111513. lajstromszámú szabadalom • Munkafolyamat tüzelőanyafecskendezéssel dolgozó hőerőgépekhez
A (V) térfogatú munkahengernek egy (v) térfogatú kishenger van eléje kapcsolva, melyben az égés történik. A 2. ábra ideális diagrammot mutat, mely feltételezi, 5 hogy a két receiver, melyekbe a levegő, illetőleg az égéstermékek időnként elhelyezést kapnak, oly; nagy térfogatúak, hogy azon nyomásingadozás, melyet egy löketnek megfelelő mennyiség betáplálása 10 vagy kibocsájtása ott létrehoz, elhanyagolható. A munkahenger, melynek diagrammját a 3. ábra mutatja, a következően dolgozik: 1. Első löket: Levegő beszívása a hent5 gerbe (F—G vonal). 2. Második löket: A beszívott levegő áttolása a receiverbe. [G—P vonal a kompresszió a (pz ) receivernyomásig, a P—J az áttolás a receiverbe.] 20 3. Harmadik löket: A munkahengernek a kishenger kipüfögő gázaival való töltése, melynek időszakosan egy receiverben voltak, melyben szintén (pz) a nyomás (J—K vonal). Még ugyanezen löket-25 ben történik az égéstermékeknek a munkahengerben való expanziója is (K—0 vonal). 4. Negyedik löket: Égéstermékek kipiifögése (G—F vonal). 30 A kishenger diagrammja a 4. ábrán a következőket mutatja: 1. Első löket: Levegőbeömlés (pz ) nyomáson a kishengerbe a receiverből (J—K vonal). 35 2. Második löket: A levegő visszatolása a receiverbe (K—P vonal) és ezt követőleg kompresszió (P—M vonal). 3. Harmadik löket: Tüzelőanyag befecskendezése és elégetése (M—N vonal) és azt 40 követőleg expanzió (N—K vonal). 4. Negyedik löket: Égéstermékek áttolása receiverbe (K—J vonal). A 4. ábra mutatja, hogy a kishengerben az égés egy olyan (vj lökethosszon tör-45 ténik, mely alig kisebb, mint az egész (v) löket. Ha az 1. ábrát, mely egyhengeres motor diagrammját mutatja, a 2—4. ábrákkal összehasonlítjuk, azt látjuk, hogy míg az 50 1. ábrában az égésre rendelkezésre álló (vj lökethossz csak egy törtrésze, mondjuk tizede az egész löketnek, addig a 4. ábrában ez a löket alig kisebb, mint a kishenger egész lökete, tehát lényegesen na-55 gyobb része a löketnek. A dugatítyúút, mely az égés számária rendelkezésre áll, a találmány szerinti kishenger alkalmazásával, tehát az égési idő rövidítése nélkül, a térfogatoknak (V/v) arányában megnöveltetett. 60 A kishenger térfogatának csökkentésével tehát megnöveljük a forgattyúnak azt az elfordulási szögét, mely az égésnek megfelel és pedig egészen ő = 180°-ig, mikor is v = vi. 65 Míg a 2—4. ábrák végtelen nagy receiverekre mutatják a diagrammokat, addig az 5—7. ábrák véges térfogatú receiverekre vannak megszerkesztve. A légreceiver térfogata (Vz i), mig az égéstér- 70 mékekhez való reeeiveré (Vz 2 ). Egyszerűség okáért a kettő egyforma nagyra van véve. A receiverekben a nyomás attól függ, hogy mekkora a (v/V) és a (vz /V) arány, 75 valamint, hogy mekkora a (Yl) töltés a üin nkahengerben. Az eddigi példáknál (VI) — (v)-re van választva. A 8—10. ábrákban arra az esetre vannak 80 a diagrammok megrajzolva, ha (VI) nagyobb, mint (v). Itt egyúttal a (pz i) és ' (Pzs) nyomások úgy vannak megválasztva, hogy a kishenger töltésekor ne következzék be levegővisszatolás. A re- 85 ceiverek térfogata ezekben az ábrákban igen nagynak (végtelennek) van véve. A munkahenger (10. ábra) a következőképen dolgozik: 1. Első löket: Levegőbeszívás (F—(1 90 vonal). 2. Második löket: Kompresszió a G—P vonalon és áttolás a receiverbe (p2 i) nyomáson (P—J vonal). 3. Harmadik löket: Égéstermékek beöm. 95 lése az ezeket tartalmazó receiverből (J1—• Pl vonal) (pz 2 ) nyomáson és expanzió a Pl—O vonalon. 4. Negyedik löket: Kipüfögés (O—G—F vonalon). 100 A kishenger a 9. ábra szerint a következőképen dolgozik: 1. Első löket: Töltés levegővel (pz i) nyomáson a légreceiverből (J—P vonal). 2. Második löket: Kompresszió a P—M" 105 vonalon. 3. Harmadik löket: Égés és az égéstermékek expanziója (M—N—K). 4. Negyedik löket: Az égéstermékek kitolása az ezeket tartalmazó receiverbe 110 íK—K—J1 vonalon). Ez a diagramm egy (L"x ) negatív munkaterületet tartalmaz, melyet azonban a munkahenger megfelelő része nagyjából kiegyenlít. 115
