111820. lajstromszámú szabadalom • Célzóberendezés, különösen légijárműelhárító fegyverekhez

csapját. A (96) tárcsát a (98) villa (3. ábra) szilárdan köti a (18) vezetőrúdhoz, úgy­hogy a (96) röpmagassági tárcsa a (18) ve­zetőrúdnak, melynek hossztengelye a talá-5 lati vonalat képviseli, magassági mozgá­sát követi. A (96) tárcsán azonos röpma­gasságoknak megfelelő vonalak vannak (1. ábra). A (61) kézikerék elforgatásakor — mely kézikerékkel, mint már ismertet-10 tük, a (14) szánt a (13) gömbvéggel együtt a lövedék röpideje szerint a (33—34) elé­célzási vonaldarab képzése céljából állít­juk be a (9) villa emelkedése folytán a (90, 91) fogaskerekek és a (92, 94) fogas-15 rudak révén egyúttal a (95) röpmagasság­mutató is elállítódik (5. ábra). Ennek el­mozdulása tehát a (90, 91) kerékáttétel arányában nagyobb, mint a számoló mű­szer tengelyirányú elmozdulása, úgyhogy 20 a (96) tárcsán a röpmagassági vonalak elég nagy távolságban lehetnek egymástól. A röpmagíasságmutató függélyes elmozdulása arányos a (9) villa függélyes elmozdulásá­val és így egyszersmind a (32, 33) irány-25 zékszög-vonaídarabbal is. A röpmagassági vonalak távolságát a zérusvonaltól az irányzékszög-vonaldarabok lépétékében, a lőfokozatonkinti irányzégszögeknek meg­felelően vittük fel (1. és 2. ábra). Az irány-30 zékszög 0-tól 90°-ig növekvő célszögeknél önműködően állandó távolságra, vagy ami ugyanazt jelenti, állandó (32—33) irány­zékszög-vonaldarabra, illetve a (95) mu­tató ennek megfelelő állására redukálódik. 35 Utóbbi tehát a röpmagassági tárcsa zé­ruspontjától (forgáspontjától) számítva a céltávolságnak felel meg (1. ábra). A (96) röpmagassági tárcsa az 1. ábrán a y találati szögnek megfelelő helyzet-40 ben van. Az így a (96) röpmagassági tár­csán keletkezett (33—33"—99) találatszög­háromszög tehát hasonló a tényleges (35—33'—99') találatszög-háromszöghöz. Következőleg az irányzékszögnek, illetve 45 a megfelelő találatponttávolságnak min­den pillanatban helyesen kell beállítva lennie, ha a célt folytonosan beirányozzuk és a vezényelt röpmagassági vonalat a (96) tárcsán a (95) mutatóval állandóan követ-50 jük. A (95) mutatót, amint már ismertet­tük, a (61) tokos kézikerékkel működtet­jük. Eközben egyidejűleg az (59) görbe­vezetékes tárcsa révén a (14) szán, illetve az elécélzási vonaldarab a lövedék röp­•£>5 ideje szerint állítódik be. A találati távol­ságot és az elécélzási szöget tehát a (61) kézikerékkel állandóan az irányzóvonalba forgatjuk bele azáltal, hogy a vezényelt, röpmagassági vonalat a (96) tárcsán a (95) mutatóval folytonosan követjük. A ve- 60 zénylés állandó helyes képzéséhez szüksé­ges, hogy az irányzó tüzér a célt a magas­sági és oldalirányzógéppel folytonosan az irányzóvonalban tartsa és egyúttal a ve­zénylési elemeket állító kezelő a vezényelt 65 röpmagasságot kövesse. Az irányzó tüzér­nek és a vezényletet beállító kezelőnek az irányzás és a vezényletbeállítás közötti kölcsönös függőségben egymáshoz kell igazodniok, míg csak a cél állandóan az 70 irányzóvonalba nem jut és egyúttal a (95) mutató a vezényelt röpmagassági vonalat állandóan nem fedi. Ez a kölcsönös igazo­dás a gyakorlatban igen gyorsan megy végbe. 75 Az irányzóvonalat, a (30, 31) nézőkét és célgömböt, a (100) tartóval forgathatóan ágyazzuk a (26) kar hossztengelye körül. Az irányzóvonalat önmagával párhuzamo­san oldalirányban kilendíthetjük (4. ábra), 80 hogy azt az irányzó tüzér a szemének jól fekvő helyre hozhassa. A szélső helyzetek­ben a (101) rugózár (2. és 4. ábra) a (100) tartót rögzített helyzetbe rántja. A (30, 31) nézőke és célgömb alatt van a második 85 (102—103) irányzóvonal, kis magasságok esetére. A 8. és 9. ábra olyan különleges beren­dezést tüntet fel, mely a lövedéknek a távolsággal növekvő és a magassággal 90 csökkenő, a forgás okozta oldalirányú el­térését az iránymutató által jelzett irányzó­vonalba beviszi. A (23) keresztcsuMót laz első foganato­sítási alakkal ellentétben a (24, 25) ha- 95 rántcsapágyakbain eltoihatóaii ágyazzuk ós így a (29) iránymutató a (13) gömb csuklója körül oldalirányban elállítható. A középhelyzetből való eltérést a kétkarú (104) emeltyű szabja meg, mely a, (19) 100 találatvonal-rúdon a (105) csap körül a (18, 19) találatvonal-rudak mindenkori helyzetével meghatározott síkban kileng­het. A (104) emeltyű (106) beállítócsavaros egyik vége a (23) keresztcsuklót a (1071 105 karjánál fogva, a (108) rugó ellenében, olyan oldalsó helyzetbe állítja, mely min­denkor megfelel a (110) vezérfelület által a (104) emeltyű (109) beállítócsavaros vagy szeges másik végével közölt beállí- 110 táisának. A görbe (110) vezérfelület vagy tárcsa az (1) iráinyzótartóval kapcsolatos, ennek emelkedéseit tehát követi és eköz­ben a (109) szeghez képest csúszik, melyet a (108) rugónak az emeltyű (106) szeges 115 másik végére átvitt nyomása állandóan a (110) vezérfelülethez szorít. A (104"> emeltyű (109) szeges vége továbbá még

Next

/
Oldalképek
Tartalom