111577. lajstromszámú szabadalom • Irányított nagyfrekvenciájú jelző berendezés
— 7 — berendezés egyik kiviteli alakját mutatja. A 2. ábrán feltüntetett tipusú tükrökkel felszerelt sugárzó berendezés egyaránt használható adásra és vételre. A 3. ábrá-5 ban tehát csak sematikusan jelöltük ezt a berendezést egy p araiból a d arabbal, egy körívvel és a középpontjában elhelyezett sugárzó, illetve felfogó szervvel. A 3. ábrán a kétirányú átviteli berendelő zés egyik (11) végállomásán (12) adó és (13) vevő, a másiik (11') végállomásán (12') adó és (13') vevő van. Mindkét állomáson a vevő az adó árnyékában viatn elhelyezve, hogy a saját állomásának az adója ne 15 zavarja, vagyis mindkét állomás olyan elrendezésű, hogy az adóból nie zavarhasisa közvetlenül érkező sugár ugyanannak az állomásnak a vevőjét. Gyakorlatilag elérhetjük ezt az eredményt, ha pl. a vevőt 20 rézsútosan 45° alatt helyezzük az adó mögé kb. 2fl0 m. távolságra. Más-más 'esetben esetleg más-más szög és távolság felel meg jobban, de mindig hasznos, ha a vevőt mindkét állomáson az adóárnyé-25 kában helyezzük el. Az eddig felsorolt berendezések lehetővé teszik, hogy valamely nagy frekvenciájú rezgési energia forrásból, adott viszonyok között, a kisugárzott energia legjobb ha-30 tásfokkal való felhasználásával a lehető legnagyobb energiát juttassuk a kívánt helyre. A találmány más jellemző sajátságai szerint azonban módunkban van magát, az adott táplálással működő nagy 35 frekvenciájú rezgés forrásból nyerhető energiát növelni annak a sugárzási ellenállásnak a befolyásolásával, melyre a forrást sugároztatjuk. Másképen fogalmazva, tudjuk, hogy a forrás és készülék (tükrök, <0 lencsék, stb.) között létrehozott visszahatás képes a forrás sugárzását befolyásolni és ezért olyan elrendezést használhatunk, hogy a visszahatás növelje a forrásból kisugárzott energiát. Ezen jelensé-45 get a következő módon világíthatjuk meg: Tegyünk fel pl. egv berendezést, mely egy félgömb alakú tükörből és a középpontjában elhelyezett dipólból áll. Jelöljük a gömbtükör felé irányuló sugárzás testszögét Í2-50 val és a többi sugárzás (kiegészítő) testszögét Q'-el Ha a gömbtükör hiányzik, akkor a térerősség (adott távolságra) ezen í! testszögben h, és az íl' testszögben (ugyanakkora távolságra) h'. A dipólból kisugár-P 55 zott összes energia P, melyből — jut az P Á Í2 testszögbe és ^ az O'-be. Ha most gombbá tükröt hozunk kapcsolatba a dipóllal, akkor a tükör mögött, az £2 testszögben nulla lesz a térerősség, az ellenkező oldalon pedig az Q' testszögben a gömb sugarának helyes 60 választása esetén h-J-h' = 2h lesz a tér^ erősség. Az Í2' testszögbe sugárzott energia négyszer akkora lesz, mint az előbb, azaz 2P, minthogy a térerősség megkétszereződött. Az összes kisugárzott energia tehát 65 megkétszereződött a gömbtükör használata folytán. így tehát vagy a dipólban fellépő intenzitás effektív értéke marad változatlan, mikor a gömbtükröt betesszük és akkor a 70 dipólból kisugárzott összes energia növekedett meg, ami egyértelmű a sugárzási ellenállás növekedésével, vagy pedig a dipólban fellépő intenzitás effektív értéke változik, vagyis a; gömbtükör jelenléte 75 megváltoztatja a cső emisszióját és ezt a változást természetesen javunkra1 fordíthatjuk. Itt megjegyezzük, hogy ha gömbtükröt használunk sugárzó szervvel kapcsolatban, úgy a hivatkozott 109235. 1.- 80 számú szabadalmunkban leírt tipusú kisíitőcsővel nyert kísérleti eredmények szerint a sugárzó áramkörben folyó áram változatlan maradt. A fenti megfontolásnál tulajdonképpen 85 elhanyagoltuk az elhajlási jelenségeket, de könnyen igazolható, hogy akkor is ugyanerre az eredményre jutunk, ha az elhajlási jelenségeket figyelembe vesszük. Ahelyett, hogy visszaverő szervekteit 90 használunk, valamely forrásból eredő sugárzás térbeli eloszlásának a befolyásolására, mint pl. az 1., 2. és 3. ábrákon feltüntetett elrendezéseknél, használhatunk e célre lényegileg elektrooptikus rács gya- 95 nánt működő, vezető testeket is. A. 4. ábra ilyiein berendezést tüntet fel. A 4. ábrán vázolt rács rí. n. átvivő tipusú, vagyis valamely sugárnyalább átalakítására szolgáló, pl. széttartó nyalábot pár- 100 huzamossá alakít át, vagy fordítva párhuzamos nyalábot széttartó nyalábbá. Ilyen rácsot könnyen készíthetünk, ha több gyűrűt (15, 16, 17, 18) alkalmas tartószerkezetre, mint amilyen a (19) szerkezet, 105 koncentrikusan erősítünk fel. A gyűrűk (15, 16, 17, 18), vagy a körük által kapcsolt övek méretei úgy választhatók meg, hogy a rácsnak mindkét gyújtópontja véges távolságban legyen, vagy 110 választható úgy is, hogy az egyik gyújtópont végesben, a másik pedig végtelenben legyen. A 4. ábrában vázolt tipusú rács lényegileg gyűjtő lencseként működik, azaz széttartó nyalábot párhuzamossá, 115
