111770. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vastárgyak bevonására más fémekkel

— 3 — Az 500—700 C° hőmérsékleten, amel yre az (1) üreges testet hevítettük, az ammó­niumkloridgőzök a következő egyenlet szerint lépnek reakcióba a vaisdróttal, 5 szalaggal, vagy bádoglemezzel: 2 N H4 C1 + Fe = Te CL, + 2NH, + H2 (1. egyenlet). Az ammónia a keletkezés állapotában (statu nascendi) a következő egyenlet 10 szerint vegyül a vasban lévő szénnel: 2 N Hs + C = N H4 CN + H2 (2. egyenlet). Ez az ammónmmeianid, valamint az előző két vegyfolyamatban keletkezett 15 nascens hidrogén, végül a szénnel nem vegyült ammóniafölösleg, vagyis mind­azok az anyagok, amelyek az eljárás fel­tételei között red.ukálólag hatnak, gyor­san vegyülnek a drótban, szalagban vagy 20 bádoglemezben esetleg tartalmazott kevés oxigénnel, akár oxidok alakjában vain jelen, amelyet a savak nem oldtak, akár levegő alakjában vau jelen mint zárvány, '.úgy, hogy az oxigénnel vizet alkotnak, 25 aiwely a gázáramban kiküszöbölődik. A vörösizzás hőmérsékletén, amelyre az (1) üreges testet hevítettük, az 1. egyenlet értelmében keletkezett vasklorid vagy vas kloridok gőza lakban maradnak, tehát 30 nem rakódnak le az (1) üreges test falaira, hanem a többi gőzzel vagy gázzal együtt az (1) üreges test (12) kiürítő végénél távoznaík. Az (1) üreges test keresztmetszetét úgy 35 kell megválasztanunk, hogy miután az alumíniummal bevonandó drót, szalag vagy lemez vagy más folytonosan, veze­tett vastárgy benne van, elegendő üres tér mairiadjon az (1) üreges test failai és 40 az almuniummal bevonandó vastermék között, hogy a gázok vagy gőzök nehézség nélkül áramolhassanak az üreges testben és hogy ezek a vasterméket mintegy meg­fürösiszék. Az (1) üreges test keresztmet-45 szetének azonban nem szabad túlságosan nagynak lenni, hogy a külső hőnek az alumíniummal bevonandó vastárggyal való közlését megkönnyítse. Az (1) üreges test keresztmetszete úgy 50 is megválasztható, hogy ia megkívánt f el­tételek mellett egyidejűen több folytonos vas terméket, pl. több drótot, sz'alagot vagy bádoglemezt vezethessünk át rajta. AmmóniusmMotrid (NlLCl) helyett an-55 nak alkotóelemeit isi alkalmazhatjuk, vagyis sósavat (HCl-t) és ammóniát (NHa-at), még pedig külön-külön, egy­másután vagy együtt és tetszésszerinti arányban. A drótot, szalagot vagy bádoglemezt a 60 fent leírt vegyi kezeléssel egyidejűen melegítjük, midőn a vörösizzásra heví­tett (A) bereindezésrószben vagy zónában van. Az ebben a zónában állandó sebes­séggel továbbított vasterméik hőmérsék- 65 letének az emelkedése a zónán való át­haldásának időtartamától függ. Ezt az időtartamot úgy keill megválasztanunk, hogy midőn a vastermék ebből a zónából a megolvasztott fémíürdő belsejébe jut, 70 hőmérséklete a legalkalmasabb legyein • arra, hogy a vastermék felülete, mihelyt a megolvasztott fém megnedvesíti, gyor­san egyesüljön vele és ne legyen rá szük­ség, hogy a vastárgy oly nagymennyi- 75 ségű megolvasztott fémből álló fémíür­dőn menjen keresztül, mint ez a tűzzel foganatosított isimért bevonó eljárások­nál jelenleg szokásos. Többféle eljárással növelhetjük az idő- 80 tartamot, amelyet a vastermék az (A) zónáiban tölt. ,A gyakorlatban a melegí­tés időtartamát, továbbá a vastermék továbbítási sebességét és így az óránkénti teljesítményt is megnövelhetjük, ha az 85 (A) zóna hosszát nagyobbra választjuk. A szennyezésektől mentes felületű dró­tot, szaliagot vagy bádoglemezt a fém­fürdő hőmérséklet éhez közeláüló hőmér­sékletre melegítjük, majd az (1) üreges 90 testből az alumíniummal bevonó (B) zó­nába vezetjük. A berendezésnek ez a része lényegileg" (4) tar tán yból vagy olv a s zt óedén y b öl áll, amelyben a (3) .megolvasztott alumínium 95 vagy aluminiumötvözet van. A drótnak, bádogszalagnak vagy bá­doglemeznek az (1) üreges testből való -távozásakor és a megolvasztott fémfürdő •belsejébe való belépésekor esetleg bekö- 100 vetkező oxidálódását többféle eljárással akadályozhatjuk meg. így például ammó­niumkloridgőzből álló légkört létesíthet­• tünk a drót, szalag vagy lemez körül mindaddig, amíg a fémfiirdő belsejébe 105 nem kerül, avagy poralakú vagy folyé kony, közömbös vagy redukáló (13) anya­gokat használunk, amelyek megakadá­lyozzák, hogy a levegő a dróttal, szalag­gal, vagy bádoglemezizel érintkezzék, vé- 110 gül közömbös vagy redukáló gázokat is alkalmazhatunk. A (2) nyomórúddal vezetett drót, sza­lag vagy bádoglemez a megolvasztott fém folytonos rétegével fedve hagyja el az 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom