111644. lajstromszámú szabadalom • Pénzbeszedő készülék

— 9 — szerv felfelé, a (178) «tartozik»-szerv pedig lefelé tolja el. A (177) «követel»-szerv mármost a hajtott (173) kapcsolófél (180) erőátvitelével 5 oly módon van összeköttetésben, hogy mindéin! bedobott pénzdarab a (177) szervet egy bizonyos egységgel állítja el, mire a (179) egyenleg-szerv is megfelelően felfelé tolódik (pozitív irányban állítódik el). 10 A (178) «tartozik»-szervet a (181) liajtószerv a (182) erőátvitellel hajtja. Ily módon ez a hajtószerv a (179) egyenleg-szerv lefelé tolásánál szerepel (elállítás negatív irányban). Mihelyt az egyenleg-szerv a 15 zérushelyzetébe ér, a (183) zárószervet a záróhelyzetébe nyomja, úgy hogy pl. (184, 185) vezetékben áramló fogyasztási cikk (gáz, víz, villany, telefon- vagy rádióáram) nem juthat el többé felhasználási helyére. 20 Ha (181) alatt valamely fogyasztásmérőt értenénk, mely a (184, 185) vezetékben fellépő fogyasztást méri, akkor ismert árusító automata állana előttünk, melyre az a körülmény jellegzetes, hogy belőle ki-25 zárólag előre kifizetett, lemért mennyiségek vételezhetők. Ha (181) alatt óraművet értenénk, amely a szerkezet többi részével oly módon működik együtt, hogy minden bedobott pénz-30 darab célja a (184, 185) vezetékben áramló szolgáltatásnak egy bizonyos használati időre történő előrefizetése' és az óra (a [182, 178, 179, 183] úton át) ezt a használati időt ellenőrzi, akkor átalánydíjas önáru-35 sító automatával volna dolgunk, mely csupán előre megfizetett, lemért használati idők alatt engedi meg, hogy a fél a (184, 185) vezetékből a fogyasztási cikket vételezhesse. 40 Mindezekkel szemben a találmány szerint (181) alatt csupán oly hajtószervet értünk, amelynek semmi köze sincs a fogyasztás méréséhez a (184, 185) vezetékben, sem mennyiség, sem időtartam te-45 kintetében. Itt tehát nem árusító automatáról van szó, hanem pénzbeszedő automatáról. Ha a szóban forgó berendezésnél egyáltalán előfordul a fogyasztás mérése, ez a találmány szerinti készülékkel 50 semminő összefüggésben nincs. A befizetett összegek ellenértéke tehát nem képviseli a (184, 185) vezetékben folyó közegnek közvetlenül a fizetés után szolgáltatott mennyiségei még akkor sem, ha a fiJ 55 zetés a fogyasztási cikk általános vételezéséhez valamely távoli vonatkozásban van is. A (181) haj tószervnek a szerepe tehát csupán az időnek a felosztása olyan fizetési határidőkre, amelyekben mindenkor egy-egy részlet esedékes. Minden fize- 60 tési határidőpontban ez a szerv a (178) «tartozik»-szervet egy egységgel továbbforgatja és ezzel a (179) egyenleg-szervet egy egységgel lefelé tolja (behajtási folyamat). Az adósnak idejében történő be- 65 fizetésekkel gondoskodnia kell róla, hogy az egyenleg-szerv mindig elegendő mértékben a «köve tel»-oldal fele legyen eltolódva, mert mihelyt az egyenleg-szerv zérusra vagy éppen zérus alá jut, a (184, 185) 70 vezeték önműködően elzáródik és az adós a neki szükséges cikket, pl. gázt, vizet, villanyt, telefon- és rádióáramot nem vételezheti mindaddig, míg csak adósságából az esedékes részletet be nem fizette. 75 A (179) egyenleg-szervet úgy is berendezhetjük, hogy bár az a zéruspont elérésénél a (183) zárószervet záróhelyzetébe állítja, mégis további mozgási lehetősége marad lefelé a zérusponton túl is. 80 Ezzel elérjük azt, hogy, ha az adós egy vagy több részletet elmulasztott, a legközelebbi egy, illetve több befizetés nem szabadítja fel a szolgáltatást, hanem előbb a hátralékot be kell fizetni, hogy az egyen- 85 leg-szervet ismét zérus fölé lehessen hozni a szolgáltatás megindítására. A (181) hajtószerv a már ismertetett vagy alább ismertetendő eszközök bármelyike lehet, amely az időtől függően fo- 90 lyamatos járást idéz elő, vagy meghatározott időpontokban valamely közös hálózatból jövő impulzusokat vesz fel, amelyek egy tovakapcsoló művet működtetnek. Ez a hálózat lehet ugyanaz, amelyhez a (183) 95 zárószerv tartozik, de lehet más is. Ha a (183) szervvel elzárható vezeték ugyanabban a hálózatban van, amely a (181) hajtószerv hajtására való; akkor természetesen a (181) szervhez vezető le- 100 ágazásnak a (183) zárószerv előtt kell lennie, hogy ennek elzárt helyzete a (181) hajtószerv üzemének megszakítását ne okozza. A (181) hajtószerv elektromos számláló, 105 gázmérő vagy vízmérő merőszerkezete is lehet, ha ezek járását valami módon arra használjuk, hogy időbelileg szabályozott pénzbeszedési műveletet idézzenek elő. Hogy emellett normális mérési rendelteté- 110 süket is betöltik-e, vagy sem, az közömbös. Hogy a (183) zárószerv milyen fogyasztási cikket bocsát át vagy zár el, az — amint említettük, — közömbös. Ha a (181) hajtószervhez vezetett energiát valamely 115 vezetékhálózatból vesszük, akkor a (183) zárószervvel végzett megszakításnak nem szükséges az ugyanabból a hálózatból vett