112006. lajstromszámú szabadalom • Moduláló berendezés

_ 4 — váló, hogy a rezgéseket a csőben modu­lálja. A modulált rádiófrekvenciás jelzéseket a (22) kimenőtranszformátoron át a (21) 5 antennához vezetjük. A eső elemei, a valóságos katódon kí­vül, két csoportban elrendezetteknek te­kinthetők: 1. a moduláció forrásához vagy az 10 audióirekvenciához tartozó (4, 5) és (6) elemek és 2. a rezgéshordozó-frekveneiarendszer­hez tartozó (2) és (3) elemek. Mindegyik csoport elemei egymással 15 kölcsönösen szomszédosak, azonban az (1^ csoport összes elemei a (2) csoport elemein kívül vannak. A rendszer működését gyakran megja­víthatjuk, ha a modulátor- vagy audió-20 frekvenciás vezérlőrácsot úgy szerkeszt­jük meg, hogy torzításmentesség keletkez­zék, vagyis a moduláció az összes százalé­kos értékeknél egészen lényegileg 100%-ig „lineáris" legyen. Ily torzításmentes mo-25 dulációt a százalékos modulációértékek oly körzetében érünk el, amelyben a rács­élőfeszültség és meredekség között line­áris összefüggés áll fenn. Az e rácshoz kö­tött előfeszültség oly értékű legyen, amely 30 a lineár-görbének körülbelül középső pont­ján van. A rácskarakterisztikának e kí­vánatos tipusa oly rácsot igényel, amely­nek rácsszemhálója, rácsköze nem egyen­letes. A rácsközök pontos változásai vala-35 mely megadott csőtipusnál legjobban kí­sérleti úton határozhatók meg. Gyakran kívánatos, hogy a hordozó­frekvencia-rezgéseket vezérlő belső (2) vezérlőrácsot úgy szerkesszük meg, hogy 40 torzításmentes erősítést kapjunk. A tor­zításmentes erősítés tudvalevőleg a ve­zérlörács oly megszerkesztését igényli, hogy 3, 1 £ICS előfeszültség és az anódáram között lineáris összefüggés álljon fenn, 45 vagyis a meredekség állandó legyen. A torzításmentes erősítő-karakterisztikának ezt a fajtáját ugyancsak a ráesköz meg­választásával érhetjük el; az alkalmas közt kísérleti iiton könnyen megállapít-50 haltjuk. Ha a berendezést „Class C"-erősítő mód­jára működtetjük, a hordozófrekvenciás rácsot a törésen túli tetemesen nagyobb negatív előfesziiltséggel látjuk el és az 55 anódkör-teljesítmény ez esetben igen nagy. A 3. ábra a 2. ábra szerinti berendezés változatát mutatja; a 3. ábra szerinti (10) cső csak modulátor módjára működik. Ebben az elrendezésben a csövet nem 60 használjuk rezgéskeltésre, hanem a rez­gést külső (23) forrás kelti és azt a külső (4) vezérlőrácsra vezetjük, amely ez eset ben a hordozó vagy rádiófrekvencia ve­zérlőráccsá válik. A (19) mikrofon audio- 65 frekvenciáját a belső (2) ráosra adjuk rá, A rádiófrekvenciának és az audiófrek­venciának a (2) és (4) vezérlőrácsokon való felcserélésétől eltekintve, a működés a 2. ábra szerinti rendszeréhez hasonló és 70 a modulátorcső ugyanúgy van a (21) an­tennához csatolva. A vezérlőrácsok műkö­dése és épúgy a 2. ábrával kapcsolatban leírt rács-kritérium, amely a nem egyen­letes rácsközt szabja meg, fel vannak esc- 75 rélve. Pentódacsövek is használhatók [az (5) ernyő el van hagyva], legjobb eredmé­nyeket azonban speciális hatelektródás csövekkel, azaz hexodákkal érhetünk el. 80 Ami a 2. és 3. ábrákat illeti a (2) rács egyenletes vagy változószemű lehet. Egyenletes szemháló a „Class C"-műkö­déshez előnyös. A (3) és (5) ernyők cél­szerűen íinomszeműek. 85 A (4) rács az (5) árnyékolórács és a (6) anód feszültségeit előnyösen úgy választ­juk meg, hogy az átlagos anódáram az átlagos árnyékolóáram felénél vagy az átlagos katódáram harmadánál kisebb, 90 mimellett a katódáram lényegében az ernyő- és az anódáram összege. E viszony folytán az anódáram, változásainak be­folyása az oszcillátorkör teljesítményére elhanyagolható. 95 Szabadalmi igények: 1. Berendezés adó-rezgések modulálására, jellemezve oly csővel, amelynek a katód és az anód között legalább három rács­elektródája van, melyeknek feszültsége 10( olyan, hogy a katód és az anód között virtuális katód képződik, mimellett a hordozórezgést és a modulációsrezgést egy-egy vezérlő elektródához vezetjük, amelyeknek egyike a katód és a vir- 10Í tuális katód között, másika pedig a virtuális katód és az anód között van. 2. Az 1. igényben védett berendezés kivi­teli alakja, melyet az jellemez, hogy a rácselektródák kiképzése és előfeszült- m sége olyan, hogy a rácselőfeszültség és a csőáram között lineáris össze­függés áll fenn. 3. Az 1. és 2. igényben védett berendezés

Next

/
Oldalképek
Tartalom