111368. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémtárgyak nemesítésére

— 2 — acéltárgy mindenesetre kevésbé lágy lesz és a rekrisztallizálási sebesség lényegesen kisebbedik, akkor a szén nem képes mélyebbre hatolni ós karbidképződés sem 5 igen következhetik be. A találmány azt a meglepő eredményt mutatja, hogy az ily természetű változtatások és különösen nemesítések eddigelé szükséges időnél sokkal rövidebb idő alatt 10 megvalósíthatók. Ha pl. acél munka darabot akarunk cementálni, akkor a találmány szerint kb. 20—30 perc alatt kemény, karbidtartalmú, 2—3 mm mélységű felületi réteget kapunk, amelynek elő-15 állításához az ismert esetekben legalább 10 órára lett volna szükség. Ezenkívül a tárgyak belső szerkezete (strukturája) nem változik, tehát azok fizikai ós mechanikai tulajdonságaikat megtartják. 20 Megtartják azonban formájukat is és ezért, ha azok előzőleg méret szerint voltak elkészítve, a kezelés után utómegmunkálást (pl. utóköszörülést) nem igényelnek, úgyhogy a tárgyon példaképpen 25 előállított kemény külső réteg semmiféle mechanikai utómegmunkálással nem sérthető meg. A találmány szerinti eljárást előnyösen úgy foganatosítjuk, hogy a megváltozta-30 tandó, illetőleg nemesítendő munkadarabot légáthatlan edénybe zárjuk és éz edénybe, előnyösen a zavaró gázoknak legmesszebbmenő eltávolítása után, olyan elemet vagy elemeket viszünk be, amely-35 nek vagy amelyeknek a munkadarabra hatniok kell. Ezek az elemek szilárdak vagy folyékonyak vagy gőz- vagy gáznem űek lehetnek A szilárd vagy folyékony elemek maguktól vagy mestersége-40 sen, az edényben többé vagy kevésbbé elporlaszthatok, elpárologtathatok vagy elgázosíthatók. Olyan elemeket is alkalmazhatunk, amelyek a kezelőedényben előnyösen előállított csökkentett nyomáson gáz- vagy gőznemű állapotba mennek át. Ugy is dolgozhatunk azonban, hogy a tartányban gázokat vagy gázmaradékokat hagyunk, amelyek a bevitt elemekkel valamilyen gőz- vagy gáznemű vegyületté 50 alakulnak vagy azok elpárolgását vagy elporlasztását kedvezően befolyásolják Ilyen módon tehát a kezelendő tárgy körül minden esetben olyan atmoszférát létesítünk, amely azt az elemet vagy azokat 55 az elemeket vagy azok vegyületeit tartalmazza, amelyeknek a munkadarabra való behatása kívánatos. Ha a kezelés alatt az atmoszféra a kezelőelemekben vagy vegyületekben szegényedik, ami az eljárás lefolyását lassúbbá 60 vagy ki nem elégítővé tenné, akkor az atmoszférának állandó vagy szakaszos megújításáról gondoskodunk, Ha olyan elemeket vagy vegyületeket alkalmazunk, amelyeket a kezelőedénybe szilárd vagy folyé- 65 kony állapotba viszünk be, akkor rendszerint elegendő az, ha ezek megfelelő mennyiségben vannak jelen ahhoz, hogy a kezelés alatt még elpárologjanak, illetve hogy azokat utólag elpárologtassuk vagy 70 elgázosítsuk vagy elporlasszuk. Ha a kezel őedénybe gőzöket vagy gázokat viszünk be, akkor friss gázokat vagy szükséges gáaalkatrészeket szívathatunk a kezelés alatt az edénybe ós az elhasznált gázokat 75 leszívathatjuk vagy kiszoríthatjuk. Ez különösen akkor lehet szükséges, ha gázkeverékeket használunk és a keverék alkatrészeinek parciális nyomásai a kezelés alatt nem kívánatos módon változ- 80 hatnak. A kezelési térbe már most elegendőképpen nagyfeszültségű villamos áramot vezetünk, amely vagy az elemek képezte atmoszférát közvetlen ionizálja vagy pedig 85 az elemeket vagy azok vegyületeit tartalmazó atmoszféra bizonyos alkatrészeit, pl. szándékosan bevitt töltőgázokat vagy akiszivattyúzáskor elkerülhetetlenül viszsza.maradt maradékgázokat (levegőt) ioni- 90 záljia; ez utóbbi azután maga részéről, pl. ütődési ionizálás útján az elemek ionizálását elősegítheti. Az egyes esetektől függ, hogy a kezelőelemeket csak elemi állapotukban, vagy 95 csak vegyületeikben vagy pedig elemi állapotukban és vegyületeikben a lkaira azzuke. Az ionizálást célszerűen úgy foganatosítjuk, hogy a kezelőedénybe megfelelő 100 helyeken egy vagy több elektródapárt helyezünk ós ezeket az edényben végbemenő kisülés előidézéséhez elegendő nagy feszültség alá helyezzük. E feszültség általában az edényben jelenlévő atmoszfé- 105 rától, ennek nyomásától (amelyet lehetőleg kicsinek választunk, azaz vákuumot alkalmazunk) és az elektródák egymás közti távolságától függ. A szükséges áramsűrűséget az elektródák felületének, vala- no mint a feszültségnek megválasztásával biztosíthat j uk. Az ez atmoszférán át végbemenő elektromos kisülést (gázkisülést) lehetőleg a munkadarab kezelendő felületéhez közel 115 hagyjuk végbemenni, minthogy a kisülés ez atmoszférán át természetesen a legkisebb ellenállás ritját választja ós ezért