111479. lajstromszámú szabadalom • Sebességváltószerkezet
utóbbi esetben a (36) emelőkar agyrésze az elmozdulás kezdetén a (34) tengelyen levő csigavezeték folytán tengelyirányba eltolódik s a (35) fogaskerékkel kapcso-5 latba jön. A (36) emelőkar nyílirányii kilendítóse telhát forgásba hozza a (35) ós (30) fogaskerekeket, ez utóbbi az elfordulás' első szakaszában a (29) csiga révén a (C) ten-10 gelyt kitolja, a forgás második szakaszában pedig elforgatja a következő kapcsolási helyzetig: azután a (28) rugó visszaviszi a (B) kerékmüvet, miközben, kerekei — most már változott sorrendben; — 15 újból kapcsolódnak a (8, 9) tengelyekkel, ezalatt pedig a (30, 35) fogaskerekek v.iszszafelé forognak, amikor a (36) kar ugyancsak rugóhatásra visszalendül. A (36) kar útját is célszerűen ütközők haííO tárolják. Az 5. ábrán a sebességváltóműnek egy oly változatát mutatjuk be, amelynél a váltókcrékmű csak két (11, 12), lánckerékből áll, melyek hasonló módon, mint a 25 törzsszabadalom 8. ábrabeli elrendezésénél, közvetlenül a (37) járókeróktengely végére és egy a (13) tartóban ágyazott második tengely végére tűzhetők fel. Ez utóbbi tengelyen felékelt (7) lánckerék 30 pedig a járókerék tengelyén lazán ágyazott (38) lánckerékkel áll állandó kapcsolatban. Ugyancsak a (37) járókeróktengely hordja a (39) lánckereket, amely a (40) hüvelyen ékvezetéken eltolható. Ez 35 utóbbi hüvely is lazán és elcsúsztathatóan van ágyazva a (37) járókeréktengelyen és két vége karmos kapcsolóként van kiképezve, ezzel szemben pedig egyrészt a járókerék agyán, másrészt pedig 40 a (38) kerék agyán kapcsolókarmok vannak, úgy hogy a (40) hüvely vagy az egyikkel, vagy a másikkal hozható kapcsolatba. A (39) lánckereket a (41) lánc közvetlenül a (2) pedálkerékkel kapcsolja 45 össze, úgy hogy a (39) lánckerék közvetlenül veszi át a hajtóerőt a (2) pedálkerékről és azt, a (40) hüvely helyzete szerint, vagy közvetlenül a járókerékre vagy pedig a (38) lánckerékre viszi át. 50 Ez utóbbi esetben a (38) kerék a vele kapcsolatos (7) lánckereket hajtja, amely forgását a (12, 11) kerékműre viszi át. az utóbbi kerék pedig a (37) járókeréktengellyel közli forgását. 55 A (40) hüvely eltolás s at cL kétkarú (42) emelő végzi, mely a (43) fix pont körül lenghet. Felső villás karja (44) csapos gyűrűvel kapcsolódik a (40) hüvellyel, míg a másik karja a váltókerékmű (C) tengelyének végével van összekötve, úgy 60 hogy a (42) emelő e tengely mozgásait követi. Ha tehát a (B) kerékmű nyugalmi helyzetben van. akkor a (C) tengely jobbra eltolt szélső helyzetét foglalja el és ennélfogva a (42) emelő a (40) hüvelyt 65 a (38) lánckerékkel tartja kapcsolatban. Ennélfogva a (39) kerék, a (B) kerékmű helyzete szerint lassított, vagy gyorsított áttétellel fogja a járókereket hajtani. Ha ellenben a (36) emelőkar kilendítésével a 70 (B) kerékművet kitoljuk, akkor a (C) tengely a (42) emelőkart is átlendíti és a (40) hüvelyt ellenkező értelemben csúsztatja el, amikor a hüvely jobboldalán levő karmok kapcsolódnak s ezzel a (39) 75 lánckerék közvetlen kapcsolatba jön a járókerékkel. Ennélfogva a (2) pedálkerék (41) lánca közvetlen hajtja a járókereket, ami a normális úton való közlekedéshez legkívánatosabb. 80 Ez esetben a (B) váltómű, a működtető szerkezet közbenső rögzítésével, kitolt helyzetben tartható, vagy pedig, ha viszszabocsátjuk, az üresen fog járni. Ellenben emelkedő, vagy homokos úton 85 a lassító áttételt, ha pedig sima úton nagyobb sebességgel akarunk menni, a gyorsító áttételt kapcsoljuk be. l: gy az 1. és 2., mint az 5. ábrabeli sebességváltó szerkezet a (36) kar kilendítésé- 90 vei működtethető, ami akár közvetlenül, aiKar alkalmas rudazat segélyével érhető el. Legcélszerűbb, ha az átkapcsolás a kormányról a kerékpározó . kezeügyébe eső 95 emeltyűvel végezhető. De itt az a nehézség merült fel, hogy a mozgásátvitelt a kormányrúd mozgásától függetlenné Uvllett tenni. Ezt úgy oldottuk meg, hogy a mozgást egy kormányrudoii elcsúsztatható io*hiively és ezen forgathatóan ágyazott gyűrű közvetítésével visszük át ai továbbító rudazatra. A 6. ábrán olyan megoldás vázlatát látjuk, amely a kerékpárra felszerelt 5. ábra- io5Í béli sebességváltóhoz vaui alkalmazva s t amelynél a működtető szerkezet, nemcsak j a sebességváltót, hanem a hátsó kerékféket is működésbe tudja hozni. Evégből, mint látható, a mozgást áttevő no rudazat nem közvetlenül a sebességváltóhoz visz, hanem ebbe a fékkar is bele van iktatva és a kormányon — mint a 7. ábrabeli előlnézet is mutatja — két (45) és (46) emeltyű van felszerelve, amelyek egyike a 1151 kormányrudon elcsúsztatható (47) hüvelyt ' felfelé, másika pedig lefelé mozgatja. Az .
