111907. lajstromszámú szabadalom • A nagyítandó tárgyra felhelyezendő nagyítóüveg

.gyobb mértékben összeszűkül. A találmány egyik jellemzője a lencsetest középvas­tagságát akként választani, hogy a nagyí­tandó tárgyhoz fekvő felület a legnagyobb 5 mérvű összeszűkülés helyével összeessék, vagyis ez a hely legyen a lencsetest alap­felülete. 1.52-ös törési indexnél pl. olyan közép vastagság adódik, amely nagyobb mint a görbületi sugár és legföljebb a gör-10 bíileti sugár másfélszeresével egyenlő. A legkedvezőbb viszonyok 1.25-szoros görbü­leti sugárnyi közép vastagságnál adódnak. Más törési indexű üvegeknél és műüve­geknél, mint pl. az fi. n. pallopas-üveg, a 15 törési indexeikhez tartozó távolságok kí­sérletileg, vagy grafikai úton meghatá­rozhatók. Olyan üvegtest, amely a legna­gyobb fénytömörülés helyén végződik, a tárgy legerősebb megvilágítását adja. .20 A találmány további jellemzője az, hogy a fény domború belépő felülete olyan ter­jedelmű, hogy az összes ferdén beeső fény­nyalábokat lehetőleg 90°-ig terjedő beesési szögekig, a tárgy megvilágítására teljesen 25 kihasználja. Lényeges tehát, hogy a dom­ború felület terjedelme ne korlátoztassék felhelyezett részekkel, vagy kivágások­kal. A találmány további jellemzője, hogv 30 a nagyítandó tárgyra fekvő felület nem sík, hanem gyengén domború kialakítású lehet, hogy a felület a tárgyra helyezés­nél meg ne karcolódjék. A találmány további megoldási alakjá-85 nál az üvegtestnek a tárgyhoz fekvő felü­letére beosztást, vagy egyéb jelzést alkal­mazhatunk. A következőkben a találmány egyik célszerű kiviteli alakját a csatolt rajz 40 kapcsán írjuk le. Az 1. ábra vázlatosan mutatja a sugár­utaknak az átmenetét a találmány sze­rinti iivegtest hosszmetszetén. A 2. ábra magának a lencsét alkotó üveg-45 testnek nézete. A 3. ábra a 2. ábra szerinti iivegtest fog­lalatban. A 4. ábra köralakú keresztmetszetű lencse alaprajza. Az .50 5- ábra a találmány szerinti lencse alul­nézete, melynél a lencse nem konvex vagyis oldalrészének teljesen, vagy rész­ben négy sík határfelülete van. Az 1. ábrán az (1) felület a találmány 55 szerinti lencsetest metszete, míg a (2) fe­lület ennök az iivlegtestnek képzelt meg­hosszabbítása. Az (1) lenestetest domborít felületén a tengellyel párhuzamos, víz­szintesen sraffozott (3) fénykéve és a ferde (4) ós (5) fénykévék esnek be. A 90°-nyi 60 beesési szögekig kihasznált ferde (5) fénykéve sugarai a (2) iivegiteistben a (9) ós (12) vonalakkal határolt (6) mezőn be­lül:, a ferde (4) fénykéve sugarai pedig a (11) és (10) vonalakkal határolt (7) me- 65 zőn belül haladnak, ellenben a tengellyel párhuzamos sugarak az optikai tengely­ben egyesülnek és pedig a tengely köz­vietlen közelében beeső sugarak a (8) gyúpontban. Az ábrán világosan látható, 70 hogy az (1) és a, (2) test köziti elválasztó síkban úgy a ferdén, mint a tengely­lyell párhuzamosan beeső fénynyalábot egyenlő nagyságú közös keresztmetszeten mennek keresztül. Még ha a megfigyelő 75 léje a tengellyel párhuzamos (3) nyalábot el is takarja, ebben a síkban mintegy két­szerakkora. sugárintenzitás adódik, mint ha az iivegtest domború beesési felületé­neik gytijtő hatása elmaradna és nagyobb 80 sugárintenzitás adódik, mint a (2) üveg­test bármely másik keresztmetszetén, mint­hogy a ferdén beeső sugárkévék az üveg­test (2) részében ismét elkülönülnek egy­mástól. Fontos, hogy az (1) testet hatá- 85 roló gömbszelet olyan magas legyen, hogy aránylag ferdén, beeső nyalábokat az (1) és (2) üvegtest szétválasztó síkjá­ban a megvilágításra kihasználhassunk. Az 1. ábra világosan mutatja a talál- 90 mány szerinti nagyító és az eddig ismert felhelyezhető nagyító üvegek, illetve le­olvasó ablakok közötti különbséget. A tengellyel párhuzamos (3) nyalábnak a" vízszintesen sraffozott felülete ugyanis a 95 megvilágító fénysugaraknak nemcsak az üvegbeni útját mutatja, hanem ez a sraf­fozott felület megfordítva szemlélve, azt is megadja, hogy a leolvasó ablakra fe­lülről tekintő megfigyelő a leolvasó ab 5 100 lak minden középvastagságánál milyen látómezőit láthat. Ka a leolvasó ablakot az 1. ábrának megfelelő nagyságúra, ké­szítenők, akkor csupán egy pont, amely ez esetben a tengelyhez közellévő suga- 105 rak gyújtópontjában fekszik, nagyítód­nék meg nagymértékben. Ha a leolvasó ablakot a (2) tesit közepén szétválasztva képzeljük, akkor a felületről beletekintő megfigyelő számára kb. 8 mm átmérőjű no látómező adódik. A látómező annál na­gyobb lesz, minél kisebbre készítjük az ablak középvastagságát. Az eddig ismert, leolvasó ablakok már most olyan alapelv szerint készültek, hogy a lehető legerő- 115 sebb nagyítást érjék el és ezért közép­vastagságuk olyan nagy, hogy a nagyi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom