111790. lajstromszámú szabadalom • Berendezés géperejű közúti járművekhez a gázolás megakadályozására és a járműbalesetek önműködő jelzésére

— 2 —­(5) terelőlaphoz a (7) függélyes csap körül elforgatható, vízszintes (8) vezetőrúd csat­lakozik, amelyet áz alváz (2) homlokrúdjá­val egy darabból álló vagy azon rögzített 5 (9) persely vezet. Az (5) terelőlapot a vízszintes (10) rúd­dal a függélyes (3) forgáscsap köti össze. A (10) rudat a (2) homlokrúdra erősített (11) persely vezeti. A (10) rúdnak a (2) 10 homlokrúd mögötti végén a (13) sasszeg vagy ütközőpecek hatol keresztül. A (10) rudat a (12) csavarrugó veszi körül, amely­nek egyik vége az (5) terelőlapra, a má­sik vége a (11) persely homlokvégére 15 támaszkodik. Az (5) terelőlap belső végéhez a (15) fékrúd csuklósan elforgatható homlokvége csatlakozik. A (15) fékrúd homlokvégét a (14) csavarrugó veszi körül, melynek egyik 20 vége az (5) terelőlap belső oldalára, a má­sik vége a (2) homlokrúdra támaszkodik. A (14) rugó hajlékony anyagból, pl. bőrből, gumiból való hüvellyel, sártól és piszoktól védhető. 25 A (15) fékrúd hátsó vége a vízszintes ' (16) tengelyre ékelt (17) egykarú emelő­höz csatlakozik. A (16) tengelyre ékelt (18) egykarú emelő a (19) csatlórúd útján a (20) fékhengerben mozgó dugattyúval áll 30 összeköttetésben (2. ábra). Az. (5x) terelőlap kiképzése és a (2) homlokrúddal való kapcsolata lényegében az i(5) terelőlap kiképzésével és a (2) hom­lok rúddal való kapcsolatával egyezik és 35 a részek jelölései, az (x) jellel kiegészítve, azonosak. 'Az (5, 5x) terelőlapok belső végeit egy­mással oldhatóan a (21) bilincs köti össze, amelynek (22, 23) csapjai a homlokoldal 40 felől az (5) terelőlap .(24) és az (5x) terelő­lap (24x) furataiba hatolnak (5. ábra). A (21) bilincset a (26) lánc az egyik, pl. az (5x) terelőlappal tartósan összeköti. Az 5. ábrán látható alaphelyzetben, összenyo-45 mott (14, 14x) rugóknál, az (5, 5x) terelő­lapokat a (21) bilincs tartj cl ciZ alaphely­zetében. Ez a kapcsolat könnyen oldható, amennyiben akár az (5), akár az (5x) terelőlap az alaphelyzetéből a (3) vagy 50 (3x) csap körül a legkisebb mértékben el­fordul, úgy a (22) vagy a (23) csap a (24) vagy (24x) furatot elhagyja, miáltal az (5, 5x) terelőlapok között a kapcsolat meg­szűnik és mindegyik terelőlap, a (14), 55 illetve (14x) rugójának hatása alatt, a ' 3. ábrán látható helyzetébe elfordul. A (21) bilincs az (5, 5x) terelőlapok belső végei mögött is elrendezhető. Ebben az esetben a (22, 23) csapok és az esetleges biztosító szögek, sasszögek a homlokoldal 6C felől jól láthatók. Az (5, 5x) terelőlapok közötti kapcsolat oldását bármely, a jármű mozgási pályá­jába kerülő akadály (ellenállás) előidéz­heti. Az ütés rugalmasságát, az ütközés 6c pillanatában a (12, 14), illetve (14x1, 12x) rugók biztosítják. A. (12) csavarrugó hizto sítja továbbá azt, hogy az (5) terelőlap (3) forgáspontja is változtathatja a helyzetét. A (8) rúd, amely az (5) terelőlappal csuk- 7C lós összeköttetésben áll, az ütközés pilla­natában, a (9) perselyben vezetve, hátra­csúszhat és az (5) terelőlap külső végének vezetését biztosítja. Adott esetben az (5) terelőlap mozgási pályája a vízszintes sík- 71 tói eltérő lehet, pl. a kifelé fordulással egyidejűleg felfelé is elmozdulhat, úgy hogy a jármű pály ájába kerülő akadálynak oly mozgást kölcsönöz, amelynek egyik komponense az akadályt emeli. Ezen meg- 8C oldás előnye, hogy az ismert lökhárító- és terelőszerkezetekkel szemben megakadá­lyozza azt, hogy a terelőlap az eléje kerülő akadályt a jármű pályájában a földre szo­rítsa vagy maga előtt gördítse, zúzza. A 8í terelőlapok hosszát úgy választjuk meg, hogy azok a jármű útjába kerülő akadá­lyokat minden körülmények között a jármű pályájából kilökik. Adott esetben az (5, 5x) terelőlapok belső 9c végei egymáshoz nem csatlakoznak, hanem egymást túlfedik, azonban úgy, hogy egy­más pályáit nem metszik, ezzel elérjük azt, hogy még központos ütközés esetén sem maradhat az akadály a jármű pályá- gr jában, hanem azt vagy az egyik vagy a másik terelőlap az egyik vagy a másik oldal felé kilöki. Az ütközéssel egy időben vagy közel egy időben a (15, 15x) rudak a (27) nyílirányban (2. ábra) a (17, 17x) egy- K karú emelőket, illetve a (16) vízszintes ten­gelyt elforgatják és a tetszés szerinti rend­szerű (20) fékszerkezetet működésbe hoz­zák. A fékszerkezetet ezen önműködő féke­zéstől függetlenül a járművezető is mű- K ködtetheti. Az (5, 5x) terelőlapok magassági hely­zete változtatható (4. ábra). Téli hónapok­ban az utakat borító hórétegre való tekin­tettel, az (5, 5x) terelőlapokat a telt vona- 1 lakkal jelölt felső helyzetükbe állítjuk be, míg tavasztól őszig a szakadozott vonalak­kal jelölt alsó helyzetükben rögzítjük. A 6. ábrán feltüntetett, a (28) zárt tok­ban elhelyezett, (29) csapágyban szabadon u forgatható (30) tengely a (31) fogaskereket hordja. A hajlékony (32) páncélkábelben védetten elrendezett, hajlékony tengely a

Next

/
Oldalképek
Tartalom