111469. lajstromszámú szabadalom • Nagyfeszültségű kisütőedény

hosszabb pályái még metszik. Kitűnt ugyanis, hogy a szekuindierelektronok pályái az anódaíelüietből kiinduló elektromos mező befolyására visszahajlítódnak 5 ós végül isméi az anódaíelületre térnek vissza, hacsak az anódaif elül etet elég nagyra készítjük. Fémernyők, melyek az anóda mellső részét serlegszerűjen veszik körül vagy tol-10 datok, melyek a katódsugárnyaláb egy részét körülveszik, már ismeretesek. Az anódafelületmek a. találmány szerinti oldalirányú meghosszabbításával más elvet alkalmazunk és új szerkezetet létesítünk. 15 Azelőtt oly röntgencsöveket szerkesztettek, melyeknél az izzódrót fémedénybe mélyen vissza volt IniztVia, szorosan az anóda. mellett elrendezett diaira, gin a pedig az elektronokat kis ütközőfelüleitre 20 szorította össze. Ámbár ily csövek elektródái között a távolság némelykor kisebb volt a mai csöveknél szokásos távolságoknál, ez a megoldás a találmány szerinti feltételt nem elégítette ki, a,mi már 25 abból is kitűnik, hogy ép e csöveknél ajánlották az elektronoknak a falon való felcsapódását megakadályozó eszközök alkálmiaziását. Ajánlották továbbá az elektromos mező 30 erősítését az lanódán, hogy gáztöltéses, izzókatódáseisövefcben a szektrn derelektroriioik által való ionizálós veszélyét megakadályozzák. Ezzel kapcsolatban arra gondaltiak, hogy az .anódát elhagyó elek-35 tronokat erőteljes mező kényszerítse arra, hogy az anódára visszatérjenek, még mielőtt alkatúink lett volnia. hogy lökésionizációit idézzenek elő. Ez, a rendszabály azonban, bár alapgondolata helyes, nem 40 elegendő arra, hogy a szekundereiektrónoknak az anódfélületre való visszatérését minden esetben, eredményezze. Csakis elegen dő na gy anóda felület célravezető, mert, ha az anóda túlcsiekély terjedelmű, 45 az elektromos mező, bármily erős legyen is, a kivánt eredményre nem vezethet. Ha a potenciálesésteret sík párhuzamos felületek fogják közre, a fenti feltétel teljesül, ha az anódás felület a katódsugár-50 nyalábtól oldalt a. két felület kölcsönös távolságának legalább kétszeresére terjedő szélességű és a katódás felület eme teljes szélességben vele szemben, fekszik. Minél nagyobb az elekródák közé kapcsolt c5 feszültség, annál nagyobbnak kell az említett kölcsönös távolságuknak lennie, hogy megakadályozza az elektromos mező úgynevezett au>tóetektironoka,t tegyen a negativ elektróda hideg részeiből szabaddá, melyek a cső működését, zavarjáik. 60 Az 1.. 2. és 3. ábrák kapósán a találmány alapelvét fogjuk részlete sebben ismertetni. A 4. és 5. ábrák a (találmányszer int szerkesztett röntgencső foganatosítási példájáit (mutatják párhuzamos, 65 sík .felületekkel. A 6. ábra á találmány szerin ti egyenirányító,cső foganatosítási példáját mutatja. Az 1. ábra szerint (1) a,z, anódás felület, (2) a katódás felület, ezek között van 70 a. potenciáleséstér. Az éílielktrounos mező ebben a térben a kat ódáiból emittált elektronokat az anódára, ,hajt ja. Az elektronok ütközésétől felhevített anódából könnyein váltóidnak ki sziekunderelektro- 75 nolc, 'melyek az (1) felületből oly kezd:M i sebességgel repülnek ki, mely általánosan ismert fizikai törvények szeriint a felcsapódó elektronok sebességénél nagyobb nem lehet. Egy szekunder- 80 elektron, mely éppen a (2) katóda irányában repül ki, eljuthat közel a katódáig ós azután az anódára esik vissza. Egy sízekuindiérelektrion, mely rézsútos irányban lép ki, pl. a (3) nyíl irányában, 85 ívalakú (4) pályát ír le, melly az anóda és a katóda között a kü'litérbe fut. Ezek idézik elő a rettegett falitöltéaekiet. A 2. ábra vázlatosan mutatja, hogy lehet, főkép oly csöveknél, melyekben sík 90 anóda felülettél sík katódafelület párhuzamosan fekszik szemben, a szekunderelektronoík pályáit a potenciáleséstérben az elektrodck kö>zé ibeziáirni. Kődobásoknál tudvalevőleg a legnagyobb távolságot 95 akikor érjük el, ha az eleváció 45°. Az eldobott kő pályáját meghatározó nehézségi erőimezővel lehet az elektronokat vezérlő elektromos, mezőt összehasonlítani. Homogén mezőiben azok a. elektronok 100 jutnak a legmesszebbre, melyek az anódfelületből 45° szög alatt lépnek ki. A katódlafélüiletteil párhuzamosan. szemben fekvő sík anódafelületnél a legnagyobb hatótávolság annak a távolságnak két- 105 szereise lesz, amelyre a poteneiálesés az elektródáik' között kitérjed. Ha már most az eltektronok ütköző területe, rönteencsőnól, tehát az égési folt (a) sugarú kör, akkor a szekund ereilektro 11 ok legfel- 110 jebb az elektróda oly pontját érhetik el. mely >e kör középpontjától a 2ib+itájvolságnyira van, ha (b) az elektródák közötti távolság. Az ezt a határköirt elérő elek-