111756. lajstromszámú szabadalom • Fékrudazatban kapcsolt önműködő fékutánállító berendezés, főleg vasúti járművekhez
_ 4 — gessé válik, akkor a (33) emelők a 7. ábrán látható helyzetbe kerülnek. Az (1) és (2) tokok közti távolság megnagyobbodik, mi által a (6) lovas a (4) rúdhoz képest meg-5 felelően elmozdul. Az (1) és (2) tokok köz.t elért távolság itt is mértéke az utánállításnak, azonban nem csak egy jármű-kerékre, hanem két kerékcsoportra vonatkoztatva, amelyekre 10 a (4) illetve (41) rudak hatnak. A (38) rúd által létesített összeköttetésnek az a hatása, hogy a meglévő játékok Összeadódnak, úgy, hogy e berendezésnél a (6) utáiiállító lovasnak (43) mozgási lehetősége a 15 fékpofa és kerék közt megengedett játék kétszeresének kell, hogy megfeleljen. A fék elengedésekor a (33) emelők a S. ábra szerinti helyzetbe jutnak, amikor is az (1) és (2) tokok egymást érintik, a 20 (6) lovas pedig a (42) és (43) közti különbséggel megrövidíti a (4) rúdat. A 9. ábra egy másik módot mutat a Westinghouse-féknek egyetlen be rendezéssel való ellátására. Az (1) és (2) tokból álló 25 berendezés a (33) emelők forgáspontját összekötő rúdon ül, amely célból az említett rúd (44) ós (45) két részre van osztva, a lovasok pedig a (44) részen ülnek, míg az ékelő lovas (2) tokja a (45) résszel áll 30 összeköttetésben. Míg a baloldali (33) emelő (46) forgáspontja helytálló, a jobboldali emelő (47) foráspontja fékezés közben — a (32) hengerből kinyomott (48) dugattyúrúd hatása 35 alatt — eltolódik. A jobboldali (33) emelő a (49) csuklóval csatlakozik a (44, 45) rúdhoz, míg ennek az emelőnek a (47) csuklóval szemben fekvő (50) vége a (41) fékrúdhoz csuklósan csat-40 lakozik. Az (51) segédemelő — amely nyugalmi helyzetében körülbelül párhuzamos a (33) emelővel — a kis (52) összekötő rúd révén egyrészt az (50) emelő-véggel, másrészt az (54) csuklóhoz kötött (53) össze-45 kötő rúd révén a berendezés (1) tokjával áll összeköttetésben, míg e segédemelő másik vége a (32) henger (55) csuklójához csatlakozik. Míg az (52) összekötő rúd (50) és (56) 50 végpontjainak egymástól való távolsága változatlan, addig a (47) és (55) csuklók közti távolság változik, mivel a fékezés folytán a (47) csukló a (32) hengertől — tehát az (55) csuklótól is —• eltávolodik. A 55 fékezés tehát a (33) és (51) emelők (47) illetve (55) végét egymástól eltávolítja, mikor is az emelők egymással szöget zárnak be, amely annál nagyobb, minél nagyobb fékdugattyú elmozdulást igényel a fékezés. Mivel pedig ennek a nagysága 60 függ a fékpofa és kerék közti játéktól, azt is mondhatjuk, hogy minél nagyobb ez a játék, annál nagyobb az említett szög. Ha azonban a (17) és (55) csuklók közti távolság növekszik, úgy a (49) és (54) 65 csuklók közti távolság is növekszik, még pedig arányosan, feltéve, hogy mindkét emelő, ha már nem is egyenlő, de legalább is arányos egymással. Az (1) és (2) tokok tehát — amelyek' 70 egyike az (54), a másika pedig (49) csuklóval van összekötve — minden fékezéskor távolodnak egymástól, még pedig akkora darabbal, amekkorát a fékpofa mozgása megszab. Fékezés után mindkét tok ugyan- 75 ennyivel közeledik egymáshoz. Az (1) és (2) tokoknak ez az egymástól való távolodása és egymás felé való közeledése a már említetteknek felel meg és előidézi, hogy amikor ez a mozgás az 80 utánállító lovas megengedett játékánál nagyobb, a (44, 45) rúd megfelelően megrövidül. Ez a rövidülés a két (33) emelő íorgáspontjait közelebb hozza egymáshoz, rninek folytán a fékpofák is közelebb ke- 85 rülnek a kerekekhez. Az (57) helyen olyan összeköttetés van, amilyen az 1. ábrán látható a (4) rúd és a (28) szem között, úgy, hogy a (44) és (45) rudak együttes hossza a fékpofák kicserélésekor a (44) rúd egy- 90 szerű forgatásával megnagyobbítható. Lehet végül a berendezést a 10. ábra szerint kéttengelyű forgózsámoly fékpofái közt, a rudazatban is elhelyezni. A rajzon látható az ugyanazon az oldalon levő két 95 (58) kerék a megfelelő (59) fékpofákkal együtt. A fékrudazat (41) rúdja a pofákra a (60) és (61) emelők útján hat, amelyeket a (63) és (64) két részből álló rúd köt, össze. Az utánállító berendezés (2) tokja a (63) 10C rúdda,rabhoz csatlakozik. Az (1) tok az utánállító lovast veszi körül, amelyik épp úgy, mint az ékelő lovas, a (64) rúdon ül. A (61) emelő (65) forgáspontja helyálló A fék működési módja, amikor a (41) rúdra i0c az erő a (66) nyíl irányában hat, nyilvánvaló. Ennél az elrendezésnél is van (67) segéd emelő, amelynek (68) egyik végét a, kocsiállvány valamely helytálló (69) részéhez ne csuklósan erősítjük, míg (70) közepe összekötő rúd segélyével az (59) fékpofának a (60) emelőn levő (71) forgáspontjával függ össze, végül (72) másik vége egy másik (73) összekötő rúd segélyével a beren- 115 dezés (1) tokjához van kötve.