111399. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tőzeg brikettezésére

Megjelent 1935. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG szabadalmi leírás 111399. SZÁM. — H/a. OSZTÁLY. Eljárás tőzeg brikettezésére. Nagy Lajos vállalkozó, Diósy Ödön Sándor m. kir. kormányfőtanácsos, Budaházy Zoltán magánzó mindhárman Budapesten. A bejelentés napja 1933. évi október hó 23-ika. Tőzegbrikettező eljárások már ismeretesek. Az ezekkel az eljárásokkal előállított tőzegbrikettek azonban nagy víz- és hamutartalmuk miatt alacsony fűtőérté-5 kűek, nedvszívók és ezért raktározás alatt szétesnek, az alkalmazott kötőanyag (rendszerint szurok) miatt drágák, mimellett keménységük, szívósságuk és szerkezetüknek tömörsége is sok kívánni valót hagy 0 hátra. A találmány szerinti eljárás oly tőzegbrikettek előállítását célozza, melyeknek fűtőértéke nagy, melyek raktározás alatt nem esnek szét és melyek kívülről bevitt 5 külön kötőanyagot nem tartalmaznak, miért is aránylag olcsók, keménységük, szívósságuk, szerkezeti tömörségük pedig a kőszénével vetekedik. Ezt a célt a találmány szerint annak a 0 kettős rendszabálynak alkalmazásával érjük el, hogy a kellőkép előkészített, azaz a 80—90o/o víztartalomról 20—25<y0

víztartalomra csökkentett és az elégethetetlen anyagoktól megtisztított tőzeget egyrészt 5 kolloid struktúrájától megfosztjuk, másrészt kötőanyagként a tőzegből magából feltárt kátrányt használjuk fel. A kolloid struktura elvesztése következtében egyrészt a víztartalom 20—25%-ról ) gyakorlatilag nullára csökken, másrészt a struktura amorf lesz és így a kész brikett raktározás alatt nem vesz fel vizet, azaz nem duzzad meg, ennélfogva nem esik szét. A hamutartalmat az előkészítés foj lyamán az elégethetetlen anyagoktól való igen alapos megtisztítással, nevezetesen rostokra bontással és kirostálással, illetve szeleléssel csökkentjük. A hamutartalom csökkentése, illetve a hamut szolgáltató anyagoknak az eltávolítása rendkívül fontos a 40 fűtőérték növelése céljából, mert a nagy hamutartalmú brikett fűtőértéke rendkívül alacsony, továbbá, mert a nagy hamutartalmú brikett a tűzre dobva, annak következtében, hogy benne levő vegyületek 45 (pl. gipsz) kristályvizét robbanásszerűen elvesztik, szétrobban. Az előállítást, illetve a kész brikettet pedig olcsóbbá teszi az, hogy külön kötőanyagra nincs szükség, mivel magában a tőzegben levő kátrányt 50 használjuk fel. A kolloid struktura szétroncsolását, valamint a tőzegben levő kátránynak a tőzegből való feltárását hőbehatással foganatosítjuk. A hőbehatás határai a kol- 55 lóid struktura szétroncsolására 100—250°, a tőzegben levő kátrány feltárására pedig a kátrány kiválási hőmérséklete és felbomlási hőmérséklete; e hőmérsékletkörzet rendszerint 250—500°, azonban nagyobb 60 gőznyomáson a kátránykiválás magasabb hőmérsékleten kezdődik. Az eljárást .példaképpen úgy foganatosítjuk, hogy az igen nagy (80—900/0) víztartalmú tőzeget mindenekelőtt is kellő- 65 képpen előkészítjük, azaz nedvességtartalmát pl . levegőn való szárítással 80— 90%-ról 20—25o/o-ra csökkentjük és abból a nem éghető anyagokat tépéssel és rostálással, illetve szeleléssel eltávolítjuk. Áz 70 jlymódon előkészített tőzeget 100—250°-ra való felhevítéssel kolloid struktúrájától