111804. lajstromszámú szabadalom • Hidraulikus robbanóturbina

— 7 — Á hengerbe vezetett gyúlékony gázkeverék vagy pedig égési levegő kompressziója tudvalevőleg igen különböző mérvű nyomásokig halad, mimellett ál-6 talában a tüzelőanyag természete, valamint a hengerfalak szilárdsága szabják meg a kompresszió megengedhető mérvét. A' kompresszió foka, a hidraulikus robbanóturbináknál, természetesen össze-10 függ a kompressziómunkára fordítandó idővel. Hasonlóképpen a gép abszolút nagysága megszabja a működtetendő szelepek méreteit és ugyanígy az üzemi gáz kompressziójára fordítandó időtarta-15 mot. A folyadéknak kilépővezetékbeli tömeghatása akkor biztosítja úgy a lökőtér hasznosításához, mint a vezérlőszervek működtetéséhez legelőnyösebb időtartamokat és viszonyokat, ha a keringő-20 vezetékből ia lökőtérbe vivő kilépővezeték átlagos hossza 1—5-ször nagyobb, mint az átlagos lökethossz. A találmány esetében visszacsapószelepek vagy visszacsapó csappantyúk van-25 nak elrendezve a lökőtérből a keringővezetékbe vivő belépővezetékben. A 4. ábrából megérthető, hogy a nyomás a (2') keringővezeték középső szakaszában, a (4') vezetékben elrendezett visszacsapó-30 szelepek segélyével, önműködőlég elzárja a folyadéknak a (3') henger felé való visszaáramlását. A visszacsapószelep átmenetelesen növekvő gyorsulással nyílik, még pedig akkor, ha a (3') hengerben fel-35 lépő nyomás meghaladja a (2') keringővezeték középső részében uralkodó nyomást. így tehát a szelep már mozgásban van, midőn a hengerbeli gázok égési nyomása a (4') összekötővezetékben nyugvó 40 folyadéktömegnek tekintélyes gyorsulást kölcsönöz, úgy hogy elhárul a kezdeti fojtás veszélye és minden külön segédszerv nélkül előnyös, gyors, további szelepszelvénynyitásokat érünk el. Egyéb-45 ként visszacsapószelepek alkalmazásának az az előnye van, hogy a szelepműködés, a henger és a keringővezeték közötti nyomásváltozásokat követve, természetesen önműködőlég történik. 50 A találmány esetében továbbá a keringővezetékből a lökőtérbe vivő kilépővezetékben is visszacsapószelepeket rendezünk el. E szelepek hasonlóképpen működnek, mint az előbbiek és a keringő-55 vezetékben uralkodó nyomás ugyanoly kedvező módon vezeti be iá szelepmozgást, mint ahogy a belépővezeték visszacsapószelepei esetében láttuk ezt. Mihelyt a (3') hengerben fellépő nyomás, kevéssel a 9. ábrában feltüntetett üzemi 60 mozzanatot megelőzően, ama nyomás alá süllyed, amely a (2') keringővezetéknek a hengertől balra eső szakaszában uralkodik, akkor az (5') összekötőveZetékbeli visszacsapószelepek vagy csappantyúk 65 átmenetileg sem nyílnak, úgy hogy a dugattyúmozgás megfordulása után, minden további nélkül, gyorsan nyílnak a nagy szelepszelvények. A valamelyik lökőtérből a keringőveze- 70 tékbe vivő belépővezetékben áramló tömegek sebessége bizonyos határok között megszabja a keringővezetékbeli áramlási sebességet, ha a beáramlásnál és a keringővezetékben rendkívül kevéssé vesz- 75 teséges áramlást kívánunk elérni. Ehhez képest általában előnyös, hogy a keringővezeték átlagos szelvénye 2—3-szor nagyobb legyen, mint a valamelyik lökőtérből a keringővezetékbe vivő belépőveze- 80 ték átlagos szelvénye. Az aránylag nagy szelvényű keringővezeték külön előnye, hogy a több belépővezetékből a keringővezetékbe különböző sebességgel érkező tömegek közötti áramok kiegyenlítődnek, 85 úgy hogy az egyik belépővezeték torkolatából nem származnak át hátrányos viszszahatások a másikra. Oly célból, hogy a lökőtér belsejében előnyös áramlást érhessünk el és kedvező 90 mérvben használhassuk ki a hengereket, nagyon fontos lehet, vájjon mi módon vezetjük a kilépővezetékből a lökőtérbe a folyadékot. Szabad folyadékdugattyú felszínnél ez főleg abból adódik, hogy a 95 felszín akkor van legközelebb a beömlőhelyhez, midőn a folyadék a lekötőtérbe belépni kezd és hogy ezért amaz örvénygomolyagok és harántáramok, amelyek a benyomuló folyadékban gyakolatilag 100 mindig keletkeznek, könnyen hátrányosan befolyásolhatják a felszínt. Az ilyen hátrányok messzemenően elkerülhetők szabad felületnél is, amelyet tehát semmiféle fedődugattyú vagy más efféle bori- 105 tás se burkol, ha a keringővezetékből valamelyik lökőtérbe vivő kilépővezeték részben érintőleges irányban torkol a lökőtérbe. A folyadék ekkor, beáramlása folytán, a lökőmozgáson kívül körbemenő 110 mozgást is kap, ami természetszerűleg könnyen kiegyenlítheti a felületi egyenletlenséget. Nem célszerű azonban, hogy a kilépővezetéknek a lökőtérbe érő torkolata egészben érintőleges irányú legyen, 115 hanem előnyös, hogy a hengeres lökőtér-