111504. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémeknek közvetlen alakítására

— 15 — mat alatt a mechanikai deformációnak nagyob részét szenvedik el és ezt követő­leg már oly hőmérsékleti esés, amely a kezdetit megközelítené, többé el nem ér-5 hető. Akár helytálló ez a fentebibi elmélet, akár nem, tény, hogy a munkaanyagnak, amelyet, a leírt módon állítottunk elő, olyan a nyúlása és a homogenitása, mely 10 a melegen vagy hidegen hengerelt egyen­értékű fémet messze felülmúlja és pedig oly mérvben, amely az alkalmazási terii­let lényeges bővítését teszi lehetővé. így például sárgaréz, amelyet a leírt eljárás­(5 sal állítunk elő, oly húzóműveileitekuek vethető alá, amelyek sokkal nehezebbek, mint amennyire az eddigelé lehetséges volt ós a húzás után sokkal nagyobb mérvű szaikadásimentességet és aokkal 20 jobb felületi szerkezetet mutat. Az ötvözeteknek a találmány szerinti módon való kezelésénél, melvekéi; hőkeze­léssel edz hetünk és temperálhatunk, a sza­lasraak kezdeti alakítása koaben a külső 25 felületeket az anyag egy vagy több átala­kulási pontja alá liűthetjük. Ez vonatko­zik az egyidejű megmerevedésre, a hd­inérsékletátvitelre és a mechanikai defor­málásra, amelyek egyetlen egy pilla-30 natnyi műveletben éretnek el, amihez eddig legalább két művelet volt szüksé­ges. Azonban kívül a végtermék mikro­szcrkezetének javítása és szimmetriájá­nak javulása észlelhető, amelyek a végter-35 íűéket lényegesen megjavítják és ez na­gyobb haladást jelent, mint eddigi műve­leteik elhagyása. Szabadalmi igények: 1. Eljárás folyós fémnek fekvő tílrende-40 zésű, forgó és hűtött hengerek közötti közvetlen alakítására, azzal jellemezve, hogy a következő tényezőket,: a, hengerek forgási sebességét, ill. a folyós fám és a hengerek közötti érintkezés időtiaírta-45 mát, vagy a kettőjük közötti érintke­zési felület nagyságát, továbbá a hozzá­vezetett fém hőmérsékletét és a henge­rek hűtésének fokát úgy szabjuk meg egymáshoz képest, hogy a hengerek kö-50 zötti nyílás fölött minden henger felü­letén megmerevedő kéreg képződik oly módon, hogy annak vastagsága az érintkezési helytől a két kéregnek a hengerek közötti nyílásnál valló egyesí­£5 téséig fokozatosan növekszik és pedig minden kéregnek oly vastagságáig, amely valamivel nagyobb, mint a hen­gerek közötti rés fél szélessége és hogy a kéreghordozók és maga a kéreg ugyanazzal, vagy közel ugyanazzal a 60 sebességgel mozognak a hengerek kö­zötti nyílásig és azon keresztül. 2. Az 1. igényben védett eljárás fogana­tosítás! módja, azzal jellemezve, hogy a tényezőket úgy határozzuk meg egy- 65 máshoz képest, hogy a keletkező kér­geik mindegyike lényegesen vastagaibb, mint a hengerek közötti nyílás fél szé­lessége, úgy hogy m anyag a hengerek közötti nyíláson való keresztülhaladás 70 közben nyujttatik és tömöríttetik. 3. Az 1. és 2. igényiben védett e'ljárás fo­ganatos! tás-i módja, .azzal jelletmiezve, hogy a hozzáfolyó, folyós ós a fürdőben megduzzasztott fémet elkülönítjük attól 75 a tértől, amelyben a kérgek keletkez­nék. 4. Az 1—3. igényekben védett eljárás fo­ganatosítáisi módja, azzal jellemezve, hogy a válaszfalak alkotta tölcsértér- 80 ben a folyós fém fürdőjének szintjét a hengieirfelüleittel érintkezésiben levő fém szintjénél magasabban tartjuk : akként, hogy a folyós fém hozzáfollyá­sát úgy szabjuk meg, hogy a hengerek 85 közti nyíláson át folytatólagosan elve­zetett, a szalagképzésre való fémtömeg figyelembevételével a választófalak és hiemgerfdülefcek között közlekedő csö­vek módjára felszálló fém nem emel- 90 kedik a tölcsérben létesített fürdő szintjének a magasságáig. 5. Az 1—4. igényekben védett eljárás fo- • ganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a hengerek hosszirányában te- 95 kintve azoík középső részét erőselbben hűtjük, .mint a széleket. fi.' Az 1—5. igényekben védett eljárás fo­ganatost tási módja, azzal jellemezve, hogy a megmerevedés fokát úgy sziabá- 100 lyozzuk, hogy a gyorsabb lehűlésnek kitett keresztmetszeti részeknek (pl. a két hiengerszé'lniek) hőtartalma nagyobb, mint a többi (pl. középső) részek hő­tartalma. 105 7. A 6, igényben védett eljárás foganato­sítási módja, azzal jellemezve, hogy a folyós fémet nagyobb mérvben vezet­jük a henger szélekhez, mint a közép­hez. * 110 S. A 6. igényben védett eljárás foganato­sí-tási módja, azzal jellemezve, hogy a keresztmetszetet a széleken nagyobbra választjuk, mint a középen. 9. Az 1—S. igényeikben védett eljárás a.1- 115 kalmazási módja átalakulási pontokkal bíró fémeknél vagy ötvözeteknél, azzal

Next

/
Oldalképek
Tartalom