111907. lajstromszámú szabadalom • A nagyítandó tárgyra felhelyezendő nagyítóüveg

- 3 — tás még gyakorlatilag éppen torzítás­mentes legyen. Ezeknél a leolvasó abla­koknál a itorzításmentesség feltétele a gömbszelet méreteinek a csökkentésére 5 kényszerít. Ennek következtében ezeknél a leolvasó ablakoknál a ferde fénynyalá­bok nagyrészét nem hasznosítják mint, világító fényt. A nagyítást és a torzítás­mentességet tehát a látómező világossá-10 gának a rovására kapják. A látómező ilyen megvilágításának aj lehetőségére­eddig mlég senki sem gondolt. Az ismert ;feilhelyeahető nagyítóknak a középvas­tagsága sokkal nagyobb, mint a talál-15 mány értelmében és az 1. ábrán jól lát­ható, hogy minthogy a ferdén beeső (4) és (5) nydlábok ezt a látómezőt csak kis mértékben világítják meg, a megvilágí­tásra lényegileg csak a tengellyel pár-20 huziamos (3) nyaláb marad fenn. Azonban éppen ezt a, fényt a megfigyelő feje tá­voltartja úgy, hogy az ismert leolvasó ablakoknál a látómező sötét. A talál­mány szíerinti nagyítót először is az a 25 jelenség teszi értékessé, hogy ennél a testnél a fény összeszűkülése a törésmu­tatótól függő határozott középvastagság­uál lép föil és az a további előnye, hogy a nagyítóüveg feiiletére eső összes fény 30 az egész látómező megvilágítására hasz­nálódik feíL A 2. ábra a találmány szerinti lencse különleges kiviteli alakját mutatja. En­nél a gömbszelethez- vele egységes testet 35 alkotva hengeres rész csatlakozik. Ez a rész a találmánytóli eltérés nélkül termé­szetesen körkeresztmetszetű más alakú is lehet. Minthogy az üvegtestnek a gömbszelet 40 alatt levő íelü letrészeivei létesített meg­világítás nem jön figyelembe, a találmány szerinti lencse a 3. ábrán látható kivitel­inek megfelelően foglalatba helyezhető. A találmány szerinti lencse célszerűen 45 a 4. ábra szerint a gömbszel ethez csatla­kozó irészében is ikörkere&ztmetszettel ál­lítható elő. De olyan kiviteli alakok is lehetségesek, melyeknél a toldatdarahnak legalább egy része az 5. ábrának megfe­lelően négyzetes keresztmetszetű, minek 50 következtében a találmány szerinti na­gyító különösen alkalmas logarlécekhez és hasonló beosztásokhoz. A lencsének a nagyítandó tárgyhoz fekvő felülete tetszésszerinti beosztások- 55 kai, vagy egyéb jelzésekkel látható el, amelyeket ismert módon, pl. edzéssel vi­hetünk föl a felületre. Szabadalmi igények: 1. A megtekintendő tárgyra közvetlenül 60 felhelyezendő nagyítóüveig, jellemezve a megfigyelő felé fordított domború, a köz ép tengel ybez, képest 60—80° nyí­lású gömibszelet alakú felülettel, jel­lemezve továbbá azzal, hogy üvegtes- 05 tének középső vastagsága a fénysuga­raknak :a lencse alapfeiületén való leg­erősebb összesűrítésére 1.52 törési in­dex esetén nagyoibb, mint a görbületi sugár, de legíMjeíbb egyenlő a göríbü- 70 letii sugár másfélszeresével, vagy pe­dig; más törési index esetén a közép­vastagság és göríbületi sugár közötti viszony olyan, hogy a fénysugarak ugyancsak az alapfelületnél vannak 75 legerősebben öisszesűrítve. 2. Az 1. igénypont szerinti nagyítóűveg változata, 'amelyre jellemző, hogy a fény a megfigyelő felé fordított gömb­szelet egész koraiakban határolt felü- 80 letán beeshet, tehát a beesési felületet kivágások vagy föléje nyúló foglalat nem csökkentik. 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti nagyí­tóüveg kiviteli alakja, melyet az jelie- 85 ímez, hogy a megfigyelendő tárgyhoz fekvő felülete sík, vagy gyengén domiború. 4. Az 1—3. igénypont szerinti nagyító­üveg kiviteli alakja, melyet a nagyi- 90 tandó tárgyhoz fekvő felületén lévő beosztások, vagy egyéb jelzések jelle­meznek. 1 rajzlap melléklettel. Píillas nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom