111947. lajstromszámú szabadalom • Berendezés váltakozóáram megszakításakor keletkezó fényív oltására

— 3 — zelében van. E kialakítás következtében a íényívet körülzáró folyadék képes a fényívátinérőnek a váltakozóáram frekvenciájának kétszeresével bekövetkező rezgé-5 seit követni. Hogy az oltóberendezés mérsékelt nyomással legyen működtethető, a váltaikozóáramú fényív lüktetésének megfelelően gyorsítandó folyadék tömegét, csökkenteni kell. Ezt a nyomófolyadék-10 nak p. o. légütközőkkel való rugózásával érhetjük el. Az oltókamrához csatlakozó vezetékekhez p. o. légüstszerű berendezéseket csatlakoztathatunk a nyomófolyadék számára, úgy, hogy a folyadék len-15 gései az oltóberendezésben nem közlődnek az egész folyadékmennyiséggel, hanem az oltócsatorna közelében levő folyadéktömegre korlátozódnak. Az oltókamrát befogadó testet magát is rugalmas anyag-20 ból készíthetjük. Végül az oltókamra közelében, a nyomófolyadék alatt, gáztöltésű rugalmas burkolatokat is elhelyezhetünk. Hogy a nyomófolyadék ne ömöljék ki folytonosan az oltóberendezésből, a 25 nyomófolyadékot bevezető készüléklet csak röviddel a kapcsoló nyitása előtt helyezzük nyomás alá. A folyadékot terhelő nyomást, p. o. a kapcsolórúdat mozgató szerkezet létesítheti, amely esetben a kap-30 csolóriidaziat folyadékhengerben mozgó oly dugattyút vezérel, amely a folyadékot az oltócsatornába nyomja (9. ábra). A váltakozó árammal periodikusan változó nyomás is alkalmazható, melynek 35 mindenkor az áram nullaátmenete előtt Vioon másodperccel vissza kell térnie. Azt a legkisebb nyomást, mely alá a folyadékot a fényív közvetlen közelébe helyezni kell, az a mindenkori fényív-40 teljesítmény határozza meg, amelyre a • berendezés méretezett. Túlmagas nyomások alkalmazása célszerűtlen, mert felesleges, sőt káros a folyadékot az árammaximum közelében az oltótérbe préselni. 45 Olajnak vagy hasonló szigetelő, de éghető folyadéknak alkalmazásánál az expaiizioterekben a levegőt oxigénmentes gázzal pótolhatjuk. Az oltókamrát körülzáró szigetelőtestet rostanyagból, p. o. 50 papírból, íiberből, fából készíthetjük. Az 1—4. ábrák a találmányt magyarázzák. Az 5—10. ábrák a találmány kiviteli alakjai. Az 1—3. ábrákban az oltócsatornát L-el 55 jelöltük. Az oltócsatorna mindkét oldalán szabad terekbe torkollik. A fényívet a csatorna tengelyének irányában húzzuk. Az (L) óltócsatorna közepébe torkollik a nyomófolyadék (Z) csatlakozóvezetéke. E három ábra a megszakítási folyamatot 60 három különböző időben mutatja. Az időkülönbség az 1. és 2., valamint a 2. és 3. ábrákban feltüntetett szerkezeteknél mintegy 0.0005 másodperc. Az 1. és 3. ábrákban feltüntetett szerkezeteknél összesen 65 0.001 másodperc különbség van. A 3. ábra azt az időpillanatot mutatja, amelyben a váltakozó áram értéke éppen nulla. A 2. és 1. ábrák a fényívet közvetlenül eat megelőzően a leszálló ágon mutatják. Ha p. o. 70, a fényív árama az 1. ábrán még 3000 amper, úgy a 2. ábrán 1500 amper ós a 3. ábrán nulla. Ezeknél az összehasonlító értékeknél 50 periodusu váltakozó áramot tételeztünk fel. 75 |K,özvetlenül a fényív húzása előtt a (Z) csatlakozóvezetéken át az (L) oltócsaitornába folyadékot nyomunk. Ezért az 1. ábra szerint a fényívet a nyomófolyadék képezte hengeres (M) köpeny veszi körül 80 mely a csatornában lévő fényivszakaszt bizonyos mértékig összeszorítja. A fényív a vele érintkező folyadékréteget elgőzölögteti, úgy, hogy a fényív alkotta mag körül gőzköpeny képződik, mely a távo- 85 labb lévő folyadékot a fényívtől szigeteli. A gázoszlopot a gőzköpennyel együtt az oltókamra és a szabad kifolyóvógek közötti nagy nyomáskülönbség gyors, tengelyirányú áramlásra készteti. A (Z) 90 csatlakozóvezetékbe nyomott folyadék a kiáramló gázokat azonnal pótolja, úgy, hogy az áram csökkenésénél a folyadékcsatorna a fényív körül megszűkül. A folyadékot emellett olyan túlnyomással és 95 olyan bő vezetéken át vezetjük be, hogy az oltócsatorna egy félhullám tartamá-. nak törtrésze alatt megtelhetik. Belátható, hogy a gőzöknek és gázoknak az (L1 oltócsatornából való szabad kiáramláisá- 100 ról való gondoskodás éppen olyan fontos, mint a folyadék kellő nyomásáról való gondoskodás, minthogy a folyadék beáramlását megszabó túlnyomíáls annál nagyobb, minél kisebb a gázok ellentétes 105 értelmű nyomása. A gázok ellentétes értelmű nyomása azonban annál kisebb, minél jobban alakul át a gázok sztatikus nyomása áramlási energiává. A 2. ábra szerint a csatornát a folya- 110 dók nagyrészt már betöltötte és a 3. ábra szerint a fényív fonálvékonyságúvá sorvadt össze. Ezzel a csatornában lévő fényívszakaszon nagy hőmérsékletesés keletkezik, mert a folyadéknak nagy a hőfel- 115 vevő képessége. Ezen a fényívszakaszon ennélfogva az áramnak a nullaértéken való átmeneténél meglevő rövid áramszii-