111399. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tőzeg brikettezésére

— 2 — ^megfosztjuk, mikor is az amorffá válik, a víztartalma pedig gyakorlatilag nulla lesz. Ezután a tőzeget zárt térben a kát­rány kiválási hőmérséklete és l'elbomlási 5 hőmérséklete közötti, előnyösen 3(50" kö­rüli hőmérsékletre hevítjük és pedig vagy közvetlen tüzeléssel vagy valamely gáz­alakú vagy folyékony közeg révén. E he­vítéskor egyrészt a tőzegben vegyileg kö-10 tött víz egy része a tőzegből eltávozik, másrészt a kátrány gőzalakban kiválik. A kivált kátránygőzöket, a tőzegnek ezen fel­hevítéssel egyidejűleg való vagy azt követő sajtolásánál a tőzegbe belesajtoljuk és ez 15 a kátrány képezi a tőzegszemcséket össze­tartó kötőanyagot. A sajtolási kb. 380— 500 atm. nyomáson foganatosítjuk. A 250— 500°-ra való hevítést és a sajtolási vagy ugyanazon egy térben vagy két egymással 20 közlekedő térben végezzük. Sajtolás után a kész briketteket magától lehűlni hagyjuk. A rajz a találmány szerinti eljárás fo­ganatosítására való berendezésnek három példaképpeni kivitelét mutatja vázla-25 tosan. Az 1. ábrán feltüntetett kivilelnél a kellő­képpen előkészített tőzeget az (1) hevítő­ben 100—250°-ra hevítjük, miáltal a tőzeg víztartalma 20—25o/0 -ról gyakorlatilag nul-S0 Iára csökken és kolloid struktúráját el­veszti. Az amorf strukturájú tőzeget ez­iitán a (2) sajtóba (pl. Exler-sajtó) ve­zetjük, amelyben azt közvetlen tüzelés­sel 250—500°-ra, előnyösen 360° körüli hő-35 mérsékletre hevítjük, miáltal a tőzegből a kátrány kiválik, ni elvei a tőzegbe, annak briketté sajtolásával együtt, belesajtolunk. A saj tolást 380—500 atm. nyomáson foga­natosítjuk. A (3) közvetlen tüzelés el-40 távozó füstgázait az (1) hevítő hevítésére használjuk fel, mely célra ulóbbinaK (4) kellős köpenye van. A szabályozásra az (5) csappantyú szolgál. A 2. ábrán feltüntetett kivilel az 1. ábrán 45 feltüntetettől abban tér el, hogy az amorf tőzegnek a (2) sajtóban való hevítése nem közvetlen tüzeléssel, hanem valamely gáz­alakú vagy folyékony közeggel, pl. túlheví­tett gőzzel történik, amely a (2) sajtó ket-50 tősfalú (3) köpenyén áramlik keresztül, illetve abban kering. Az eltávozó folyé­kony vagy gázalakú közeget ezután az (1) hevítő hevítésére hasznosítjuk, mely célból utóbbit (4) csőkígyó veszi körül. 55 A szabályozásra az (5) szelepet használ­juk. A 3. ábrán feltüntetett kivilel az 1. és 2. ábrán feltüntetettől abban tér el, hogy az amorf tőzegnek 250—500°-ra való felbővíté­sét nem a (2) sajtóban magában, hanem 6( a sajtó előtt elrendezett (l1 ) hevítőben végezzük. Az (1) hevílőben tehát az elő­készített tőzeget 100—250: >-.ra, az (l1 ) bőví­tőben azután 250—500°-ra, előnyösen kb. 360°-ra hevítjük, majd innen átvezetjük 6; a (pl. Exter-) sajtóba, melyben kb. 380— 500 atm. nyomáson sajtoljuk, mire a kész brikettel lehűlni hagyjuk. Az (l1 ) hevítő hevítése itt gázalakú vagy folyékony kö­zeggel történik, mely a (3) csőkígyón áram- 71 lik keresztül; az eltávozó közeget az (1) hevítő hevítésére hasznosítjuk, mely cél­ból azt a (4) csőkígyó veszi körül. A sza­bályozásra az (5) szelepet használjuk. A laláimám' szerinti eljárással kapott 71 tőzegbrikelt adatai a megejtett vizsgála­tok alapján a következők: Nedvesség Hamu Kén Hidrogén Fűtőérték 2<Yo 2.50/0 0.4! o/o (5.3o/o 5000 kai. Szabadalmi igények: Eljárás tőzegbrikett előállítására, melyre jellemző, hogy az előkészített 8 tőzeg kolloid struktúráját szétron­csoljuk és kötőanyagként a tőzegből magából feltárt kátrányt használjuk fel. 2. Az 1. igényben védett eljárás foga- 9 natosílási módja, melynél mind a kol­loidalis struklura szétroncsolását, mind a tőzegben levő kátrány fel­tárását hőbehatással foganatosítjuk. 3. A 2. igényben védett eljárás fogana- 9 losílási módja, melyre jellemző, hogy a kátrány feltárására a hőbehatás ha­tárai a kátrány kiválási és bomlási hőmérséklete. 4. A 3. igényben védett eljárás fogana- 1 tosítási módja, melynél az alkalma­zott hőmérséklet kb. 360°. 5. A 2—4. igényben védett eljárás fo­ganatosítás! módja, melynél a heví­tést közvetlen tüzeléssel foganatosít- l juk. 6. A 2—4. igényben védett eljárás foga­natosítás! módja, melynél a hevítést gázalakú vagy folyékony közeggel fo­ganatosítjuk, J 7. A 6. igényben védett eljárás fogana­tosítási módja, melynél a hevítést túl­hevített gőzzel foganatosítjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom