111644. lajstromszámú szabadalom • Pénzbeszedő készülék

(1. ábra) kapaszkodik. Ezt a helyzetet tűnteti fel a 2. ábra. A pénzdarab a görbe­pálya elhagyása után a (28) pénztartóba hull. 5 Az 1. ábra szerinLi helyzetben tehát a pénzbedobóhasiték nyitott, a szelep pedig zárt, míg a 2. ábra szerinti helyzetben a pénzbedobóhasiték zárt és a szelep nyitott. 10 A pénzbeszedő személy a készüléket a 2. ábrán feltűntetett helyzetben találja. A (28) pénztartóból az abban található pénzt kiveszi. A pénz kivétele után a (18) re­teszt másik helyzetébe állítja. Evégből a 15 z'áróre tesznek lefelé nyúló (29) működtető emeltyűje van, amely a (28) pénztartóba .nyílik (3. ábra). A (29) emeltyű alsó vége balra átfektethető, mert a (27) bevágást az egyik oldalon lejtős felület határolja 20 (1. ábra), mely a (1(5) rögzítőfogat (2. ábra) felemeli és a (17) bevágásba ejti. A (29) emeltj'űnek balra lendítésével te­hát a készülék az 1. ábra szerinti hely­zetet foglalja el és a fogyasztó most a 25 (6) csonknál csatlakozó vezetékből nem vételezhet gázt, inert a szelep zárva van. A fogyasztó kénytelen egy pénzdarabot be­dobni, ha ismét gázt akar vételezni. A szelep ezután mindaddig nyitva marad, 30 míg a pénzbeszedő alkalmazott a pénzbe­szedést az említetthez hasonló módon el nem végzi. A pénzbeszedés legcélszerűbb ben azokban az időpontokban történik, amelyekben a tartozás részletei esedé-35 kesek. Látható, hogy a készülék a bevezetés­ben ismertetett feladatot, pénzösszegek be­szedését, elvégzi, teljesen függetlenül at­tól, hogy az elfogyasztott gázért járó össze-40 get esetleg valamely pénzbedobású gáz­mérő szedi-e be és függetlenül attól, hogy a pénzbeszedő készülék a gázmérőtől tér­belileg milyen távol van. Az is mellékes, hogy a pénzbeszedő készüléket a gázmérő 45 elé vagy után kapcsoljuk-e. A készülék tehát módot nyújt rá, hogy bármily összeget beszedjünk, pl. az alap­díjat (számláló-használati díjat) vagy pe­dig oly összeget, amely a teljes havi gáz-50 számla feltételezhető vagy átlagos értéké­nek megfelel. Természetesen a pénzbedobású gázmé­rőknél, vagy elektromos számlálóknál stb. ismeretes eszközökkel azt is elérhetjük, 55 hogy a díjakat több pénzdarabbal fizessék meg, pl. hét darab egypengőssel, amelye­ket egymásután ugyanazon pénzbedobó ha­sítékba dobnak, vagy egy darab ötpengős­sel és egy darab kétpengőssel, melyek mindegyikét külön hasitokba dobják. 60 Pénzbedobású gázmérőknél és elektro­mos számlálóknál javasoltak már oly szer­kezeteket, melyeknél azok egyszerűen át­állíthatok oly célból, hogy pl. az eddigi hét pénzdarab helyett ezután kilenc pénz- 65 darab legyen szükséges a működtetéshez. Az ilyen különleges megoldások is termé­szetesen minden további nélkül alkalmaz­hatók a fent ismertetett készüléknél. Ismeretes továbbá pénzbedobású gáz- 70 mérők és elektromos számlálók oly ki­képzése, melynél egy és ugyanaz a ké­szülék két különböző értékű érmét fogad­hat be, pl. cgypengősöket és tízfillcresc­ket, amikor természetesen az áttételek a 75 készülék belsejében olyanok, hogy az egy­pengős a készülékben ugyanazt az elállí­tást végzi, mint 10 darab tízfilléres. En­nek következtében a pénzbeszedő készü­lékre is különböző foganatosítási alakokat 80 dolgoztunk ki, és pedig a) A kétféle érme számára két külön bedobó nyílás és két külön kapcsoló­gomb van. b) Két külön bedobó nyílás van, de csak 85 egyetlen közös kapcsológomb a kél­féle érme számára. c) A kétféle érme számára közös be­dobónyílás, úgyszintén közös kapcso­lógomb van. Itt egyedül az érme 90 nagysága idézi elő azt, hogy az egyik esetben a szerkezet elállítása más mértékben történik, mint a másik esetben. Kívánatosnak mutatkozott már most, 95 hogy a készülék átállítása egy összegről egy másikra igen kényelmesen és gyor­san történhessék, és hogy a készülék na­g3r obbszámú pénzdarab egyidejű bedobá­sára is használható legyen anélkül, hogy 100 a készülék szerkezeti magassága kelletle­nül megnövekednék, ami bekövetkeznék, ha az 1—3. ábrákon feltüntetett foganatosí­tási alakot sok pénzdarab számára óhaj­tanok berendezni. Ezt a foganatosítási 105 alakot az (AII) elrendezésen mutatjuk be. A 4. ábra a pénzbeszedő készüléknek azt az újabb foganatosítási alakját mutatja, felcsappantott fedéllel. Az 110 5. ábra magát a szerkezetet mutatja oldalnézetben. Ha a (85) hasítékba (4. ábra) megfelelő pénzdarabot dobunk, akkor az a pénz­bedobású gázmérőknél szokásos módon a 115 (86) érmehengerhez jut, ahonnan a (87) fogantyú elforgatásakor a (88) pénztar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom