111577. lajstromszámú szabadalom • Irányított nagyfrekvenciájú jelző berendezés

- 5 — mást, míg a dipóllal párhuzamos komponensek összeadódnak és erősítik egymást. A terek eredője a tengely mentén kellő távolságban tehát párhuzamos a dipóllal; 5 meg kell tehát határoznunk ezt az eredőt, figyelembe véve az elhajlási jelenségeket is. Legyen h a tükör valamely eleméről visszaverődő térnek a dipóllal párhuza-10 mos komponense, az elemi résznek a tengelyre merőleges síkra való vetületét pedig jelöljük ds-el. Elanéleti és kísérleti eredmények alapján D távolságban a tér erőssége a következő képlettel határoz-15 ható meg: hds D Megjegyzendő, hogy ez a képlet némileg Huygens elve általános alkalmazásának tekinthető, mely szerint a hullám fe-20 lületének minden pontja újabb hullámokat kibocsátó pontnak tekinthető. Az itt fontolóra vett esethez igen közel áll az a klasszikus eset, mikor pontszerű fényforrást helyezünk el köralakú ernyő 25 elé az ernyő tengelyén és a tengely mentén nagy távolságban kívánjuk meghatározni a fény vektorát. Az előbb megadott képlet erre az esetre is érvényes lesz, amiből látszik, hogy levezetési 30 módja megegyezett a fényelhajlási feladatok szokásos megoldási módjával. A fénytanban is levezethető ezen képlettel egybevágó képlet egy többé-kevéshbé önkényes feltevés segítségével. Igazolható 35 még ez a képlet az energia megmaradásának elve alapján is, ezen igazolási mód azonban azt tételezi fel, hogy a beesési és az elhajlási szög kicsiny, ami a fénytanban helyt is áll. Ilyen esetben a ds elemi 40 részek gyakorlatilag merőlegesnek vehetők a beeső és az elhajlított sugárra. A parabolikus tükör esete általánosabb, a fenti képlet alkalmazásában erre az esetre a ds elemi részek az elhajlított su-45 gárra merőlegesen, a tengely mentén választattak. Parabolikus tükör esetében, legyen /. a hullámhossz és d a tükör átmérője. A parabolikus tükörről kimenő, széttartó 50 sugárnyaláb szóródási szögét a következő képlet fejezi ki fokokban: 140 X Egy dipólnak vagy sugárzó szervnek a sugárzásából, helyesebben ezen sugárzás eloszlásából kiindulva, az elhajlási jelenségek figyelembe vételével a parabolikus tükör olyan méretezését találtuk legelő- 60 nyösebtbnek, ha a gyújtópont környezete a tükör nyílásának a síkjába esik; ilyen esetben a tükörrel elért g nyereséget a következő képlet fejezi ki, ha H-val jelöljük a térerősséget bizonyos távolság- 65-ban a tengely mentén és H'-el az ugyanolyan távolságban csupán a dipól által (vagyis, ha a tükröt elvesszük) létre hozott tér erősségét: _ A—^ S~ H' 2 X További számítással azt találjuk, hogy D kilométer távolságban a maximális térerősség h közelítőleg kifejezve: /P d ;o 15 D X mely képletbe X és d azonos egységekben helyettesítendők be. Ez a képlet figyelem-55 mel van a fellépő elhajlásra. mely képletben P a dipól által összesen 75-kisugárzott energia wattokban, d és X pedig a fentiekkel egyező jelentéssel bírnak és azonos egységekben helyettesítendők be. E képletekből kitűnik, hogy a kellő 80 távolságban mért térerősség fokozására a szóródási szöget minél kisebbre, tehát a tükör átmérőjét minél nagyobbra kell venni. A találmány jellemző sajátsága szerint 85, nyilván más típusú reflektorra is meghatározhatjuk a legkedvezőbb működést, mint csak a dipóllal kapcsolt parabolikus tükörre. (A dipólt helyettesíthetjük a gyújtópontban, vagy annak környezeté- 90 ben elhelyezett kis antennával, vagy bármely más kisugárzó szervei.) Gömbtükör például, a hullámhossznak megfelelő méretekkel, középpontjában, tegyük fel, dipóllal ezen dipól képét önmagára 95. vetíti vissza, ha az elhajlási jelenségek miatt kissé torzítottan is. Ez az elrendezés lehetővé teszi, hogy a dipól sugárzását gyakorlatilag 2x-vel egyenlő testszögbe sűrítsük (ha a gömbtükör közeli- 100 tőleg félgömb alakú). Az előre meghatározott irányban a gömbtükör használata folytán gyakorlatilag megkétszereztük a térerősséget, mert a szimmetrikus irányba sugárzott nagy frekvenciájú rezgési ener- 1q5 giát csaknem teljesen visszatérítjük a kívánt irányba. Az alkalmazandó gömbtükröt akkor választottuk meg helyesen, ha a visszavert sugárnyaláb fázisban egyezik a közvetlenül kisugárzott nyaláb- 110 bal. A visszaverődés jelensége ~ szögű