112032. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső

ciálra (pl. az anódfeszültségnek 200 voltot kitevő feszültségére) vannak kapcsolva. A hosszú szálkatódtól jövő elektronok a hosszú rekeszen vannak előkoncentrálva C és a rekesz azután a (16) rendszer segélyé­vel az anód síkjában lehetőleg csekély nagyítással élesen le van képezve. Az elektronoptikai rendszer a 2. ábrán még egyszer külön van kirajzolva, a.hol is 10 (1) a hátsó, (4) a mellső rekesz; a kö­zépső elem, mint a rajz mutatja, a (2) rekeszből és a rekesznyílástól valamelyes távolságban elrendezett (3) és (5) szár­nyakból áll. 15 A (6) szálkatédát bizonyos távolságban kell a (7) fólhenger mellső síkjától elren­dezni. Ez a távolság 2—5 mm-t tehet kí. Tételezzük fel, hogy a (11) anódát mű­ködő anódaként használjuk. 20 Ha most a sugarat vagy az anódát úgy állítjuk be, illetve rendezzük el, hogy a sugár a nyugalmi helyzetben a (17) pontot találja, úgy a cső egyenirányítóként hat; ha azonban a sugarat úgy állítjuk be, 25 hogy az a nyugalmi helyzetben az anód ferde szélének valamelyik pontját — pl. a (18) pontot találja, úgy a cső erősítő­kónt működik. A ferde él megfelelő alakításával bár-So mely karakterisztikát létre lehet hozni. Lehet például a határoló élnek expo­nenciális vagy más természetű görbe alakját adni. A cső érzékenységét és kiszórási körze-35 tét a terelőlemezek alkalmas elrendezésé­vel és alakításával tetszésszerint be lehet állítani. Igv lehet például a lemezeket valamely első feszültségerősítő fokozatban mintegy 40 20 mm hosszú, egymásfelé hajló lemezek alakjában kiképezni, amelyek az elektron­optikai rendszer felé eső végüknél egy­mástól 1 mm és az ellenkező végén 2 mm távolságban állanak. 45 Minthogy a karakterisztika meredek­sége az elektronoptikai leképezés vonal­élességétől függ, a találmány értelmében célszerű az elektronsugárzót lehetőleg kis nagyítással leképezni. 50 Az 1:1 méretarányban való leképezés, illetve lekicsinyítés azonban a csőmére­tekre való tekintettel gyakorlatilag csak nehezen valósíthatók meg. A találmány szerint azt az elrendezést 56 választjuk, hogy a cső hossza a mintegy 15 cm-t lényegesen ne haladja túl és a nagyítás ne legyen nagyobb, mint mint­egy 10 :1. Miként a 3. ábrából látható, a (11) és (12) anódok a célszerűen ugyanazon nagy 60 (19) és (20) ellenállások közbeiktatásával ugyanarra a telepre vannak kapcsolva. Ha az anódák nagyon szorosan feksze­nek egymás mellett ós a határológörbék tükörkópszerűen egyenlők, úgy lehetséges 65 a (21) és (22) kondenzátorokról két telje­sen egyenlő, azonban fázisban megfordí­tott feszültséget levenni. Ebből minden további nélkül látható, hogy a találmány szerinti cső megengedi a fázis megválasz- 70 tását, azon egyetlen feltétel mellett, hogy mindkét anódát kivezetjük. A 4. ábra a találmány szerinti csőnek rezgések gerjesztésére való kapcsolási módját mutatja. 75 A (23) rezgő kör a (11) anódára van kapcsolva, amely viszont az egyik (10) terelőlemezzel kapcsolatos. A rezgések gerjesztése ennél az elrendezésnél — mi­ként az minden további nélkül világos — 80 geometriai visszacsatolással történik. Valamely, a találmány szerint kiképe­zett adott csőnél a munkapontnak beállí­tása a terelőlemezek megfelelő előfeszült­sógrehozásával érhető el. SÖ Emellett lehetséges az elektronokat fer­dén a terelőlemezek közötti térbe beve­zetni és a terelőlemezeket oly mértékben negatív előfeszültségre hozni, hogy a sugár a nyugalmi helyzetben a terelő- 90 lemezrendszereket a csőtengely irányában hagyja el. Ez az elrendezés teljesen watt­nélküli vezérlést tesz lehetővé. Az érzékenységet a találmány szerint azáltal lehet megnövelni, hogy az egyik 95 terelőlemezre rákapcsoljuk- a vezérlő­feszültséget és a másik terelőlemezre egy ugyanolyan nagyságú, azonban fázisban megfordított feszültséget kapcsoulnk. Hogy anódavisszahatásokat elkerül- to( jünk, a találmány szerint a terelőrendszer és az anódák között egy állandó pozitív potenciálra (pl. az anód potenciáljára) kapcsolt rekeszt lehet elrendezni. A találmány szerinti elrendezést a IOÍ részletek tekintetében számos változatban lehet kiképezni, anélkül, hogy a talál­mány kereteiből kilépnénk; a találmányi gondolat megvalósítása nincsen a bemu­tatott foganatosítási alakokhoz kötve. m Katóda gyanánt célszerűen fémgőzkató­dát lehet használni. A katóda, illetve a magas vákuum előállításához elporlasz­tandó anyag pl. bárium a (7) elemen vagy adott esetben egy külön kis persely- HÍ ben lehet elrendezve. A csőfalak fémesí­tését is adott esetben valamely fém el­porlasztásával lehet létrehozni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom