111676. lajstromszámú szabadalom • Eljárás járművek, különösen vasúti járművek laza kerekeinek kenésére és kenőkészülék ez eljárás foganatosítására

- 3 -nyomóolaj többi része a sugárirányú (B, B1 ) felületek mentén a (15, 16) terekbe fo­lyik, ahol azt a (17, 18) olajfogók felfog­ják és a (4, 5) terekbe visszavezetik, úgy-5 hogy az ismét a (ll1 , 14) forgódugattyús szivattyúval továbbított nyomóoliaj kör­folyamába kerül. A kerék forgása közben esetleg beálló nyomásingadozásokat a (71 ) szállócsőben lévő kenőanyagoszlop ki-10 egyenlíti. Ha a (8, 9) kerék kerületi sebessége az említett módon előre megszabható értéket meghaladja, akkor a kis (30) dugattyú a (19) rugó hatása ellenében kifelé tolódik, 15 amikoris a (21, 22) csatornák a (ll1 , 14) szivattyú sarlóalakú (20) terén át egy­mással állandó közlekedésbe jutnak. Ennél­fogva az (A, B, B1 ) ágyazó felületeknek leírt, kényszermozgású nyomóolajozása 20 önműködően öblítő olajozásba megy át, melyet elsősorban a körülforgó (13, 14) részek idéznek elő, ahölis az olaj továbbí­tását az ékailakú (K) terek (2. ábra), me­lyek az ágyazó felületekhez simulnak, 25 hatékonyan támogatják. Ama körülmény folytán, hogy a (ll1 , 14) olajszivattyú, mint ilyen, egy előre meghatározott sebes­ség elérése után kiiktatódik, egyrészt a kiis (30) dugattyúnak a helytálló (ll1 ) 30 részhez való odaszorulása folytán bekövet­kező súrlódási veszteségeket, másrészt pe­dig e kis dugattyúnak és az excentrikus (ll1 ) résznek szükségtelen kopását el­kerüljük. 35 A leírt kenőkészülék minden további intézkedés nélkül akkor is hatékony, ha a (8, 9) futókerék a (C) nyíllal ellenkező irányban forog, amikor is azután a (23\ 232 , 25\ 252 ) hasítékokban, a (23, 24, 25, 26) 40 hornyokban és a (40, 41) csatornákban, valamint a (4, 5) terekben végbemenő áramlások irányai az ábráikon nyilakkai jelzett áramlási irányokkal ellentétesek. A helytálló (1) tengelyre lazán felsze-45 r e lt (8, 9) futókerék ágyazó felületeinek kenését a jármű, megindulásakor kény­szermozgással előidézett nyomóolajozása folytán a kenőanyag bármily állapotában kifogástalan módon éppen akkor érjük el, 50 amikor a jó kenés a legfontosabb. A 6—11. ábrák oly megoldási alakot szemléltetnek, amelynél feltétlen bizton­ságunk van abban az irányban, hogy bár­mikor, még pedig a megindulás első pilla-55 natában is, elegendő kenőanyag legyen a laza kerekek ágyazó felületein. E megoldási alaknál a helytálló jármű­tengely furatába helyezett, a kenőanyagot elosztó (62) test baloldali részének a 11. ábrán látható i -alakú harántmetszete 60 n van, míg a baloldali rész harántmetszete keresztalakú, e résznek ugyanis még oldalsó (63, 64) bordái is vannak (9. és 10. ábra). A (62) elosztótest kereisztalakú ha­rántmetszetű része- a (61) tengellyel együtt 65 (65, 66, 67, 68) tereket határol, amelyek közül a (65, 66) terek (69) furatok (9. ábra), a (67, 68) terek pedig (70) furatok útján (10. ábra) közlekednek egymással. A (62) elosztótestnek továbbá csat or naiszerü (71, 70 72) vájatai vannak, melyek tengelyirány­ban a (62) elosztótestnek gyakorlatilag véve egész hosszára terjednek, belső végü­kön pedig vakon zárulnak. A helytálló (61) tengely baloldali vé- 75 gével a (74) közfallal megosztott, folya­dékoszlopos (olajoszlopos) (73) edény van mereven összekötve. A (73) edényben két (75, 76) csatorna van, melyek közül a (75) csatorna a (62) elosztó test felső (71) vá- 80 jatával közlekedik. A kenőanyag a (75) csatornából a (76) csatornába ömölhet át, mely a (77) csatornán át (6. ábra) a (62) elosztótest alsó (72) vájatával közlekedik. A (73) edényben két további (C) és (D) 85 csatorna van (8. ábra), melyek közül a (C) csatorna a (67) térrel, a (D) csatorna pedig a (66) térrel közlekedik (7. ábra). A (62) test alsó (72) vájatálból két sugár­irányú (78) csatorna ágazik el (6. és 9. 90 ábra), amelyek a (77, 72) csatornákkal együtt arra valók, hogy a kenőanyagot a (73) edényből a (79) kerékagynak olajo­zandó (A, B) felületeihez vezessék. A (79) kerékagyat, mely a (61) tengelyen 95 szabadon forgatható, tengelyirányú el­tolódás ellen két (80, 81) persely bizto­sítja. A (80) perselynek (82) excentrikus része, a (81) perselynek pedig (83) ex­centrikus része van. A (79, 80, 81) része- 100 (ket tengelyirányban a csavaranyabizto­sítással felszerelt (84) csavaranya tartja össze. (85) ós (86)-tal két a (79) kerékkei mereven összekötött, tehát e kerékkel együttforgó tokot jelöltünk, melyek egy- 105 úttal olajgyüjtőtereket alkotnak. A helyt­álló (87, 88) olajfogók a keringő (85, 86) tokok belső kerületén összegyűlő kenő­anyagot leszedik és a (62) elosztótest (71) vájatához vezetik. A (85) tokkal kapcso- 110 latban (89) forgótestet, a (86) tokkal kapcsolatban pedig a (9) forgótestet al­kalmazzuk. E forgótesteket a (85), illetve (86) tokok (91, 92) csapok révén viszik magukkal, melyek a (85), illetve (86) to- 115 kok egy-egy falából oldalt kinyúlnak és a forgótestek vájataiba hatolnak, ahol is

Next

/
Oldalképek
Tartalom