111839. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a fékpofák távolságainak önműködő utánaállítására vasúti kocsiknál vagy más járműveknél

Megjelent 19H.1

). évi március lió 16-án. MAGYAR KIRÁLYI #CMÍ| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 111839. sz LA. — V/b. OSZTÁLY. Berendezés a fékpofák távolságainak önműködő utánaállítására vasúti kocsiknál vagy más járműveknél. Warszawska Spólka Akcy.jna Budowy Parowozów cég* Warszawa és Ily tel Zyg-munt mérnök Warszawa (Lengyelország). A bejelentés napja 1933. évi december hó 18-ika. A fékpofák és kocsikerekek közötti távolság utánaállítására eddig ismertté vált egy irányban ható berendezések annyiban voltak hátrányosak, hogy a kocsik kiürí-5 tésénél a fékpofák és a kerekek közötti távolság csökkent, miért is a dugattyúlöket lényegesen megrövidült, valamint a fékpofák maximális nyomása karában lépett fel és a fékpofák minden egyes kicserélé-10 sénél a szabályozót előzőleg kézzel kellett meghosszabbítani. A szintén javasolt berendezések, melyek megengedték, hogy a vonószerv — a fékpofák és kerekek közötti távolság növelő lésére — gyorsan meghosszabbodjék, azonban csupán lassan rövidüljön meg, ama hátrányt mutatták, hogy a szabályozó a kocsi kiürítésénél a fékpofáknak a kerekektől való távolságát a vonószerv meg-20 hosszabbodásával ugyan kiegyenlítette, a lassan megrövidülő szabályozó azonban azt a nem kevésbé fontos folyamatot, hogy a kocsi újbóli megterhelésénél a fékpofák és a kerekek közötti távolság megnöveked-25 jék, csupán ismételt lefékezés után birta teljesíteni. Minden ilyen fékezésnél a fékpofáknak a kocsi kerekeitől való távolságával arányos dugattyúlöket túlságosan nagy volt, ami a fékpofák maximális nyo-30 másának jelentős késését és gyengülését vonta maga után. Ha még figyelembe vesszük azt a körülményt is, hogy itt a fékező erő éppen a megterhelt kocsiknál csökkent, tehát amikor a fékpofák nyo-35 másának éppen a legnagyobbnak kellett volna lenni, megállapíthatjuk, hogy a vonószervnek lassú fokozatos megrövidülése melletti gyors meghosszabbodása szintén kedvezőtlen hatású, még pedig annál rosszabb, mivel a dugattyúlöket je- 40 lentősen megnövekszik mind akkor, amikor völgymenetnél erős sínlejtésekben való hosszas fékezésnél a fékpofák elkopnek, mind akkor is, amikor az egyik fékpofa elvész. A fékpofák minden egyes cse- 45. rélésénél, továbbá a szabályozó vonószervet a kocsik alatt kézzel kellett megrövidíteni, annak megakadályozására, hogy időnként túlságosan nagy távolságok legyenek a kerekek és fékpofák között. Ezek 50 a szabályozók tehát nem tekinthetők teljesen önműködőknek. Azok a kísérletek, melyeket a fékpofák és kerekek közötti, a fékezésnél fellépő túlságosan nagy távolságoknak a kocsi 55 alvázán alkalmazott szilárd pontokkal való tetszőleges csökkentésére végeztek, szintén nem jártak kielégítő eredménnyel, még pedig a szerkezetek sokrészűságére való tekintettel és azért, mert a szilárd 60 pontokat a különböző kocsitipusoknál nehéz volt pontosan megállapítani. A találmány oly szerkezet, mely megengedi, hogy az említett hátrányokat elkerüljük, tehát lehetővé teszi, hogy a fék- 65 pofáiknak a kerekektől való helyes távolságát egyszeri fékezés után beállítsuk. Az új berendezés egyúttal megengedi azt is, hogy a fékpofákat kicseréljük vagy egyéb szerelési munkálatokat végezzünk, anél- 70 kül, hogy a kocsik alá kellene bújni ós anélkül, hogy a vonatszemélyzet fel ügye-