111746. lajstromszámú szabadalom • Villamos erősítőkapcsolás és elektroncső ennek foganatosítására

Megjelent 1935. évi március lio 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 111746. SZÁM. — Vll/j. (VII d.) OSZTÁLY. Villamos erősítőkapcsolás és elektroncső ennek foganatosítására. Egyesüli Izzólámpa és Villamossági r. t. cég- Újpest. A bejelentés napja 1933. évi julius hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi junius hó 20 ika. A találmány villamos erősítőkapcso­lás, melynél az erősítés elektronáramlás befolyásolása útján történik és e kapcso­lás foganatosítására alkalmas elektron-5 cső, mint a találmány szerinti berendezés alkatrésze. A találmány szerinti kapcsolás legfőbb célja, hogy villamos áramoknak tetszés szerinti célból, pl. rádióvevőkészülékek-10 ben, rádióadókészii 1 ékekben, melyek akár zene, beszéd (telefonia) táviratok vagy képek átvitelére valók, valamint hang­erősítőkben, mérési célokra való készülé­kekben, stb., történő erősítésénél az eddig 15 e célokra használatos berendezéseknek azokat a hátrányait küszöbölje ki, melyek az erősítendő (bejövő) áramkör és az erő­sített (kimenő) áramkör közötti csatolás­ból („Kopplung") származnak, mely pl. 20 rezgésre való hajlamosságot és erősítési veszteségeket okoz. A találmány szerinti kapcsolás további célja, hogy abban az esetben, ha segélyével egyidejűleg több feladatot oldunk meg, pl. a bemenő ener-25 gia erősítését, segédfrekvenciák termelé­sét, valamint az egyik vagy mindkét komponens egyenirányítását egyidejű visszacsatolás mellett, stb., úgy ezt az eddig ismeretes, töbhráosos elektroncsöve-30 ket tartalmazó berendezésekkel elérhető­nél zavartalanabbul és tökéletesebben vé­gezhessük. A bejövő és kimenő áramkörök közti csatolás megakadályozására, illetve csök-35 kentésére az elektroncsöves erősítőberen­dezésekben már régóta törekedtek. E csa­tolást háromelektródás, azaz anódával, katódával ós vezérlőráccsal ellátott elek­troncsöveknél főleg az anóda és vezérlő­rács közti kapacitás okozza, miért is azt 40 egy második rácsnak a csőben való elhe­lyezésével és a cső olyan kapcsolásává i igyekeztek csökkenteni, melynél a kató­dával szomszédos rács vezérlőrácsként, az anódával szomszédos rács pedig állandó íö potenciálra van kapcsolva. A dolog termé­szeténél fogva azonban ennek az úgyneve­zett védőrácsként kapcsolt rácsnak elek­tronáteresztőnek, azaz áttörtnek kellett lennie és. ennek folytán az anóda és a 50 vezérlőrácsként kapcsolt másik rács kö­zötti kapacitást gyakorlatilag elhanyagol­ható értékűre csökkenteni és ezáltal a be­jövő és kimenő áramkörök közötti csato­lást úgyszólván teljesen kiküszöbölni 55 ilyen elrendezéssel sem lehetett, sőt a fenti okoknál fogva még kettőnél több­rácsos csövekkel sem lehet. Találmányunk szerint a fenti feladato­kat alapvetően új útakon járva oldjuk 60 meg, miért is a berendezés elemeinek ed­dig szokásos megjelölése helyett részben új elnevezéseket kell használnunk, rész­ben pedig a használandó elnevezésekkel megjelölendő fogalmakat kell tisztáznunk. 65 Ennek megfelelően az alanti leírásban és igényekben: Elektroncső alatt olyan ké­szüléket kívánunk érteni, melyben üzem­szerű használata esetén a készülék leg­alább két szerve között elektronárajmlás 70 megy végbe. Elektronforrás alatt a továb­biakban fenti definíciónak megfelelő érte­lemben elektroncsőnek nevezendő készü­léknek azt a, szervét nevezzük, melyből az elektroncső üzemszerű használata esetén 75 (mint pl. az eddig ismeretes elektroncső-

Next

/
Oldalképek
Tartalom