111644. lajstromszámú szabadalom • Pénzbeszedő készülék

lóba esik. Ennél az elforgatásnál a pénz­darab a (89) fogaskereket egy foggal to­vábbállítja. Az érmemű (92) tengelye a (90) tárcsát hordja, melynek több (91) fu-5 rata van. Ezek lyuktávolsága pontosan megfelel a (89) kerék fogközi távolságának, úgy hogy a (89) fogaskerék egy fognyi elfordulásakor a (90) tárcsa egy lyukkal fordul el. A (90) tárcsa mögött ugyan-10 azon a (92) tengelyen a (93) mutatóval kényszerművesen kapcsolt szabadon for­gatható, de tengelyirányban helytálló (94) beállító emeltyű van, mely a (91) fura­tokba illő (95) pecket hordja. A (94) emel-15 tyű előre rugózik és így a (95) pecket az egyik (91) fúratba törekszik benyomni; a (94) emeltyű szabad végét megfogva és hátranyomva a (95) pecket a furatból ki­húzhatjuk és ekkor az emeltyűt a (93) 20 mutatóval együtt elforgathatjuk. Ugyan­azon a (92) tengelyen, a (94) beállító emeltyű és a (90) tárcsa előtt második (96) tárcsát erősítünk fel, mely számokat hord. Minthogy az ismertetett foganato-25 sítási alakot példaképpen 0-tól 20 pengőig terjedő számlaösszeg számára képeztük ki, ennek megfelelően a (90) tárcsán is hiisz (91) fúrat és egy fúrat nélküli zé­rushelyzet van, a (96) tárcsa pedig a 30 0-tól 20-ig terjedő számokat hordja. (Természetesen alacsonyabb vagy maga­sabb határértékeket is vehetünk alapul.) A (96) tárcsán a 0 és 20 számok között a (97) pecket erősítjük fel, amely nyitott 35 szelepállásnál, tehát a (96) ártárcsa zérus­helyzetében, a (99) szögemeltyű (98) szá­rának támaszkodik, minek folytán a (100) tengely a (fel nem tűntetett) szelepet nyitva tartja. A (99) szögemeltyű másik 40 (101) szára ebben a zérushelyzetben el­zárja a (85) bedobóhasítékot. Ekként a fogyasztót megóvjuk attól, hogy túlsókat fizessen. Ezzel egyidejűleg a (103) emeltyű (102) orra a (99) szögemeltyű (104) vája-45 tába nyúlik és így a kerékművet a zérus helyzetben tartja. A (92) tengelyen meg-1 erősített (105) kilincskerék alkalmas át­tétel révén a (89) fogaskerékkel van kény­szerkapcsolatban (5. ábra) és a maga ré-50 széről ismét a (90) és (96) tárcsákra hat. A (105) kilincskerékbe a (106) záróemel­lyű kapaszkodik, amelyet a (107) rugó szőrit oda (4. ábra). Hogy a (96) ártár­csát az ár beállításához szükséges mérték-55 ben visszafelé forgathassuk, a (106) záró­emeltyűt a (108) karra gyakorolt nyomás­sal kiakasztjuk, úgyhogy a feszültség alatt behelyezett (109) rugó a (92) tengelyt és az azon megerősített (90) és (96) tárcsá­kat visszafelé forgatja. Ugyanez történik 60 a tok (110) fedelének zárásakor, mert a rajta megerősített (111) ütköző a (106; záróemeltyű (112) orrához nyomódik. Ha tehát a fizetendő összeg állandó marad, akkor, ha a pénzbeszedő alkalmazott a 65 visszaállításról meg is feledkezik, a visz­szaállítás az ajtó bezárásakor önműködően végbemegy. Ha a fogyasztónak pl. 10 pengős számla­összeget kell kiegyenlítenie, akkor a pénz- 70 beszedő személy a (94) beállítóemeltyűt addig forgatja jobbfelé, míg a (93) mutató a 10 számra nem áll. A (106) záróemeltyű kiakasztásakor a (109) rugó a (96) ártár­csát oly mértékben viszi balra, míg csak 75 a (94) beállító emeltyű a (97) pecekbe nem ütközik. A tok (110) fedelében a (113) néző­nyílás van, amely mögött a még fizetendő összeg látható. A fogyasztó tehát mindig 80 tudja, hány pengőt kell befizetnie, hogy a szelep kinyíljék. Minden pénzdarab be­dobása után a (87) fogantyút elfordítva, az ártárcsa egy számjeggyel tovább forog. Az utolsó pénzdarab befizetése után a 85 szelep kinyílik. A (106) záróemeltyű a kerékművet rögzítve tartja és a (101) szár elzárja a (85) bedobóhasítékot. A fogyasz­tás legközelebbi ellenőrzésénél a pénzbe­szedő alkalmazott a (94) emeltyűt ismét 90 megfelelően beállítja és az ismertetett fo­lyamat újból kezdődik. Látható, hogy a készülék tetszésszerinti tartozások behajlására, különösen azonban az alapdíj és a gázfogyasztás számlaössze- 95 gének behajlására alkalmas, még pedig akár egy összegben, akár pedig részletek­ben, legyen bár a fogyasztás hónapról­hónapra ugyanaz vagy különböző. Ezenkí­vül beállítható a készülék tarlós szabad 100 jgázátáramlásra is, ami például akkor szük­séges, ha a fogyasztó nagyobb összeget fizetett előre. Ez utóbbi esetben a pénzbeszedő sze­mély a (99) emeltyű (104) vájatát felfelé 105 nyomja, míg csak a (103) szögemeltyű. (102) orra abba bele nem kapaszkodik. Ha a készüléket később ismét pénzbesze­désre akarjuk használni, akkor a (103) szögemeltyű (114) karját megemeljük, mi- no nek következtében a (102) orr a (104) vájatból kiemelkedik. Mindaz, amit itt gázzal kapcsolatban is­mertettünk, megfelelő változással más fo­gyasztási cikkekre, pl. vízre, villanyra, 115 telefon- és rádióhasználatra is érvényes. A villanyhoz kiképezett foganatosítási ala­kot alább ismertetjük, itt is első ízben

Next

/
Oldalképek
Tartalom