111756. lajstromszámú szabadalom • Fékrudazatban kapcsolt önműködő fékutánállító berendezés, főleg vasúti járművekhez

_ 4 — gessé válik, akkor a (33) emelők a 7. ábrán látható helyzetbe kerülnek. Az (1) és (2) tokok közti távolság megnagyobbodik, mi által a (6) lovas a (4) rúdhoz képest meg-5 felelően elmozdul. Az (1) és (2) tokok köz.t elért távolság itt is mértéke az utánállításnak, azonban nem csak egy jármű-kerékre, hanem két kerékcsoportra vonatkoztatva, amelyekre 10 a (4) illetve (41) rudak hatnak. A (38) rúd által létesített összeköttetésnek az a ha­tása, hogy a meglévő játékok Összeadód­nak, úgy, hogy e berendezésnél a (6) utáii­állító lovasnak (43) mozgási lehetősége a 15 fékpofa és kerék közt megengedett játék kétszeresének kell, hogy megfeleljen. A fék elengedésekor a (33) emelők a S. ábra szerinti helyzetbe jutnak, amikor is az (1) és (2) tokok egymást érintik, a 20 (6) lovas pedig a (42) és (43) közti különb­séggel megrövidíti a (4) rúdat. A 9. ábra egy másik módot mutat a Westinghouse-féknek egyetlen be rendezés­sel való ellátására. Az (1) és (2) tokból álló 25 berendezés a (33) emelők forgáspontját összekötő rúdon ül, amely célból az emlí­tett rúd (44) ós (45) két részre van osztva, a lovasok pedig a (44) részen ülnek, míg az ékelő lovas (2) tokja a (45) résszel áll 30 összeköttetésben. Míg a baloldali (33) emelő (46) forgás­pontja helytálló, a jobboldali emelő (47) foráspontja fékezés közben — a (32) hen­gerből kinyomott (48) dugattyúrúd hatása 35 alatt — eltolódik. A jobboldali (33) emelő a (49) csuklóval csatlakozik a (44, 45) rúdhoz, míg ennek az emelőnek a (47) csuklóval szemben fekvő (50) vége a (41) fékrúdhoz csuklósan csat-40 lakozik. Az (51) segédemelő — amely nyu­galmi helyzetében körülbelül párhuzamos a (33) emelővel — a kis (52) összekötő rúd révén egyrészt az (50) emelő-véggel, más­részt az (54) csuklóhoz kötött (53) össze-45 kötő rúd révén a berendezés (1) tokjával áll összeköttetésben, míg e segédemelő másik vége a (32) henger (55) csuklójához csatlakozik. Míg az (52) összekötő rúd (50) és (56) 50 végpontjainak egymástól való távolsága változatlan, addig a (47) és (55) csuklók közti távolság változik, mivel a fékezés folytán a (47) csukló a (32) hengertől — tehát az (55) csuklótól is —• eltávolodik. A 55 fékezés tehát a (33) és (51) emelők (47) illetve (55) végét egymástól eltávolítja, mikor is az emelők egymással szöget zár­nak be, amely annál nagyobb, minél na­gyobb fékdugattyú elmozdulást igényel a fékezés. Mivel pedig ennek a nagysága 60 függ a fékpofa és kerék közti játéktól, azt is mondhatjuk, hogy minél nagyobb ez a játék, annál nagyobb az említett szög. Ha azonban a (17) és (55) csuklók közti távolság növekszik, úgy a (49) és (54) 65 csuklók közti távolság is növekszik, még pedig arányosan, feltéve, hogy mindkét emelő, ha már nem is egyenlő, de legalább is arányos egymással. Az (1) és (2) tokok tehát — amelyek' 70 egyike az (54), a másika pedig (49) csuk­lóval van összekötve — minden fékezéskor távolodnak egymástól, még pedig akkora darabbal, amekkorát a fékpofa mozgása megszab. Fékezés után mindkét tok ugyan- 75 ennyivel közeledik egymáshoz. Az (1) és (2) tokoknak ez az egymástól való távolodása és egymás felé való köze­ledése a már említetteknek felel meg és előidézi, hogy amikor ez a mozgás az 80 utánállító lovas megengedett játékánál nagyobb, a (44, 45) rúd megfelelően meg­rövidül. Ez a rövidülés a két (33) emelő íorgáspontjait közelebb hozza egymáshoz, rninek folytán a fékpofák is közelebb ke- 85 rülnek a kerekekhez. Az (57) helyen olyan összeköttetés van, amilyen az 1. ábrán lát­ható a (4) rúd és a (28) szem között, úgy, hogy a (44) és (45) rudak együttes hossza a fékpofák kicserélésekor a (44) rúd egy- 90 szerű forgatásával megnagyobbítható. Lehet végül a berendezést a 10. ábra sze­rint kéttengelyű forgózsámoly fékpofái közt, a rudazatban is elhelyezni. A rajzon látható az ugyanazon az oldalon levő két 95 (58) kerék a megfelelő (59) fékpofákkal együtt. A fékrudazat (41) rúdja a pofákra a (60) és (61) emelők útján hat, amelyeket a (63) és (64) két részből álló rúd köt, össze. Az utánállító berendezés (2) tokja a (63) 10C rúdda,rabhoz csatlakozik. Az (1) tok az utánállító lovast veszi körül, amelyik épp úgy, mint az ékelő lovas, a (64) rúdon ül. A (61) emelő (65) forgáspontja helyálló A fék működési módja, amikor a (41) rúdra i0c az erő a (66) nyíl irányában hat, nyilván­való. Ennél az elrendezésnél is van (67) segéd emelő, amelynek (68) egyik végét a, kocsi­állvány valamely helytálló (69) részéhez ne csuklósan erősítjük, míg (70) közepe össze­kötő rúd segélyével az (59) fékpofának a (60) emelőn levő (71) forgáspontjával függ össze, végül (72) másik vége egy má­sik (73) összekötő rúd segélyével a beren- 115 dezés (1) tokjához van kötve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom