111085. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és segédeszközök reflexkópiáklétesítésére

— 2 — gyasztott felületben szüntetik meg kis mérvben időszakosan, a kilépés után azonban diffuzitása folytán a sugárzás megint rögtön homogenizálódik. 5 A korábban használt és a következőkben használandó ,.reflektografia" megjelölés korábbi értelméhez képest kibővül az, uj eljárással, mely azonban csak általános menete és végeredménye tekintető tében felel meg az ismert reflektograüánaik s csak ezen külső hasonlatosság folytán kapta ugyanezt az elnevezést. A találmány szerint elérendő célt helyileg kisebb és helyileg nagyobb sugár-15 zási intenzitások alkalmazásával biztosíthatjuk. Félreértések kizárására megjegyezzük, hogy azonos intenzitású sugárzások között is lehet különbség a fotokémiai hatékonyság tekintetéiben, ha a 20 különböző sugarak különböző hullámhossz,úságúak s, ennek folytán különböző fotokémiai hatékonyságúak. Ilyen egyforma vagy majdnem egyforma intenzitású, de különböző fotokémiai hatékony-25 ságú sugárzási területeket pl. prizmás rácsozás alkalmazásával létesíthetünk. Legcélszerűbb lehetőleg irányított sugárzást alkalmazni. Az „irányított sugárzás" és „párhuzamos irányított sugár-30 zás" kifejezések megszabottan bő értelemben értendők, úgy hogy pl. „párhuzamos irányított sugárzás"-nak számít a leírás keretében az olyan pont- vagy majdnem pontalakú fényforrástól eredő sugárzás 35 olyan, távolságban, mely nem lényegileg nagyobb, a besugározandó rendszer méreteinél. A besugározandó rendszer belépési felületének egymástól nagyobb távolságra eső különböző pontjain ugyan a sugarak 4-0 különböző irányúak lesznek, de az egyes helyeken magukon és azok közvetlen környezetében a belépési felületen, gyakorlatilag csak egy bizonyos irányú sugarak lesznek. A gyakorlatban ugyanis különös 45 segédeszközök nélkül rendkívül nehéz és sok esetben gyakorlatilag lehetetlen kellő intenzitású valóban párhuzamos irányítású sugárzást (mely tehát minden pontjában teljesen egyforma irányú) nagyobb 50 felület fölött létesíteni. Ennek megfelelően a találmány céljaira kellő megközelítéssel (legalább is a diffuzsugárzáshoz képest) gyakorlatilag párhuzamos irányítású sugárzásnak tekinthetjük pl. az 55 olyat, mely a tárgytól nem túlságos kis távolságban levő pont- vagy majdnem pontalakú sugárforrásból, pl. ívlámpából ered. Pontszerű fényforrás helyett előnyösen alkalmazhatunk vonal- vagy szalagszerű 60 fényforrást is, ha a reflexkópi'a létesítésére a sugárzásnak kisebb és nagyobb fotokémiai hatékonyságú kis részterületekre való felbontása vonalas. Ilyen esetben a találmány szerinti eljárás alkalma- 65 zásánál ajánlatos a vonal- vagy szalagszerű sugárforrást a felosztás vonalaival majdnem, vagy teljesen párhuzamosan elrendezni. Vonal- vagy szalagalakú sugár forrás esetén a korábban kifejtetteknek 70 megfelelően — legalább is, akkor, amikor a szalagszerű sugárforrás nem túlságosan széles — ezt a sugárzást is párhuzamosan irányítottnak tekinthetjük. Ilyenkor ugyan a besugározandó felület belé- 75 pési felületének egymástól nagyobb távolságban levő vonalain a sugaraknak a felosztott vonalszerű részterületekre merőleges síkra vetett projekciói egymástól különböző irányúak lesznek, de 80 magukon a vonalakon és ezeknek a belépési felületen levő közvetlen környezetébein mégis csak olyan sugarak lesznek, melyek az említett projekcióban megszabott irányúak. 85 Szabatosság céljából a következőkben adjuk meg a leírásban használandó „hordozó", „fényérzékeny réteg", „fényérzékeny anyag" és „lap" értelmét. „Hordozó"-nak nevezzük az olyan le- 90 mez-, hártya- vagy lapalakú anyagot, amelyben vagy amelyiken a fényérzékeny anyag kiterített, elosztott állapotban van. A „hordozó" szerepe főleg mechanikus. „Fényérzékeny réteg" vagy érzékeny 95 réteg azt a helyet vagy teret jelenti, melyet a fényérzékeny anyag vagy anyagok térbeliieg elfoglalnak. Ez a réteg a „hordozón" kívül is lehet, pl. a hordozó egyik felületének külsején. Ez a, réteg azonban 10 a hordozóval részben vagy egészen egybe is eshet, ha pl. a hordozó egyik vagy mindkét oldala van itatva vagy telítve a fényérzékeny anyaggal, vagy ha a hordozó egész vastagságában van elosztva IC — legalább helyenként — fényérzékeny anyag. „Fényérzékeny anyag" azt az anyagot vagy anyagokat jelenti, melyeknek a kép szelektív sugárzással való létesítésé- n bez szükséges fotokémiai sajátságaik vannak. „Lap", illetve „fényérzékeny lap" a „hordozó"-ból, „fényérzékeny anyag"-ból és „réteg"-ből (ha a fényérzékeny réteg i; térbeliieg a tulajdonképeni hordozón kívül van) összetett egészet jelenti. Ha —• miként azt a következőkben ajánlani