111106. lajstromszámú szabadalom • Elpuffogtató kamara különösen égési erőturbinákhoz
— 24 — gázok a vezetőcsatornában a legnagyobb sebességgel áramlanak. Miután e tétel figyelembevételével egyrészt sikerült a hőveszteségek expanzió 5 alatti csökkentésével az leipuff ogtalókamara hatásfokánál?: fokozása, másrészt megállapították, hogy ez elpuffogtatókamarák munkakörfolyamtól munkakörfolyamig fokozatosan oly nagy hőfokra 10 felmelegednék, melynél bevezetett friss töltés azonnal meggyullad és pedig függetlenül az előre meghatározott gyujtóidőponttól úgy, hogy az elpuffogtatókianiara további motorikus iizíeme kizárt, 15 Az elpuffogtatákamarában tehát stabil motorikus folyamat helyett, melynél az egyes fázisokban a hőmérsékletek egyenlőek maradnak, labilis égésfolyamatok mennek végbe, melynél a hőmérsékletek 20 munkakörfolyamtól munkakörfolyamig íokzódna'k. E hátrány okának beható kutatása után végül azt találták, hogy az elpuffogtató műveletek folyamata alatti labilitás a maradékgázok tökéletlen ki-25 öblítésére vezetendő vissza. E felismerésből az a szükség adódott, hogy a« öblítő idő, vagyis az az idő, mely alatt az előző elpuffogtatás maradékgázainak kiöblítése történik, meghatározott '-nagyságú 30 legyen. Oly elpuffogtatókamara alapulvétele mellett, melynél a fúvókaszelep egyszersmind a nagyfeszültségű égési gázok ós a maradékgázok kibocsátó szerve, az az ismeretes 35 eljárás fejlődött ki, hogy az öblítőnyomás viszonya az ellennyomáshoz a fúvókaszelep torkolatánál legalább egyenlő a kritikus nyom ás viszonnyal! és a kitolási idő nagyobb, mint az elpuffogtatókamara tér-40 fogata és a nagyfeszültségű gázok elvezetőrészének legszűkebb keresztmetszete viszonyának húszszorosa, melynél a, kitolási idő másodpercekben, a térfogat cnv1 ben és a keresztmetszet cm2 -ben megadott. 45 Kritikus nyomásviszonyon a kitolási idő optimális értéke értendő, melynél a kipuffogókamaráibal az időegységben kiiáramló maradékgázok súlya legnagyobb értékét érte el, mely tehát az öblítőnyo-50 más és ellennyomás további fokozásával az említett elvezetőrész kiáramló torkolatánál már tiil nem léphető. E vonatkozásból, hogy a kitolási időnek nagyobbnak kell lennie az elpuffogtató-55 kamara tartalma és a legszűkebb fúvókakeresztmetszet közötti viszony húszszorosánál, az következik, hogy a legszűkebb fúvókakeresztmetiszetet, tekintettel az előnyös öblítőviszoinyok elérésére, illetőleg az elpuf fogta főfolyamatok stabilitásának lé- 60 tesítésére — meghatározott minimális értéken alul nem szabad méretezni. E határérték azonban az dlőbib említett szabály ellenében érvényesül, melynek célja a nagyfeszültségű égési gázok vezetőosator- 65 nájában csekély melegátadását elérni. Az előbb említett szabály szerint arra kell törekedni, hogy a legszűkebb fúvókakeresztmeitszetet lehetőleg kicsire méretezzük, hogy már igen rövid idő alatt a 70 fúvókaszelep azon nyitási keresztmetszete tétessék szabaddá, mely a legszűkebb fúvókakereszitmetszetnek felel meg. A második szabály szerint, melynek célja az elpuffogtatófolyamat stabil lefolyásának 75 létesítése, a maradék gázoik kilépő keresztmetszetét lehetőleg nagyra kell választani, hogy az öblítőidő ia gyakorlatilag elérhető legrövidebbre kor látó ztaissék és a keresztmetszet semmi esetre sem lehet kisebb 80 bizonyos minimális értéknél. E találmány azon a felismerésen alapszik, hogy szerkezetileg igen nehéz, a nagyfeszültségű gázokat elvezető csatorna keresztimetszetét úgy méretezni, hogy a 85 keresztmetszet e két szabály követelményeinek egyidejűleg jól megfeleljen. Ezzel ki van zárva, az öblítő- és expanzió folyamat tekintetében egyaránt optimális üzemviszonyokat megvalósítani és az elpuffog- 90 tatótelepeik hatásfokát a legnagyobbra emelni. A találmány feladata e nehézségiek kiküszöbölése és oly eljárás megadása, melynél az öblítőidő a fúvókaszelepben 95 megnyitandó keresztmetszettől függetlenül a gyakorlatilag egyáltalában elérhető mértékre csökkenthető. A találmány abban van, hogy a maradékgázok rendelkezésére álló legszűkebb (f) összkilépő ke- 100 resztmetszet, a maradékgázoknak legalább egy részét kibocsátó, magában véve ismeretes kipuffogószelep elrendezése folytán y nagyobb, mint az f = 20— összefüggésből z kiszámított érték, mely képletben (f) a ke- 105 resztmetszet cm2 -ben, (V) az elpuffogtató kamara térfogata nr-ben és (z) az öblítőidő másodpercekben megadott. E képlet könnyen gyulladó tüzelőanyagok alsó határértékéire vonatkozik, nehe- no zen gyúló tüzelőanyagokhoz e képletet természetesen változtatni és pedig nagyobbítani kell. Külön kipuffogószelep elrendezése az elpuffogtatókamara maradékgázai szá- 115 mára magában véve ismeretes. De az erre vonatkozó javaslatoknál hiányzott annak
