111469. lajstromszámú szabadalom • Nagyfeszültségű kisütőedény

Meg-jelent 1935. évi január lió 15-én. MAGYAK KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 111469. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Nagyfeszültségű kisütőedény. C. H. F. Müller Aktieag-esellschaft cég-Hamburg'-Fuhlsbüttel. A bejelentés napja 1933. évi április hó 11-ike. Németországi elsőbbsége 1932. évi janius hó 27-ike. Nagyfeszültségeikhez valló kisüitőcsövek­ben, amilyeneket a r öntgen techn i ká.b an használnak, igyiakran mutatkozik az a hátrány, hogy a fiaion elektromos tölté-5 sek halmozódnak fel, melyek néha e fal elpusztulására vezetnek. A jelzett hátrány elhárítására többféle megoldás 'ismere­te®. Ezek közül a legfontosabb ernyőiknek a kisülési pálya körül való elrendezése 10 és ekvipoltenoiális rész létesítése a kisü­lési pályát körülvevő falban. Az utóbbi megoldás röntgencsövek előnyös szerke­ketéhez vezetett, mely a csőfal hengeres alakítását engedi meg és lehetővé teszi, hogy az elektródák közötti felszültséget a két csőfél között egyenletesen osszuk el. Ha a csöveket igen nagy (100 kV és ennél nagyobb) ifeszülltiségekkel tartjuk üzemben, akikor még az ismeretes meg-2o oldások alkalmazásánál is a tulajdon­képeni kisülési pályáikból kilépő, elektro­mosan töltött rócsecskék káros hatása isimét érvényesül. Az ernyőkön képződő töltések a esőiben szakra jelenségeket okoz-25 nak, melyek a haitásit csorbíthatják vaigy a csövet használhiatlanná tehetik. Féme­sen határolt ikisnitőteires röntgencsövek­nél az ilyen nagy feszültségeik alfcalma­zásámál a töltéseik folytonos felcsapódása 30 folytán a fal ekvipotenciális része, ha ál­landó potenciálon tartjuk, megengedhet­len módon felhevül vaigy padiig, ha szi gá­toltén marad, oly potenciált vesz fel, melynél a helyes feszültségeloszlás ve-35 szendőíbe megy. Ismeretesek oly sajátos rendszabályok is, melyek a legutóbb megnevezett csőfáj­táknál mutatkozó, a nagy feszültség okozta hátrányok kiküszöbölését célozzák. Ezek megoldják ugyan azt a feladatot, 40 hogy a falifeltöltéseik hátrányos befolyá­sát megakadályozzák vagy korlátozzák, de nem akadály ózzák meg az ilyen tölté­siek fellépését. A találmány a fenti hátrányt is alápo- 45 san kiküszöböli, úgy, hogy zavaró elek­tromos töltéseknek a falon vagy a védő­ernyőn való képződését egyáltalában el­hárítja. A találmány amnák a ténynek felismerésén alapul, hogy az említett fel- 50 töltések mindenekelőtt a cső pozitív elek­tródájától kidiffundáló szekunder elektro­nokra vezet endők vissza. Ezek az elektro­nok a hatásos anódafelületeit olyan nagy sebesiségigel haigyják el, mely közel azonos 55 azzal a sebességgel, mellyel a negativ elektródáiból emittáló elektronok az anó­dán felcsapódnak; ezek azomban primer­elektronokkal ellentétben, nincsenek foku­sziolvia ós így az anóda mellső felületéihez 60 viszonyítva, a legkülönbözőbb irányokban kezdhetik meg útjukat. Kezdeti sebessé­gük nem elegendő arr,a, hogy a negativ katódát elérjék, hanem az elektromos mező hatására eltérítődnek, az elektródá- 65 kait körülvevő téribe repülnek kisülési téír falán végződő pályát követnek. A találmány nagyfeszültségű kisütő­edény irányított elektronnyalábbal,- ki­váltkiéipen röntgencső, amelynél a poten- 70 ciálesés tere két, előnyösen párhuzamos felület között fekszik, melyek közül az anódios a ikatódasugárnyiaiábtól oldalt annyira terjed, hogy azt a katódsugaraik -nak ;az anódán való M'csapódási területé- 75 bői kidiffundáló sziekumdereleiktronok leg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom