112006. lajstromszámú szabadalom • Moduláló berendezés

kátédhoz képest negatívvá. A (2) rácsnak a (9) telep negatív potenciált ad. Az (5) árnyékolórács pozitív fesaiiltsóge általában alacsonyabb legyen, mint ami-5 lyen a (6) anódé a kátédhoz képest. Ez az árnyékolórács elmaradhat, azonban, a ta­lálmány néhány foganatosítási alakjánál jelenléte jobb működést biztosít. A fent leírt berendezésnél az (1) katód-10 tói emittált elektronok, a (3) árnyékoló­rácsra adott pozitív feszültség hatására, a belső (2) rács szemein át, a (3) árnyé­kolórácshoz vonzatnak. A (3) áamyékoló­ráoshoz közeledő elektrónok magy sebes-15 seggel mozognak, ennek következtében legtöbbjük az árnyékolórácson ikeresEtül­halad és ,a külső (4) rácshoz közeledik, amely a szokásos módon negatív. A (4) rács tehát arra való, hogy az elektrónok 20 előrehaladását késleltesse és közüliik so­a pozitív (3) árnyékolórács vissza­vonzzon. A késleltetett elektrónoknak ez a felhője, amely a (3) és (4) elektródok között lebeg, a modulátor következő (4, 5) 25 ós (6) elektródáihoz képest „virtuális ka­tód"-ot alkot, mert elektronok a felhőtől ugyanúgy könnyen elvonzatnak, mintha a valóságos katódtól vonzatnának el. A „virtuális katód"-ot és közelítő helyzetét 30 a pont-vonalkázottan rajzolt (7) vonal jelzi, mely természetesen nem fizikai ele­me a esőnek. A (6) anód és az (5) árnyé­kolórács pozitív potenciáljai arra valók, hogy a normális módon elektronokat 35 vonzzanak a virtuális katódtói a külső (4) Tácson és az (5) áirnyékolóráeson keresz­tül az anódhoz. A csőnek tehát, működé­sét tekintve, két anódja van, még pedig a (3) és (6) elemek a belső ráccsal, amely 40 hTí (1) katód összemissziój át és a két anód téráramát vezérli. Ily módon a (4, 5) és (6) elektródák a virtuális (7) katóddal együtt úgy működnek, mint a használatos jelzés­átvivő-vákuumcső, amelynek (0) kimenő -45 köre a (6) anód és a virtuális katód közé van kapcsolva (amennyiben váltóáramok­ról van szó). A fent leírt működésből kitű­nik, hogy a (2) és (4) rács a teljesítményt vezérlő elektródák. 50 Moduláció a rendszerben a következő­képen létesül: Ha a (2) rács csak gyengén negatív vagy kissé pozitív, a (7) virtuális katódon túl nagy elektránkészlet áll rendelkezésre 55 ahhoz, hogy a cső modulátorrészébe elektrónáraamot szolgáltasson. Ha a (2) rács számottevően negatív, a virtuális kai­tód és így a (6) anód pillanatnyilag elve­szítik elektrónkésKletüket és így a ki­menőáram megszakad. Ekkor megfigyel- 60 hető, hogy a modulátor kinaienőárama az (S2) feszültségforrás rezgéseinek megfele­lően ingadozik. Ez a esőműködés, amely­lyel az (S2) forrás változó feszültsége az (Sl) forrás változó feszültségét a csőbein 65 modulálja ós a kimenőkörben a modulá­ciós frekvenciákat létesíti, amelyek az eredeti frekvenciák összegével, illetve kü­lönbségével egyenlők. A cső elemei, a valóságos katód kivéte- 70 lével, két csoporthoz tartozónak tekint­hetők: 1. az (Sl) forráshoz tartozó (4, 5) és (6) elemek és 2. az (S2) forráshoz tartozó (2) és (3) ele- 75 mek. Az elemek minden egyes csoportban kölcsönösen szomszédosak, azonban az 1. csoport elemei a 2. csoport elemein kívül vannak. 80 A modulátor teljesítményét vagy átala­kítási hatásfokát a külső (4) vezérlőrács negatív előfeszültségének megválasztásá­val tág intenzitási körzetben vezérelhet­jük. A vezérlés e módja a rendszer oszcíl- 85 látor részének viselkedését nem befolyá­solja lényegesen, miért a (4) rács, poten­ciáljára való tekintet nélkül, képtelein a (3) oszcillátorráeshoz folyó elektrónáram megszakítására. 9° A 2. ábra rádió-átvivő-rendszerben hasz­nálatos és az 1. ábra szerinti rendszerhez kissé hasonló oszcillátor-modulátarrend­szert szemléltet. A 2. ábrán feltüntetett (10) cső az 1. ábra szerinti (10) csőhöz ha- 95 sonló; a két ábrán azonos alkajfcréezek megjelölésére azonos jelzéseket haszná­lunk. Az 1. ábra (S2) váltófeszült&égfor­rása helyett, a 2. ábra csöve úgy van el­rendezve, hogy a (3) árnyékoilóráes és az 100 (1) katód közötti rezgőrendszer révén re­zeg. A rezgőrendszerben (15) tekercs van, amely a (16) kondenzátornál párhuzamo­san, egyik végével a földhöz, másik végé­vel pedig a (17) zárókondenzátoron át a 105 belső (2) rácshoz vtan kötve. Rezgések kel­tésére a (3) árnyékolórács és a (12) telei) közé a rezgőkör (15) tekercsével csatolt (18) tekercs sorosan kaposolt. A (18) te­kercs elegendő energiát csatol vissza ahhoz, 110 hogy a rezgéseket a kellő nagyságú ampli­túdón tartsa. A (19) mikrofon audiófrekvenciát szol­gáltat, amelyet a (20) bemenő-transzfor­mátoron át a külső (4) rácshoz vezetünk. 115 Ez az audiofrekvencia a külső rácson arra

Next

/
Oldalképek
Tartalom