111801. lajstromszámú szabadalom • Abszorpciós eljárás és hozzátartozó berendezés

hogy a keleti oldalon utoljára azzal a fával érintkezik, amely megelőzően az árnyékban nedvességet vett fel, amely nedvesség a magasabb hőmérsékletem is-5 mét eltávozik belőle, a távozó levegő nagyobb nedvességtartalommal hagyja el a ' berendezést, mint amilyen nedvességtartalma a belépő friss levegőnek volt. A távozó és friss levegő medvességkülönb-10 ségeafából vonatott el, amely a nyugati oldal felé fokozatosan mind sízáratzabbl lietsz. Ezen a nyugati oldalon tehát a megszáradt fa egyrészét az (1) raktározótérbe vihetjüki ált, viszont megfelelő mennyi-16 ségű légszáraz fát az udvarból a (9) ajtón, át a (6) zsilipitérlbe vihetünk be, amely fa innien kiindulva részit, vehet a f arak ás körmozgásában. Ha a nap nem süt, akkor a levegő köráramlása a szá-20 rítóberendezésben és iczizel a szárítási eljárás is szünetel. Ha a szárítandó fának nagy a felülete és kicsi a vastagsága, akkor a szárítandó fát használhatjuk szárító anyagul is. 25 Ilyenkor mindegy, hogy hányszor mennek körül! az egyes részek és mikor veszszűk ki őket. Ha viszonylag kis felületű, nagy darab fákat kell szárítani, akkor, hogy a berendezés ne legyen túl nagy, a 30 szárító anyagul használt fáit megfelelő méretekben, pl. keresztbe feíkiteftett hengeres darabkákból álló rakásokban helyezzük a levegőáram útjába és körben mozgatjuk, még pedig a szárítandó anyagólt 35 lassabban, mint a szárító anyagot és csak a (2) déli téren át továbbítjuk a keleti oldaltól a nyugati oldalhoz, majd a szárítás befejeztével az (1) raktározó térbe visszük, amely állandóan a nyugati oldal 40 szárító hatása alatt áJl és ebben a térben elszállítás és utószárítás céljából rakásokba rakjuk. Ezzel szemben a szárítandó hasizonfát (épületfát) rendesen nem tanácsos azonnal a száraz raktározó térbe 45 bevinni, minthogy ennek következtében a szárított fa könnyen megrepedezik, vagy más módon deformálódik, minthogy ebben a berendezésrészben igen nagy szárazsági fok érhető el. 50 A szárítandó anyag nem csak fa, hanem másféle anyag is lehet ós a gyorsam szárítható anyagot nagyobb sebességgel továbbíthatjuk a déli téren át a beadagolási oldaltól a kiürítő helyig, mint a 55 szárító anyagul használt fát. Az olyan szárítandó anyagot, amelynek már a déli oldalon fellépő napsütés is árit, mint pl. a jó szénát az árnyékos oldalon a (3) térben is megszáríthatjuk, iigy hogy a szárítóanyagként használt fát továbbító elő- 60 reitoló beilendezéssel eillentélties irányban, tehát az áramló levegővel egy irányban a beadagolás helyétől a kiürítés helyéig lassan továbbítjuk. Ebben a berendezésben minden esetben; 65 olyan szárazsági fok érhető el, amely a napon elérhető légszáraz állapotot jelentősen felülmúlja, úgy hogy különösen olyan mtezőgazdasági és kiertésizeti termékek, amelyeknek ízét a hőmérséklet ame- 70 lése kedvezőtlenül befolyásolja, ilyen egyszerű módon szükség szerint megszáríthatok anélkül, hogy költséges léghíjjas térrel működő szárítóberendezéslekre vagy mesterséges fűtéssel üzemben tartott szá.- 75 rítóberiendezésekre volna szükség. A 4. ábra víz termelésére alkalmas berendezést tüntet fel, amielyben a szárító anyagul használt fát egyidejűen részban a berendezési építőanyagául is alkalmaz 80 zuk. A talpazatot alkotó (21) víztartányon (22) és (23) fatalakkal határolt (24) ós (25) aknák vannak, amely utóbbiakat fűrészporral töltöttünk meg és elzártunk, míg a jobboldali (24) akna a 6. ábrán erő- 85 sen nagyított léptékben feltüntetett (61) d rőt-tekercsekkel körül tekercselt (60) fagyűrűkkel van megtöltve és fölül a (26) csatornán, (27) süirítőn, továbbá a (28) csatornán át a hasonló módon megtöltött 90 baloldali (24) aknával közlekedik. Alul ezt a kélt aknát a (32) lyukacsos közfallal kettéválasztott (31) párologtató tartányon átvezető (29) és (30) csatornáik kötik össze egymással. Középmagasságban még 95 a (33) keresztirányú vezeték is összeköti a két aknáit, amelyek a (34) szitaszövettel fedett nyílásokon át közlekednek a kiil-1 éggel. A (33) csatornát ugyancsak (35) "sziták védik a (60) fagyűrűk behatolása 100 ellen. A (27) sűrítő alsó részéből (36) kifolyató vezeték a (21) vizitartányhoz, a eúlyhatás alatt álló (38) csap révén önműködően zárható (37) vezeték pedig a (31) párologtató tarlányhoz vezeit, amely- 105 bői a (39) kifolyató viezeték a szabadba nyílik. A (31) párologtató tartányt a fűrészporból álló (40) hőszigetelő réteg védi. A (24) aknák alsó részében nincs (60) fagyűrű töltés. A töltés az (54) lyukakat 110 tartalmazó (5. ábra) (41) alapdeszkákon foglal helyeit. A kis (42) szivattyú lehetővé teszi, hogy a (21) tartányból vizet vegyünk ki. A (24) aknák az 5. ábrán feltüntetett 115 szekrényalakú (50) és (51) elemiekből álla-