111577. lajstromszámú szabadalom • Irányított nagyfrekvenciájú jelző berendezés

— 6 — íazisváltozással jár. Kísérletek azt mutatták, hogy még egy ugyancsak r. szögű fázisváltozás lép fel, mikor a visszavert nyaláb a gömbtükör gyújtópontján, vagy 5 annak környezetében, vagyis az ott elhelyezett dipól, vagy kisugárzó szerv közelében halad át. A fázisifeltétel kielégítésére következésképpen akképpen kell a 'gömbtükör sugarát megválasztanunk, 3 0 hogy a használt hullám félhullámhosszának — legalább közelítőleg — egészszámú többszöröse legyen. Bár fentebb csak visszaverő szervekre vázoltuk, milyen elrendezéssel érhetjük 15 el az ilyen rendszer legjobb hatásfokát, az ott jelzett elvek olyan szervekre is vonatkoznak, melyek a visszaverés (pl. tükör), vagy elhajlítás (pl. elhajlási rács) alapján működnek, amint ezt a követke-20 zőkben részletesebben ki fogjuk fejteni. Az eddig említett berendezések a rendelkezésre álló nagy frekvenciájú rezgési energiaforrások hasznos sugárzásának csak egy részét fordítják az, egy, vagy .25 több vevőállomáson létesítendő tér előállítására. Hogy a nagyfrekvenciájú rezgési energiaforrások hasznos sugárzásának nagyobb hányadát fordíthassuk a kívánt .80 célra, a találmány szerint több visszaverő szervet is alkalmazhatunk egy, vagy több nagyfrekvenciájú ene<rgiaforrássál olyan elrendezésben, hogy a térnek előre meghatározott részében, pl. a vevőállomás 35 helyén, a tér erőssége maximum legyen. Példáid ha adott teistszögű parabolikus tül<röt használunk valamely igen nagy frekvenciájú rezgési, energia forrással kapcsolatban, közelítőleg a forrásnak csak 40 az ezen testszögbe sugárzott energiáját fordítjuk átviteli célra, a kiegészítő szögbe eső sugárzás pedig parlagon marad. Ezen hátrányt elkerülhetjük pl. a 2. ábrán használt elrendezéssel, ahol parabolikus tükör 45 (?) és egy gömbtükör (2') van. kapcsolatban a sugárzó vagy felfogó szervvel (1). A sugárzó vagy felfogó szerv (1) helye célszerűen egybeesik a parabolikus tükör (2) gyújtópontjával és a gömbtükör (2') 50 középpontjává;!. A tükrök méreteit leghelyesebben az előbb elmondottak állapján határozhatjuk meg. Látjuk, hogy a 2. ábrán vázolt elrendezésnél a gömbtükör viszszatereli a szervre (1), vagyis a. paraboli-55 kns tükörre azt a szóttartó nyalábot, melyet a szerv (1) kisugároz, ha forrásként működik. A gömbtükör ugyanekkor gyakorlatilag megsemmisiti a szervnek (1) a gömbtiikör (2) nyílásán át a parabolikus tükör (2') tengelyére, mint tengelyre felk- 60 tethető hengerbe eső .sugárzását. Számítással és kísérlettel kimutatható, hogy a szervnek (1) ezen hengerbe eső sugárzás megsemmisítése dacára az (1), (2), (2')-bői álló berendezés által tőle kellő 65 távolságban a tengely mentén létrehozott tér erőssége gyakorlatilag kétszer akkora, mint gömbtiikör alkalmazása nélkül. A gömbtiikör átmérőjét a parabolikus tükör nyílásához képest kicsinyre kell 7ü vennünk, mert az utóbbiról jövő párhuzamos nyalábra nézve a gömbtiikör ernyőt képez. A. 2. ábrán vázolt berendezés szerint a forrás által kibocsátott sugárzásnak az a 75 része hasznosítható, mely a parabolikus tükör és gömbtükör által meghatározott testszögbe esik; tehát a szerből (1) eredő sugárzásnak az átviteli célra fordítható hányada növekedett ahhoz kópeist, ami 80 gömbtükör (2') nélkül volna. Más elrendezést is használhatunk a találmány jellemző sajátságai szerint, valamely forrásból eredő sugárzás legjobb kihasználására. Vehetünk pl. gömbtükröt, 85 középpontjában a. forrással és a tengelyen alkalmas távolságban lencsével, mely a gömbtükörről jövő széttartó nyaláíbot párhuzamos nyalábbá alakítja. A használt lencse 'anyagának lehetőleg nagy törés- 90 mutatója legyen az alkalmazott hullámhosszon. Néhány méter vagy deciméter nagyságrendű hullámhosszon keménygumiból, vagy fából is készülhet a lencse. Ha gümbtükröt és lencsét használunk, a 95 forrásból eredő sugárzásnak egy része elvész. Alkalmas beredezéssel ez a rész is hasznosítható. Pl. parabolikus tükörfelület egy részét helyezhetjük úgy el, hogy a vevő állomás irányába terelje azt a sugár- 100 záist, mely különben elveszett volna. Olyam elrendezést is létesíthetünk, melynél a forrás sugárzásának ez a része más irányba terelődik, mint a sugárzás zöme. Ez utóbbi elrendezésnek ultra rövid hullá- 105 inon működő távátviteli berendezésinél, különösen akkor vehetjük hasznát, ha a sugárzást periodikusan kell megladott számú irányba terelni. Olyan elrendezés is lehetséges, amely- 110 nél az adó alkatelemtől jövő sugárzás egy részét bizonyos meghatározott irányban fekvő távoli állomáisra irányítjuk, míg a sugárzás többi, részét időszakosan más irányokba vagy más állomásokra irányít- 115 juk. A 3. ábra a 2. ábrán bemutatott tipusú visszaverő rendszerrel működő távátviteli