112032. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső

— 2 — Gyakorlatilag csak nehezen sikerül az elektronsugárzónak annak egész hossza mentén egyenletes leképezését elérni. Míg a leképezés középső része kifogás-5 talan, a széleknél hellyel-közzel szabálytalanságok lépnek fel. A fent ismertetett kiviteli alakoknál tehát célszerű a leképezés hosszát nagyobbra választani, mint aminő a működő anóda szélessége, amikor 10 is az esetleg fellépő szabálytalanságoknak a szélekre már nincs hatása. Ily szabálytalanságok kiküszöbölésére a találmány szerint a rekeszlemezek hasítéka it tojásalakú zár ódarabokkal lehet lelő zárni. Lehetséges még az egyik terelőlemezpár helyett az első elterelésre merőleges irányban járulékos mágneses elterelést vagy további elektrostatikai elterelést létre-20 hozni. Az egyik terelési irányban nagyfrekvenciájú vezérléssel és pl. a másik irányban a hangfrekvencia övezetében fekvő vezérléssel tökéletesen felhangnélküli és torzl-25 tásmentes modulációt lehet elérni. A találmány szerinti csöveknek ily módon, mint pl. lebegésvevőknek, de azonkívül még mint leadónak is nagy fontosságuk van. Különös jelentősége van még 80 a találmány szerinti csőnek távolbalátó berendezéseknél. Szabadalmi igények: 1. Elektroncső, melynél a vezérlés tereléssel történik, azzal jellemezve, hogy 35 a katóda vagy adott esetben egy közbenső rekesz valamely elektronoptikai rendszer segélyével van a működő anóda síkjában leképezve. 2. Az 1. igénypont szerinti elektroncső 40 foganatosítási alakja, jellemezve közvetlenül fűtött, nagy fűtőteljesítményű katódák alkalmazásával. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti elektroncső foganatosítási alakja, jelle-45 mezvte elektrostatikiai elektronoptikai rendszer alkalmazásával. • 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti elektroncső foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy az elektronop-50 tikai rendszer két pozitív nagy potenciálú elemből és egy ezek között elrendezett, a két külső elemhez képest negatív elemből áll. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike sze-55 rinti elektroncső foganatosítási alakja, azzal jellemlezve, hogy az elektronoptikai rendszer csak az egyik koordináta irányában hatályos. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti elektroncső foganatosítási alakja, 60 azzal jellemezve, hogy az elektronoptikai rendszer több gyűjtő- és/vagy szórórendszerből áll. 7. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti elektroncső foganatosítási alakja, 65 jellemezve oly szórórendiszerek alkalmazásával, melyek három elemből állanak, amelyek közül a középső pozitívebb, mint a két szélső és melyeknek szerkezete egyébként megfelel a gyűjtő- 70 rendszer szerkezetének. 8. Az 1—7. igénypontok bármelyike szerinti elektroncső foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy az elektronok a leképezendő rekeszen elő vannak kon- 75 centrálva. 9. Az 1—8. igénypontok bármelyike szerinti elektroncső foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy az elektronoptikai rendszer összes részei vagy anód- 80 vagy katódpotenciálra vannak kapcsolva. 10. Az 1. vagy 2. igénypontok bármelyike szerinti elektroncső foganatosítási alakja, jellemezve mágneses elektron- 85 optikai rendszer alkalmazásával. 11. Az 1—10. igénypontok bármelyike szerinti elektroncső foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a terelésre terelőlemezek vannak alkalmazva. 90 12. Az 1—11. igénypontok bármelyike szerinti elektroncső foganatosítási alakja, jellemezve két egymástól független terelőlemezpár alkalmazásával. 13. Az 1—12. igénypontok bármelyike sze- 95 rinti elektroncső foganatosítási alakja, jellemezve egymáshoz képest hajlássaí elrendezett terelőlemezek alkalmazásával. 14. Az 1—13. igénypontok bármelyike sze- 100 rinti elektroneső foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy az elektronnyaláb az egyik koordináta irányában mágnesesen, a másik koordináta irányában elektrostatikusan van elte- 105 relve. 15. Az 1—14. igénypontok bármelyike szerinti elektroncső foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a terelőlemezek maguk a terelőmágnesek pólussarui és 110 a terelés mindkét koordináta irányában ugyanazzal a rendszerrel történik. 16. Az 1—15. igénypontok bármelyike szerinti elektroncső foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a katódasugár- 115 nyaláb a terelőlemezek közötti térbe szög alatt lép be és a vezérlőlemez