111867. lajstromszámú szabadalom • Eljárás túró vagy lágysajt előállítására tejszínből, teljes tejből vagy sovány tejből, pektin hozzáadásával

31egjelent 1935. évi április hó 250-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LETRAS 111867. SZÁM. X/f. OSZTÁLY. Eljárás túró vagy lágysajt előállítására tejszínből, teljes tejből vagy sovány tejből, pektin hozzáadásával. Feix Róbert gyárigazgató Frankfurt a/Main, mint a „Pomosin-Werke G. m. b. H." M/m. frankfurti cég jogutódja. A bejelentés napja 1934. évi március hó 5-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi március hó 6-ika. Túrónak, illetve lá'gysajtnak előállítá­sát tejszínből, teljes tejből vaigy sovány tejből eddigelé akként foganatosították, hogy a kazeint a sajvótól oltóerjesztővel 5 elválasztották és azután kisajtolták. Igy olyan termékre tettek szert, mely azt az ismeretes hátrányt mutatta, hogy már néhány (4—5) nap múlva érezhetően ke­serű és savanyú íz keletkezett, mely a 10 terméket eladhatatlanná tette. A talál­mány szerinti eljárásnak az eddigiekkel szemben különböző előnyei vannak. Leg­fontosabb előnye, hogy a termék tartós­ságát jelentékenyen fokozza és ízét lenye­lő gesen javítja. Az 555273. számú német szab. leírásból és az ahhoz tartozó 558702. számú pótsza­badálmi leírásiból ismeretessé vált a pek­tinnek a tejre gyakorolt hatása. E két 20 szabadalmi leírásban olvasható, hogy csekélymennyiségű pektinnek a tejhez való hozzáadásával a szérumnak tejkon­eentrátumból Való kiválása érhető el. Az ezen két szabadalmi leírásban leírt 25 felismerésből kiindulva, kísérleteket foly­tattunk abban az irányban, hogy a túró, illetve láigysajt előállításánál az oltóer­jesztőnek és a pektinnek hatását egye­sítsük. E kísérletek során kitűnt, hogy 30 ily munkamódnál az oltóerjesztő meny­nyisége csökkentihető, mindenekelőtt azonban az enzimeljárás hőmérséklete nagymértékiben leszállítható. Míg a tiszta oltóeljárásnál legalább 28 C° bőmérsékle-35 tet kell alkalmazni a végből, hogy a fe­hérje megalvladását érjük el, addig oltó­anyagnak és pektinnek egyidejű alkalma­zásánál 10 C°-nyi, legfeljebb 16 C°-nyi hőmérséklettel is beérjük. A szükséges hő­mérséklet e csökkentésének azonban 40 messzemenő hatásai vannak. 28 C°-nyi, vagyis oly hőmérsékleten, mint lamilyet közelítőleg a költőszekrényben alkalmaz­nak, nemcsak az oltóerjesztő hat. hanem mé.g egyéb biológiai folyamatok is men- 45 nek Végbe, különösen a mikroorganizmu­sok kifejlődése áll be, melyek aziután az előállított túróban vagy lágysajtban ké­sőbb is tovább hatnak. E szervezeteknek tulajdonítható, hogy csupán oltóanyag- 50 gal előállított túró, vagy tejfölsajt már néhány napon belül igen savanyú és ke­serű ízt vesz fel, elannyira, hogy élvez­hetetlenné válik. Ha ellenben, mint jeleztük, oltóanyagot 55 és pektint egyidejűleg alkalmaziunk és 10—16 C° hőmérsékletet tartunk be, úgy a káros mikroorganizmusok fejlődése erősen csökken, sőt esetleg meg is szű­nik. E körülménynek köszönhető, hogy az 60 így előállított túró, vagy telfelsajt sok nappal tartósabb, mint á közönséges oltós sajt. Az egyébként mutatkozó savanyú és keserű íz egyáltalában nem következik be, hanem csak a túró rendes érése áll 65 be, amint az minden rendes sajtnál mu­tatkozik. Ezenkívül azonban az oltóanyaggal és pektinnel előállított túró, illetve tejfel­sajt előnyös strukturára tesz szert, mely 70 szintén az íz javítását vonja maga után, minthogy a kapott sajtlepénynek rend-

Next

/
Oldalképek
Tartalom