111644. lajstromszámú szabadalom • Pénzbeszedő készülék

— 10 — fogyasztási cikkre hatnia. Maguk azok az összegek, melyeket a készülék beszed, más fogyasztási cikkel is lehetnek kapcsolato­sak, mint amely a (183) zárószerven' át-5 folyik. így pl. a hátralékos fizetések lehet­nek áramdíjak, a (184, 185) vezeték lehet gázvezeték és a (181) hajtószerv lehet kéz­zel felhúzható rugós óra. A (183) alatt érthetünk elsősorban olyan 10 zárószervet is, mely egyidejűleg több fo­gyasztási cikkhez való. Minthogy a (181) hajtószerv mozgatására bizonyos körülmények között csak nagyon gyenge elállító-, illetve hajtóerők állanak 15 rendelkezésre, az alábbiakban a megelő­zőkhöz hasonló, de lényegesen könnyeb­ben elállítható készüléket ismertetünk. Kii löjiösen kiemeljük azt, hogy a hajtásnak ez a megkönnyítése gáz-, villany- és víz-20 árusító automaták részére is igen jól al­kalmazható. A 17. ábra ezt a készüléket ismét vázla­tosan tünteti fel. A fentebb ismertetett készüléknél a (178) 25 tartozik®-szervet és mindazokat a része­ket, melyek az erőátadás irányát tekintve amögött feküsznek, az eddig elmondottak értelmében a (181) hajtószervvel kellett haj­lani. Most a hajtóerőt többé nem a (181) 30 hajtószerv szolgáltatja, hanem a (186) rugó (illetve súly), melyet a (172, 173) érme­zsilip működtetésével húzunk fel. A haj­tószerv a rugó lejárását csupán vezérli (pl. kireteszeléssel), amihez természetesen! 35 a különben- szükséges hajtóerőnek töre­déke is elegendő. Más célokra való rugók kényszerkap­csolata az érmezsilip működtetésével már ismeretes. IJj azonban a hajtószerv ily 40 módon történő tehermentesítése éppen az alól az erő alól, amely az clszámolómű elállítására való. A (178) lartozik>;-szerv a (186) rugó­val a közös (187) tengelyen van vagy az-45 zal egyé 1 > módon áll kapcsolatban oly értelemben, hogy a (186) rugó a (178) tartozik)-szervet abban az irányban igyekszik forgatni, amerre azt eddig a (181) hajtószerv forgatta. A (178) <tar-50 tozik»-kereket azonban a (188) gátlómű a forgásában akadályozza. A (182) erőát­vitelnek tehát nem kell más munkál vé­geznie, mint csupán ezt a gátlóművet ki­váltani, mihelyt a (181) hajtószervtől ere-55 dően előáll annak a szükségessége, hogv a (178) «tartozik®-kereket elállítsuk. A (188) gátlómű berendezése olyan, hogy minden kiváltásnál a (178) ;tartózik»-kerék el­fordulását meghatározott egységgel meg­engedi. Ez az egység lehet ugyanakkora, 60 mint amellyel a (177) «követel»-kerék egy pénzdarab bedobásakor elállítódik, lehet azonban más nagyságú is. Hogy a (186) rugó mindig megfeszített állapotban legyen, amikor a gátlómű egy- 65 egy kiváltása bekövetkezik, ezt a rugót a (189) erőátvitel mechanikailag akként köti az érmezsilip (173) kapcsolófeléhez, hogy minden pénzbevételi folyamatnál a rugó egy bizonyos mérvben kényszermű- 70 vesen megfeszül. A rugó túlfeszítésének megakadályozá­sára különleges intézkedéseket tehetünk, ez azonban általánosságban nem szüksé­ges, mert az elszámolómű «követel» oldalá- 75 nak befogadó képességét úgyis valamiké­pen korlátolni kell, amit általánosságban úgy érhetünk el. hogy a befogadóképesség kimerülésekor egy retesz lolódik a (170) nyílás elé. amely retesz a további pénz- 80 bedobást megakadályozza mindaddig, míg a tartozik» oldal hatására az egyenleg ismét le nem csökken. Minthogy a «tar­tozik) oldal működtetése mindannyiszor együttjár a (180) rugó elernyedésével és 85 a (170) nyílás elreteszelt állapota a rugó további feszítését leheletlenné teszi, ezzel a (186) rugó megfeszítésének és elernye­(déscncK halárai egyszerűen maguktól adódnak. 90 A 16. és 17. ábrával kapcsolatban ismer­telett foganatosítási alakok a (BIb) vál­tozatra példák, ha (181) alatt folytonosan járó hajtószervel (motor, mérő-mű, elektro­mos óra stb.) értünk. Ha pedig (181) alatt 95 impulzusokkal (pl. nyomáshullámokkal) működtetett hajtőszervet értünk, akkor a (BIc) változatra kapunk példát. A (BIc) változat szerint ilyen készü­léket ismertetünk az alábbiakban, ahol is 10( (181)-nél gázhoz való nvomáshullámkészü­lék van, a (183) zárószerv pedig gázszelep. Egyszerűség kedvéért a pénzbedobási szer­veket és a pénzkészletet itt máskép tüntel­lük fel. mint a 16. és 17. ábrákon. 10; 18. ábra ilyen készüléket mulat, az ajtó eltávolítása után. Egy (115) pénzdarabot a (116) csator­nába dobva a fogyasztó, a (117) emeltyű segélyével a pénzdarabot az eredmény- 11-vonallal jelölt (118) helyzetbe nyomja, minek következtében a (119) csap körül lengő (120) emeltyű az eredménvvonal­lal jelölt (121) helyzetbe kerül és (122) orrával a (1.2-1) szögemellyű (123) peckét 11 felfelé nyomja, úgy hogy az emeltyű (125) vége a (126) szelepzár útján kinyitja a (127) szelepet. A (118) helyzetben a pénz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom