111504. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémeknek közvetlen alakítására

_ 14 _ következő második (233) relé számára, előre megállapított értéket túl nem lépi és azután nyugalomban marad mindaddig, míg a (193) hengerműmotorlioz folyó ö áram vagy ismét a (231) relé számára előre meghatározott érték alá nem csök.'..');. mely esetben a körfolyam megismétlődik, vagy pedig a (234) relé számára előre megállapított érték fölé nem emel-10 ksdik, mely esetben a (201) vezérlőmotor ellenkező irányban hajtatik, mindaddig, ínig a hengerműhöz folyó áram értéke a (232) közbenső relé számára előre megállapított érték alá nem csökken. Erre a 15 vezérlőmotor ismét nyugalomban marad mindaddig, míg a (193) hengerműmotor-Loz folyó áram a (234) relé számára előre megállapított érték fölé nem emelkedik. Ez esetben a vezérlő motor ismét ellen-20 kező irányba hajtatik, vagy pedig, ha ismét a (231) relé számára előre megállapított érték alá csökken, úgy a (201) vezérlőmotor ismét előreirányban hajtatik. A normális feltételektől való túlságos 25 eltérés esetén a (230)' és (235) relék jönnek működésbe, a (201) vezérlőmotor liorp;:

;nyáramkörébeii az ellenállásokat rövirlrezárják, a (201) vezérlőmotor sebességét növelik és a normális állapotokhoz 30 VÍÍIÓ visszatérést gyorsítják. Hangsúlyoztuk, hogy a hengermű hajtásához szükséges vonóerő a megmerevedési foktól függ a hengerek közötti távolság arányában és hogy a (193) henger-35 műmotor szükségelte áram természetszerűleg attól a vonóerőtől függ, amelyet a hengermű megkíván. Ez oknál fogva n 098) fővezetékben az áram, amely a (230, 233, 232, 233, 234) és (235) relékre adott 40 fémnél és a hengereknek adott távolságánál s ennek megfelelően adott kalibernél hat, a fém megmerevedési fokától Jiigg és ez önműködőlég változatlanul tartható a (201) vezérlőmotornak egy 45 vagy több berendezéshez való puszta hozzákapcsolásával, amelyek a megmerevít! ésf okot meghatározó, íöntemlített tényezők egyikét, vagy azok közül többet szabályoznak. 50 így például a. (201) vezérlőmotort megfelelő áttétellel az (50) kemencéhez kapcsolhatjuk, hogy a fémnek az (50) kemencéből a (62) vályúba való folyását szabályozzuk, vagy pedig a (201) vezérlőmotort 55 a (112) szelephez kapcsolhatjuk, hogy a hűtővíznek a hengerekhez való liozzái'olyását szabályozzuk. Azonban bármelyik berendezést használjuk is, a 19. ábra szerinti vezérlés, amely a fémnek a természetéhez és a hengerek közötti nyí- 60 lás szélességéhez van alkalmazva, mindig önműködőlég szabályozza ama tényezők egyikét, vagy közülük többet, amelyek a szilárdulási fokot határozzák meg, hogy a hengerműből kilépő összefüggő szalag 65 tulajdonsága önműködőlég változatlanul tartassák. A rajzon a feltüntetett berendezést oly munkamenethez írtuk le, amelynél a megmer evedét!! fok tetemesein nagyobb, 70 mint a hengerek közti nyílás, ligy hogy hengerelt szalag keletkezik; a berendezést azonban nagyrészt az esetben is használhatjuk, ha a megme re védési fok csak kevéssel nagyobb, mint a hengerek 75 közötti nyílás szélessége, amikor is a szalagot egyszerűen alakítjuk. Ha azonban a hengerművet úgy tartjuk üzemben, hogy hengerelt szalag keletkezik, e szalag sokszorosan felülmúlja 8

q a. vele vegyileg egyenértékű oly szalagot, amelynél a megmerevedés a mechanikai megmunkálást a szokásos idővel, vagy egy hőmérsékleti időközzel megelőzte. E tények érthető magyarázata, abban van, §5 hogy" valamely megömlesztett fém megmerevedésének pillanatában a kristályos szerkezet növekedésének foka, — az egyes atomok vagy atomcsoportok kapcsolási viszonyainak „term"-jeiben kifejezve, — 90 a kilépésnél maximális, azonban, nagyon gyorsan csökken. Ez iigy az időre, mint pedig a hőmérsékletre vonatkozhatik, vagy más szóval a kristályos mikrószerkezet növekedésének foka mind a hő- 95 mérsékletnek, mind pedig az időnek a íiigg vénye. A_ leírt eljárásnak mechanikai disztorzió a következménye, amely a szemcsenagyságra oly időben és oly liőmérsékle- 100 leken hat, amelyek a megmerevedés pillanatában levőket sokkal inkább megközelítik, mint más eljárásoknál. Ha továbbá a megmerevedés a két henger közötti távolságot áthidalja (mint azt a 2. ábrán 105 y-náí jeleztük) és a lémnek minden részét hirtelen mechanikai deformálásnak vetjük alá, a defovmálás kezdete nemcsak a mechanikai igénybevételeket felvevő képesség első bekövetkeztével esik 110 össze, hanem ebben az esetben oly anyagtestre hat, amelynek hőmérséklete meredeken csökken a középről minden külső felület irányában. A forróbb, gyengébb középső részek, amelyek legkevésbbé 115 hozzáférhetők a későbbi meleg vagy hideg hengerlés útján való mechanikai deformálásnak, az egész hengerlési íolya-