111804. lajstromszámú szabadalom • Hidraulikus robbanóturbina

— 8 — hez képest érintőlegesen eső komponens , mellett még oly komponenst is adjunk azon iránynak, amely a dugattyúlöket tengelyirányában vezeti be a folyadékot. 5 Ily módon mellőzzük az áramnak a lökőtéren belüli lényeges irányváltozásait és szabad folyadékfelszínnel dugattyúszerűleg lengő áramláshoz a legkedvezőbb feltételeket biztosítjuk. 10 A lökőtérnek az efféle lengő dugattyúáramok létesítéséhez különösen előnyös kiviteli alakja egymással központosán, függélyesen elrendezett, nagyobb és kisebb henger közötti gyűrűs üreg, amely-15 nek falai felső végükön, egyre növekvő távolságban, kisebb sugarakon vonulnak el. A kisebbedő sugarú lökőtér falai közötti távolságnövelés azért célszerű, hogy nagyobbodó, vagy körülbelül egyenlőnek 20 maradó lökőtérszelvényt érjünk el. A 12. ábra ilyféle lökőtér kiviteli példájának függélyes metszete, a 13. ábra pedig alaprajza és részben vízszintes metszete. Ez ábrákban (13) jelzi a nagyobb és (14) a 25 kisebb hengeres test falát. A keringővezetékből a hengertérbe vivő kilépővezeték torkolatát (15) jelzi. A 12. ábrában továbbá a dugattyúlöket különböző mozzanataiban mutatkozó folyadékfelszínek 30 helyzete is fel van tüntetve. A két (16) vonal jelzi az első holtpontot, (17) és (18) két közbenső állás és (19) a folyadékfelszín felső holtpontbeli helyzete. A folyadékfelület a hengerek közötti gyűrűs tér-35 ben való körforgás folytán a belső henger felé hajlik. A folyadékfelszín a beáramlásnak, valamint a dugattyú felfelé való mozgásának vége felé, az örvénylő mozgás folytán, meredekebben helyezkedik 40 el, még pedig az örvénylés, valamint amiatt, hogy a centrifugális erők a folyadékfelszín közelében felnövekednek. A szóbainforgó áramlás, amelyet a lökőtér alakjával és a folyadéknak részben 45 érintőleges bevezetésével érünk el, különösen a dugattyúszerüleg lengő mozgásnak, a lökőtér kedvező kihasználásával kapcsolatos létesítésére előnyös. A dugattyú felső holtponti helyzetében rend-50 kívül nagy centrifugális erő nyomja a felület közelébe eső folyadéktömegeket a hátrább eső folyadéktömegek ellenébe, úgy hogy a felszín szilárd dugattyúlap felületeként viselkedik. Ez rendkívül fon-55 tos a dugattyúlöket felső részében végbemenő mozgások szempontjából, mert a dugattyútömeg az igen nagy kompresszió és égési nyomások folytán igen jelentékeny késleltetést és hátragyorsítást szenved. Ha nem gondoskodunk külöm: intéz- 60 kedésekről, hogy a dugattyúlöket e részében sírna folyadék felszínt biztosítsunk, akkor annak veszélye fenyeget, hogy a folyadék elkeveredik az üzemi gázzal, miért is lehetetlenné válnék, hogy gya- 65 korlati üzemet folytassunk. Eféle veszély nem fenyeget azonban a dagattyúlöket alsó részén, amely az alsó holtpointi helyzet közelébe esik. A dugattyúlöket alsó részében a beömiés al- 70 kalmával tartósan gyorsítjuk az egész folyadéktömeget, úgy hogy a hátrább eső tömegek folyvást előrehajtják a felszínt. Emellett természetesen nem fog minden további nélkül bekövetkezni, hogy folyar 75 (lékrészek el ne szabaduljanak a felszíntől és át ne lépjenek a gáz,térbe. A dugattyúlöket alsó részében, a hengerből való kiömlés alkalmával hasonló viszonyok mutatkoznak, mert az egész, folya- 80 dékmennyiség késleltetésekor valamennyi, a felülettel határos rész kényszerii'leg nyomja az alája eső tömegeket és így azok nem léphetnek át a sima felszín elí'oncsolásával a gáztérbe. 85 így tehát rendkívül fontos és különösen előnyös, hogy a dugattyiílöket felső részén, gyors forgású örvénylés létesítése céljából, kisebb sugarakon vezessük a lassan forgó, folyékony dugattyútömeget, 90 míg a dugattyúlöket alsó részében nem szükséges ily sima felület biztosítására és a gáztér felé való éles elhatárolásra irányuló intézkedés. Eszerint a dugattyúlöket alsó részében az előnyünk lehet, 95 hogy csekély abszolút áramlási sebességeink vannak, amikkel nem dolgozhatnánk, ha a teljes folyadékmennyiség, az egész löket folyamán;, gyűrűalakban szabadon körben foroghatna, amint ezt már 100 javasolták. A sajátos folyadékvezetéssel azonban, amellett hogy így elkerüljük a dugattyúlöket alsó részében a szükségtelenül nagy sebességeket és az ezekkel okozható veszteségeket, még szerkezeti 105 előnyöket is érünk el, nevezetesen pedig, hogy ia tulajdonképpeni égési tér kedvezővé alakítható. Ilyképp,en úgy tökéletesíthetjük tovább a találmányt, hogy legcélszerűbben a na- 110 gyobb henger felső végének csőalakú toldatában rendezzük el a tulajdonképpeni égési teret. A 12. ábrában (20) jelzi a csőaliakú toldatot és (21) az égési teret. Az égési térnek a találmány szerinti sajátos 115 elrendezése főleg az előnnyel jár, hogy az égési folyamat lényegileg felhevített és szilárd falakon belül megy végbe, úgy