakkal jelzett irány- 75 ban. A forgó kemencében égetendő anya-