111947. lajstromszámú szabadalom • Berendezés váltakozóáram megszakításakor keletkezó fényív oltására

— 4 — netben (mely mintegy 0.0001—0.00001 má­sodpercig tart) a hőmérséklet az alá az érték alá száll, mely a fényívnek a nulla­átmenet után való fenn tartású hoz sztik-5 séges volna. A fényív tehát a csatorná­ban levő szakaszban nem tér vissza és egyáltalában nem gyul ki ismét, ha a csatorna hossza elég nagy és azt az üzemi­feszültség átütni nem képes. 10 Az oltócsatornában az állapotváltozást a váltakozóáram fél periódusa alatt a 4. ábra mutatja. Az (I) a váltakozóáramú félhullám, (v) az oltócsatornába érkező folyadék sebessége és (K) a folyadék be-15 ömlés létesítéséhez szükséges gyorsító­erő, mely gyorsítóerő az oltócsatornának az 1—13. ábrákban látható módon való megtöltéséhez szükséges. Ez a gyorsítóerő szabja meg a folyadékbevezetéshez szük-20 séges nyomóerőt. Kísérleteink alkalmával p. o. a szabad levegőn elrendezett 49 mm hosszú oltócsa­tornában 8000 (effektív) amperes és 15009 volt effektív üzem feszültségű fényívet 10 25 atmoszféra nyomással bevezetett vízzel az első nullaátmenetnél oltottunk. Az oltó­csatorna cm-kónti hosszára eső feszültség tehát mintegy 3000 Volt volt, ami eddig nagyteljesítményű fényívek oltására való 80 berendezéseknél el nem érhető érték. Az 5—7. ábrák az oltócsatorna és a fo­lyadékbevezetőcsatorna különböző alak­jait mutatják. Az 5. ábrában a (10) szige­telőtestben a (11) csatorna van, amelybe 35 a (11) csatornára merőlegesen a (12) be­vezetőcsatorna torkollik. A helyben­maradó (13) kapcsolórész a berendezés egyik oldalán van elrendezve, s a (14) kapcsolórúdat az oltócsatornán át húzzuk. 40 A rajz szerinti helyzetben az oltócsator­nát a nyomó folyadék megtölti. Feltüntet­tük, hogy a fényívgázok és az azokban levő gőzök terének átmérője a csatorna közepétől a végek felé nő. 45 A 6. ábra szerint a (15) szigetelőanyag­ból való testben a (16) oltócsatornáit, közé­pen (17) tér veszi körül, úgy, hogy a fo­lyadék körben folyhatik a csatornába. A 7. ábra szerint a (.18) szigetelőanyagból 50 való testben a (19) oltóesatorna sugár­irányú (20) tehermentesítő nyílással van ellátva és a folyadékot két, (21) és (22) csatornán vezetjük be. Ennél a kiviteli alaknál az aránylag hosszú oltóesatorna 55 hatása javított, minthogy az a (20) teher­mentesítő nyílás folytán két rövidebb oltócsatornára oszlik, melyek mindegyike mindkét oldalán nyitott. A 8—10. ábrák a folyadék bevezetését javító berendezéseket mutatnak, ameny- 60 nyiiben a folyadéknak az oltócsatornába való lehetőleg tehetetlenségmentes után­áramlását teszik lehetővé. Evégből a 8. ábra szerinti elrendezésnél a (23) oltó­csatornához a (24) légkatlant csatlakoz- 65 tatjuk, mely a folyadék gyors mozgását átveszi és szükségtelenné teszi a folya­déknak a csatlakozóvezetékben való fel­gyorsítását. A 11. ábra vázlatosan a hozzáfolyási 70 viszonyokat mutatja kiegyenlítő berende­zéssel ellátott és el nem látott oltóberen­dezésnél. A vízszintes tengely az időten­gely. Az (I) a fényív árama, (vl) a folya­déknak a kiegyenlítés nélküli (25) csator- 75 nában való hozzáfolyás sebessége, míg (v2) a folyadék hozzáfolyási sebessége ki­egyenlítéssel. A (b) szög tangense a folya­dékot gyorsító erővel arányos. Az ábrá­ból kivehető, hogy ez az erő alkalmas ki- 80 egyenlítő berendezéssel lényegesen csök­kenthető. így sokkal kisebb nyomások is elegendők. A 9. ábra más kiviteli alak. A nyomó­folyadéknak rugalmas fékezését az oltó- 85 csatorna közelében rugalmas, gázzal töl­tött (26) és (27) búrák végzik, melyek a nyomófolyadék csatlakozó vezetékében vannak. A nyomást a (28) folyadóktar­tányban a (29) dugattyúnak a lenyomása 90 létesíti, ami a (30) térben a jól tömítő (29) dugattyú és a folyadék színe között lévő gázt összenyomja. A gáznak dugattyúval való komprimál ása helyett a (30) teret szelep útján nyomás alatt álló gázzal is 95 összeköthetjük. A szelepet ekkor a kap­csoló nyitásánál ugyancsak nyitjuk. A (26) és (27) gázpárnák az árammaxim;um idején, amikor semmi, vagy csak kevés folyadék van az oltócsatornában, össze- 100 nyomódnak és az áram nullaértékének kö­zelében kitágulnak. A 10. ábra szerinti elrendezésénél külö­nösen nagy a folyadék befolyó nyílása. A (31) szigetelőanyagból való testben 105 lévő oltócsatorna több (32, 33, 34) hozzá­folyó nyílása révén van összekötve a (39) folyadéktérrel, úgy, hogy a csatorna egyik oldalán csak (35, 36, 37) és (38) csa­tornafalak maradtak meg és a csatorna no több darabra bontott. A (39) folyadéktér­ben ismét rugalmas burával körülvett gázpárna, p. o. (40) gumiballon van. A folyadékot a (41) nyíl irányában helyez­zük kívülről nyomás alá. A nagy befolyó- 115 nyílással elértük, hogy a folyadékot csak kevéssé kell gyorsítani, hogy a szükséges másodpercenkénti hozzá folyást elérjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom