111801. lajstromszámú szabadalom • Abszorpciós eljárás és hozzátartozó berendezés

inak, amelyeket a váltakozva elhelyezett 1 (52), illetve (53) keresztirányú összekötő­darabok merevítenek és amelyek egymás fölött foglalnak helyet. A külső felülete-5 lkot és a hézagokat agyaggal vagy asz­falittal tömítjük. A berendezés a következőképen műkö­dik. Délelőtt a (22) keleti falra süt a nap. Az ezen az. oldalon lévő (24) akná;t meg-10 töltő felmelegített levegő fölfeléi áramlik ós eközben a (34) nyíláson át friss, levegő szívódik be. A fölfelé áramló levegő a ín'ogielőzö szakaszban megnedvesített fá­ból mind jobban telítődik nedvességgel. A 15 levegőnek a vezetékekben fellépő ellenál­lásokkal meghatározott része a (33) csö­<'v Vön át a, (23) nyugati oldalra .jut, a többi levegő pedig tovább áramlik fölfelé és a (26) csövön át a mindig árnyékban fekvő 20 és a szabad levegővel körüláramolt (27) sűrítőbe kerül, ahol a légáram felvette ,:; víz egy része lecsapódik. A (33) esőelága -zás lehetővé teszi, hogy a sűrítőn át­áramló légáram még magasabb hőmén'-25 sékleteknél telítődjék nedvességgel, tehát az árnyékban való cseppfolyósodásít meg­könnyíti* különösen ha az árnyékban és p. napon föllépő hőmérsékletek különbsége kicsi. A (33) összekötőeső esetleg el is 30 hagyható. A levegő a (27) sűrítőből a (28) csövön , át a nyugati oldalon fekvő (24) aknába áramlik és ebben a, megelőző szakaszban megszárított fának további vízgőzt ad le, 35 tehát a fáit előkészíti az eljárás követ­kező szakaszára, midőn ez a nedvesség is­. mét elpárolog a fából. Minthogy a fát a, megelőző szakaszban a napsütés hatása alatt a beáramló friss levegő jobban elő-40 szárította, most a,z árnyékban a berende­zésen átáramló levegőből több vizet tud ül felvenni, mint amennyi a friss levegő liedvességi fokának megfelel. A levegő szárazabban hagyja el a berendezésit, 45 mint ahogyan beáramlott. Tehát a be­rendezésen átáramló levegő vizet hagy a berendezésben, még pedig a néhány sza­kasz után elért állandó egyensúlyi álla­poitban átlag annyit, minit: amennyi a síi-50 ütőben cseppfolyósodik. A levegő egy része még nem hagyja el a berendezést, hanem folytatja útját az aknán át lefelé; a (29) csövön áit a (31) párologtató tartányba jut és a (30) esö-55 vön át a meleg aknába áramlik, ahonnan; a (33) csövön vagy a (27) sűrítőn át el­hagyja a berendezést. Az aknák alsó része nincs szárító­anyaggal megtöltve, hogy a levegő eléggé lehűtve jusson a párologtató tairitányba 60 és eléggé előmelegítve kerüljön az eljá­rásban résztvevő meleg famennyiségek­hez. A száraz levegő hűtő hatásának nö­velésére a (29) és (30) vezetékek között elhelyezhető hőmérsékletváRtót egyszerű- 65 ség kedvéért a rajzon nem tüntettem fel. A berendezésnek a (34) nyílások alatt lévő része az e be r en dezésr észen át­áramló, elágazó légmennyiséget nagy­mértékben megszárítja. 70 Délutáni a, (23) nyugati oldal áill a nap­sütési hatása ailatt és a, (22) keleti oldal fekszik árnyékban. A fűtés átváltásával a berendezés ellentétes irányban áramló levegővel, de különben teljesen azonos 75 mód'O/n működik. A lecsapódott víz a (21) tartán yhan a folyadék tükre alá nyúló, vagy más fo ly'ad'ékelzáiró-iszei'ivet tartalmazó (36) csö­vön át a (21) tartányba folyik, ahonnan 80 szükség esetén a (42) szivattyúval kive­hető. Ha a bertendezésbőil pil. ivási célokra hűtött viziet akiairunik kivenni, akkor a (38) súly fölemeléséivel a (37) vezetékben átmenetileg kinyitjuk a csapot; ekkor a 85 sűrítő legalsó részében összegyűlt víz a (37) vezetékein át a, (31) párologtató tar­tányba fcilyik, ott átszivárog a lyukacsos anyagból készült (32) közfalon ás eköz­ben ia (31) párologtató tartányon át- 90 áramló nagyon száraz levjegő megfeitelően lehűti, végüil pedig a vízzáróként ható (39) csövöin át kiengedhető. Minthogy a friss lavegő nem tartalmaz sok vizet, jelentős mennyiségű levegőinek 95 kell a berendezésen átáramolnia, hogy nagyobb vízmennyiségeket kapjunk és a 'berendezésnek a szükséges hőmennyisé­gek be- és elvezetésére megfelelő nagy­nak kell lennie. Ugyancsak nagymeinnyi- 100 séigű szárító anyagra van szükség és így az olcsó fának szárító anyagként és eset­leg egyszersmind építőanyagként való felhasználása a ko'vasa>vgeli és fém he­lyett, ezeknek a berendezéseknek a gaz- 105 diaságcsságát nagymértékben növeli. Szabadalmi igények: 1. Abszorpciós eljárás, amelyre jellemző, hogy abszorbeáló szerül fát haszná­lunk. 110 2. A,z 1. igénypont szerinti eljárás válto­zata, amelyre jellemző, hogy az ab­szorbeáló szerként ható fával nedves levegőt szárítunk meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom