111907. lajstromszámú szabadalom • A nagyítandó tárgyra felhelyezendő nagyítóüveg

.gyobb mértékben összeszűkül. A találmány egyik jellemzője a lencsetest középvastagságát akként választani, hogy a nagyítandó tárgyhoz fekvő felület a legnagyobb 5 mérvű összeszűkülés helyével összeessék, vagyis ez a hely legyen a lencsetest alapfelülete. 1.52-ös törési indexnél pl. olyan közép vastagság adódik, amely nagyobb mint a görbületi sugár és legföljebb a gör-10 bíileti sugár másfélszeresével egyenlő. A legkedvezőbb viszonyok 1.25-szoros görbületi sugárnyi közép vastagságnál adódnak. Más törési indexű üvegeknél és műüvegeknél, mint pl. az fi. n. pallopas-üveg, a 15 törési indexeikhez tartozó távolságok kísérletileg, vagy grafikai úton meghatározhatók. Olyan üvegtest, amely a legnagyobb fénytömörülés helyén végződik, a tárgy legerősebb megvilágítását adja. .20 A találmány további jellemzője az, hogy a fény domború belépő felülete olyan terjedelmű, hogy az összes ferdén beeső fénynyalábokat lehetőleg 90°-ig terjedő beesési szögekig, a tárgy megvilágítására teljesen 25 kihasználja. Lényeges tehát, hogy a domború felület terjedelme ne korlátoztassék felhelyezett részekkel, vagy kivágásokkal. A találmány további jellemzője, hogv 30 a nagyítandó tárgyra fekvő felület nem sík, hanem gyengén domború kialakítású lehet, hogy a felület a tárgyra helyezésnél meg ne karcolódjék. A találmány további megoldási alakjá-85 nál az üvegtestnek a tárgyhoz fekvő felületére beosztást, vagy egyéb jelzést alkalmazhatunk. A következőkben a találmány egyik célszerű kiviteli alakját a csatolt rajz 40 kapcsán írjuk le. Az 1. ábra vázlatosan mutatja a sugárutaknak az átmenetét a találmány szerinti iivegtest hosszmetszetén. A 2. ábra magának a lencsét alkotó üveg-45 testnek nézete. A 3. ábra a 2. ábra szerinti iivegtest foglalatban. A 4. ábra köralakú keresztmetszetű lencse alaprajza. Az .50 5- ábra a találmány szerinti lencse alulnézete, melynél a lencse nem konvex vagyis oldalrészének teljesen, vagy részben négy sík határfelülete van. Az 1. ábrán az (1) felület a találmány 55 szerinti lencsetest metszete, míg a (2) felület ennök az iivlegtestnek képzelt meghosszabbítása. Az (1) lenestetest domborít felületén a tengellyel párhuzamos, vízszintesen sraffozott (3) fénykéve és a ferde (4) ós (5) fénykévék esnek be. A 90°-nyi 60 beesési szögekig kihasznált ferde (5) fénykéve sugarai a (2) iivegiteistben a (9) ós (12) vonalakkal határolt (6) mezőn belül:, a ferde (4) fénykéve sugarai pedig a (11) és (10) vonalakkal határolt (7) me- 65 zőn belül haladnak, ellenben a tengellyel párhuzamos sugarak az optikai tengelyben egyesülnek és pedig a tengely közvietlen közelében beeső sugarak a (8) gyúpontban. Az ábrán világosan látható, 70 hogy az (1) és a, (2) test köziti elválasztó síkban úgy a ferdén, mint a tengelylyell párhuzamosan beeső fénynyalábot egyenlő nagyságú közös keresztmetszeten mennek keresztül. Még ha a megfigyelő 75 léje a tengellyel párhuzamos (3) nyalábot el is takarja, ebben a síkban mintegy kétszerakkora. sugárintenzitás adódik, mint ha az iivegtest domború beesési felületéneik gytijtő hatása elmaradna és nagyobb 80 sugárintenzitás adódik, mint a (2) üvegtest bármely másik keresztmetszetén, minthogy a ferdén beeső sugárkévék az üvegtest (2) részében ismét elkülönülnek egymástól. Fontos, hogy az (1) testet hatá- 85 roló gömbszelet olyan magas legyen, hogy aránylag ferdén, beeső nyalábokat az (1) és (2) üvegtest szétválasztó síkjában a megvilágításra kihasználhassunk. Az 1. ábra világosan mutatja a talál- 90 mány szerinti nagyító és az eddig ismert felhelyezhető nagyító üvegek, illetve leolvasó ablakok közötti különbséget. A tengellyel párhuzamos (3) nyalábnak a" vízszintesen sraffozott felülete ugyanis a 95 megvilágító fénysugaraknak nemcsak az üvegbeni útját mutatja, hanem ez a sraffozott felület megfordítva szemlélve, azt is megadja, hogy a leolvasó ablakra felülről tekintő megfigyelő a leolvasó ab 5

100 lak minden középvastagságánál milyen látómezőit láthat. Ka a leolvasó ablakot az 1. ábrának megfelelő nagyságúra, készítenők, akkor csupán egy pont, amely ez esetben a tengelyhez közellévő suga- 105 rak gyújtópontjában fekszik, nagyítódnék meg nagymértékben. Ha a leolvasó ablakot a (2) tesit közepén szétválasztva képzeljük, akkor a felületről beletekintő megfigyelő számára kb. 8 mm átmérőjű no látómező adódik. A látómező annál nagyobb lesz, minél kisebbre készítjük az ablak középvastagságát. Az eddig ismert, leolvasó ablakok már most olyan alapelv szerint készültek, hogy a lehető legerő- 115 sebb nagyítást érjék el és ezért középvastagságuk olyan nagy, hogy a nagyi-